Képviselőházi napló, 1901. XVI. kötet • 1903. május 15–junius 16.
Ülésnapok - 1901-273
273. országos ülés 1903 május 18-án, hétfőn. 51 Krístóffy József: Gabányi nevezi ki őket ? (Derültség a jobboldalon.) Gabányi Miklós: Hát Pap Géza miért szavazza meg ? Csak azért, mert hogyha vadászatra megy, vagy ha udvari bálra megy, akkor ő Felsége, daczára annak, hogy oly kicsiny, meglátja, (Nagy derültség.) mig, ha meg nem szavazná, rá se hederitene ő Felsége. Megszavazza tehát, hogy nagyobbnak lássák, (Nagy derültség a jóbbés baloldalon.) Zboray Miklós: Solymossyt kellene még beválasztani ! Gabányi Miklós: Azután benne van még a quóta-bizottságban állandóan Hieronymi Károly is, Szatmár városának a képviselője, annak a városnak a képviselője, a mely már 3 tiltakozó feliratot küldött azon katonai törvényjavaslatok ellen, melyeket Hieronymi képviselő ur megszavazni óhajt és még sem tette le a mandátumát a képviselő ur; ő is csak azért szavazza meg, mert exminiszter, de most miniszter akar lenni újra. (Derültség.) Zboray Miklós: Hát Solymossy miért szavazza meg ? Gabányi Miklós: Egyszer, mert báró, másszor, mert kiszolgált katonatiszt, harmadszor fiatal ember ós mameluk: tehát hogy államférfi legyen ő is. (Nagy derültség a jobb- és a baloldalon.) Hát miért nem frissitik fel azt a quótabizottságot és azt a delsgáczionális-bizottságot ? Miért nem választanak be azokba uj embereket? Miért mindig csak ezeket? Miért nem választják be pl. Gajáry Gézát? Az is ambicziózus ember! Vagy Vészi Józsefet? Az talán ! csak nem bozna veszedelmet az országra ? Vagy j Krístóffy t? Ilyeneket kellene beválasztani; ezek i nem szavaznának meg mindent. Zboray Miklós: Hát Feilitzsch Artúr? Gabányi Miklós: Feilitzsch háznagy akar lenni! (Nagy derültség a jobb- és a baloldalon. Egy hang a néppárton: Hát Rosenberg Gyula?) Rosenberg is benne van, ő is megszavazza. 0 meg tengerészeti miniszter akar lenni. (Nagy derültség a jobb- és a baloldalon.) Daróczy Aladár: Ezt mind Ráth Endre súgja! Ráth Endre ne súgjon! Gabányi Miklós: Azután itt van Salacz képviselőtársam, Arad város képviselője; ő meg azért szavazza meg, mert 14-dik vértanúnak készül. (Egy hang a jobboldalon: Ez már nem sikerült!) T. képviselőház! Hét esztendő óta ő Felsége állapitja meg, illetőleg dönti el a quótát. Hiába van tehát a quóta-bizottság megválasztva, ugy az osztrák, mint a magyar részről. Ezt a bizottságot most is meg akarják választani. Kérdem, mire való az a quóta-bizottság, hogyha az úgysem csinál semmit ? Hiszen akkor ez csak tökéletes komédia. A törvényesség látszata csak és semmi egyéb. Hiszen ugy tavaly, mint már azelőtt is a magyar quóta-bizottság elhatározta, hogy a quótát semmi szin alatt sem engedi emelni, sőt, hogy Magyarország kevesebbel fog a költségekhez hozzájárulni, mint azelőtt. (Egy hang a baloldalon: Itt van Münnich!) Már elmondtam neki a magáét. Hadd legyen ő állandó állam titkárjelölt! (Derültség.) Münnich Aurél: Sajnálom nagyon. Már rendben van! El van intézve! Gabányi Miklós: Hiába határozták el, hogy nem engedik semmi szin alatt, hogy emeltessék a legcsekélyebben is a quóta, sőt kisebb quótát akarnak megállapítani; igen, az osztrák quótabizottság engedett volna is, csakhogy Széll Kálmán miniszterelnök ur ráliczitált. Gavallér volt, lojális volt, felajánlott többet, mint maga a quóta-bizottság. (Ugy van! a szélsöbaloldalon.) Könnyen tehette; nem a saját zsebére megy; de a szegény magyar ember pénze, t. miniszterelnök ur, nem a Csáky szalmája! Ezzel az embernek még takarékosabban kell bánnia, mint a saját kasszájával. (Ugy van! a szélsőhaloldalon.) Tehát mi szükség volt reá. hogy hét esztendőn keresztül mindig választottak quóta-bizottságot ugy osztrák részről, mint innen és utoljára mégis ő Felsége döntött? És azután, a mikor ők ki nem tudtak jönni, azok a küldöttségek egymás közt, akkor az országgyűléseknek kellett volna tárgyalniuk a küldöttségek határozatát, nem pedig egyenesen ő Felségének kellett volna mondania, hogy adjatok egy vagy másfél perczenttel többet! Ezek azok az üdvös törvények, t. miniszterelnök ur, a melyekkel dicsekszik? Folyton, mindig csak a nép terhére dolgozik. Azután, mikor felkel beszélni, bármiféle tárgyban beszél, egyebet semmit nem mond jóformán, mint csak önmagát dicséri. Hát ezek azok a jó törvények ? Ez nem dinasztikus politika: ő Felségét belevonni a politikába. Ezt én szerintem sóba sem volna szabad tenni. És mindig önök teszik! Mireánk pedig vigyáznak, hogy esetleg a nevét se említsük! Ilyen törvényekkel töltjük az időt, a helyett, hogy hasznos ügyekkel foglalkoznánk, kereskedelemre vagy gazdasági életre vonatkozó törvényeket hoznánk. A vámtarifa tárgyalása, a gazdasági kérdések tárgyalása mind itt van, de mi elveszítjük az időt a jelentéssel meg a quótabizottság választásával, katonai törvényjavaslatokkal. Ezzel vesztegetjük az időt már mióta! És ha még kilátásban volna, hogy az a hadsereg, a melyre annyi rengeteg összeget költünk, a közös kiadásokban, egy-két év múlva magyarrá válik, akkor még hagyján! De már 36—37 esztendeje folyton azt mondják, hogy igy lesz, ugy lesz, de semmi sincs, Visszafelé fejlődünk folytonosan. Hol volt az, a mikor annyira ráerőltették a Gotterhalte-1 a magyar nemzetre, mint ma? Hol volt az, a mi miatt interpelláltam is a honvédelmi miniszter urat, de még most sem mer rá válaszolni, hogy a magyar 7*
