Képviselőházi napló, 1901. XVI. kötet • 1903. május 15–junius 16.
Ülésnapok - 1901-273
46 2/3. országos ülés 1903 május 18-án, hétfőn. a quótával, mert mégis csak nagy állapot, hogy minden nemzeti ünnepen elhuzatják nekünk azt a hóhér-himnaszfc, a Gotterhaltet, arczulcsapván folytonosan a nemzetet és ezzel szemben azt akarják, hogy szavazzuk meg a katonai javaslatokat, emeljük fel a quótát és járjunk kedvében Ausztriának. (Igaz! Vgy van! a szélsőbaloldalon.) Itt van egy másik jó dolog is a kezemben, a mit szintén fel fogok olvasni. Nagyon rövid, egy röpirat a Gotterhalte-ról, irta Thewrewk Árpád tanár, a ki azt mondja (olvassa): »Ha azokat a magyarokat, kik a Gotterhalte ellen vannak, mind felakasztanák, vagy fó'beló'nék, ugyan hány magyar maradna a világon? Azok a kinos jelenetek, azok a sajnálatos tüntetések ismétlődni fognak mindaddig, mig a Gotterhalte magyar királyhimnusz lenni meg nem szűnik. Ezt az okvetetlenül megoldandó kérdést függőben hagyni rossz politika.« Tehát minden igaznak bizonyult: hogy Fejérváry miniszter csak azért is énekelteti a Gotterhaltet, mert ez a magyarban fájó érzést kelt. Csak azért is ráparancsolta a pécsi növendékekre a vasárnaponkinti éneklést, mert ő ezt királyi népkimnuszszá akarja felavatni. Igaznak bizonyult, hogy az ifjakat, kik nem énekeltek, fogsággal büntették; egy ifjú ezen büntetés folytán önként otthagyta a sárga-fekete intézetet ; kettőt, mert kifejezést adtak meggyőződésüknek, az íotézetbó'1 elbocsátottak. Tehát minden igazEgy szó túlzás sem volt a lapok közleményében, sőt nagyon enyhén voltak azok körülírva. Fejérváry azt vette a fejébe, hogy ő a Gotterhaltet csak azért is királyi hinanuszszá fogja avatni, ha kell csendőrökkel, ha kell éles tölténynyel fegyverzett katonasággal, mint azt Marosvásárhelyen már meg is cselekedték. Márczius 15-dikén, a magyar szabadság napján arra szorították az ifjakat, hogy énekeljék el az osztrák czézárizmus himnuszát. Azt érezték az ifjak, a mit az ő helyökben minden magyar ember érzett volna . . . Ok nem kötelesek még tudni, hogy a magyar állam kétlaki lény, befelé szuverén, kifelé provinczia, lent királyi, fent császári. Ok komolyan veszik az állam magyar voltát. Nem értik, hogy mindazt a mit a magyar állam magyar iskoláiban és a magyar társadalom a maga sajtójával beléjök nevelt, bizonyos alkalmakkor meg kell tagadniok. A magyar állam tüzes hazafiakká nevelte őket, a mikor pedig — elég tapintatos és diszkrét formában — levonták az első következtetést hazafiságukból, nyakukat szegte a magyar állam, vagy tudja isten micsoda. Igenis a pécsi kadétok komolyan vették a magyar nemzetet, lépre mentek neki és pórul jártak; a sorsukért, felelős az egész nemzet. A kadétok esete a nemzeti becsület kérdése. A férfiút feláldozhatja az ország, de nem gyermekeit. Mikor Aradon kMégezték a ! mártírokat, rettenetes gyászba borult a nemzet. ! De ha a tábornokok helyett gyerekeket végzett volna ki a hóhér, alkalmasint újra fegyverhez nyúlt volna a nemzet -és irtó háborút kezdett volna. Az ország nyugalmát megvásárolhatjuk ezer férfiú exisztencziájának árán, de nem egy gyermekén. Viktor Hugó mondja: »Megfizetném a franczia szabadságot 100.000 férfi életével, de ha egy gyereket kellene érte feláldoznom, nem kellene szabadság, mert az becstelen szabadság volna.« Ilyeneket tesznek folytonosan lépten-nyomon és ezért emeljük a quótát, szavazzuk meg a katonai kiadásokat! Azt hiszem, most már nem lesz felesleges előadni azt is, hogy a t. túloldal hányféle frakczióból áll. Azt mondják, egységes a párt. Rengeteg sokan vannak, meg akarják szavazni a katonai terheket, föl akarják emelni a quótát. De ha én megmondom, hogy hány frakczió van ebben a pártban, abból aztán láthatja a t. ház, hogy lehet-e ott egység, lehet-e ott a quótát emelni és a katonai terheket megszavazni? A túloldalon legtöbb embere van gróf Apponyi Albert t. elnök urnak. Utána jönnek a Bánffypártiak. Utána jön a Széll Kálmán-párt harmadik helyen. Negyedik helyen jönnek a Gézák, ámbár kevesen vannak, (Élénk derültség.) báró Fejérváry Géza honvédelmi miniszter ur, Gajáry Géza, Ballagi Géza, (Egy hang a jobboldalon: Vészi Géza. Derültség.) Kubinyi Géza és Pap Géza. De ebben a pártban nemcsak ezek a Gézák vannak benn, hanem ehhez tartozik Münnich Aurél és Bolgár Ferencz is. (Elénk derültség.) Jön azután a Feilitzsch-párt, azután jönnek az agráriusok, a merkantilisták, az antiszemita párt. a szemita párt, papok pártja, horvátok, nemzetiségiek, Vészi-párt, {Derültség.) tétlen-párt . . . B. Solymossy Ödön: Tétlen párt? Gabányi Miklós: Igen, tétlen párt, a kik semmit sem csinálnak. Azután következik a Herbert párt, kaszinó párt. Hol van tehát itt az egység? A miniszterelnök ur azt gondolja, de én nem mernék mérget venni rá, hogy ha esetleg szavazásra kerülne a sor a katonai létszám emelésének kérdésében, megszavaznák ezt a javaslatot, azonban mi épen ezért obstruálunk halálig. (Derültség.) Megbocsátják, ha egy példát hozok fel arra nézve, hogy olyan sok frakczió között, a mennyit a miniszterelnök ur összeszedett, lehet-e egység és hogy miképen gondolja a miniszterelnök ur ilyen rengeteg sok összépaktált egyénnel megszavaztatni a quótát és mindenféle más javaslatot, a mely csak Ausztriának használ, Magyarországnak pedig kárára van? (Halljuk! Halljuk! a széísöbaloldalon.) Tizennyolczféle frakczió került ott együvé és ezek 37 felé húznak. Légyen szabad erre I nézve csak egy példát felemiitenem. (Halljuk! I Halljuk! a széísöbaloldalon.)
