Képviselőházi napló, 1901. XVI. kötet • 1903. május 15–junius 16.

Ülésnapok - 1901-273

44 273. országos ülés 1903 május 18-án, hétfőn. Gabányi Miklós: . . . olyan mélyen a föld gyomrába sülyedtek le, hogy felettük van a pokol összes ördögeMel. (Derültség.) Nem volt-e pokoli és ördögi gondolat megtartani a dunai ünnepélyt? (Derültség.) Már magának a napnak a meghatározása is olyan volt, mert a fagyos szentek napjára tették, Pongrácz, Szerváez, Bonifácz napjára. A legutolsó paraszt gazdálkodó ember tudja, hogy ezen napokon munkát ne végezzen, mert okvetlenül esőt kap. Az a bölcs, a ki ezt rendezte — nem vagyok rá kíváncsi, ki indítványozta — ezt nem tudta. De mi lett a dunai ünnepélyből? Ez valóságos szemfényvesztés volt. A csepűrágó komédiás 10—20 krajczárért különbet produkál. (Derültség.) Az valóságos szemfényvesztés, ez pedig a nép drága pénzén mesterkélten előállított szemfényvesztés volt. Lecsábították ide a diplomácziai kart, idecsábitották a külföldet, még ő Felsége is regeteg akadályok leküzdése után lejött néhány napra séjourra hozzánk. A trónörökös, Ferencz Ferdinánd ő fensége is lejött akkor nap s annyira megtetszett neki a dunai ünnepély, annyira gyönyörködött benne, hogy nem szólt senkihez egy szót sem, épen csak gr. Zichy Jánossal, a néppárt vezérével, beszélgetett egypár perczig, másnap azután az expressz-vonattal el is utazott reggel 6 órakor. (Derültség.) A főherczegeket alig lehetett karhatalommal visszatartani, hogy el ne utazzanak vele, annyira mulattak itt. Már most, hogy lett becsapva, az egész közönség? Veszem legelőször azokat, kik a korzóra két koronáért, egy koronáért és 50 fillérért váltottak jegyei, (Derültség.) utána a tribünösöket, utána a hajónlévőket. Miért lettek ezek becsapva? Mert a jegyet előre megváltották. Ha nem váltották volna előre, aznap reggel nem váltották volna meg, mert szakadt az eső. A kik este hat órakor bementek a korzóra kétkoronás jegygyei, azok még láttak valamit a komédiából, de a kik hat óra után értek oda, semmit sem láttak. Issekutz Győző: Ez nem quóta! Gabányi Miklős: Ez nagyon quadrál hozzá! Ezek a magas deszkakerítést látták és az eget. Annyira tolongtak, hogy néhányan bele is estek a Dunába, de szerencsésen kimentették őket élve, és a mentők is nagyon sokszor lettek igénybe véve. A zsebmetszőknek aratásuk volt. A tribünösök szintén elfoglalták helyüket hat órakor, de nem ülhettek, mert egész nap esett az eső a padjukra. Elnök: Figyelmeztetem a képviselő urat, hogy előadása semmiféle összefüggésben nincs a quótabizottság kiküldésével. (Felkiáltások a szélsobaloldalon: Az ország szegénységét igazolja !) Gabányi Miklós: A kik 25 koronát fizettek, azok beszálltak hat órakor a hajókba, a hajókat be is vonták a Duna közepére. Innen nem sokat láttak, mert le kellett menni a kajüíbe s onnan láttak egy kicsi résen keresztül. Erre V4I2 órakor onnan . ., Elnök (csenget): Bocsánatot kérek, a t. képviselő ur azt ^mondotta, hogy komoly lesz felszólalásában. Én is komoly vagyok figyelmeztetéseimben. A quótabizottság kiküldésének tárgyalása alatt az eddigi vitában is, igaz, sok olyan politikai kérdés nyert megvilágítást, a r melyek azzal szoros összefüggésben nincsenek. En erre nem tettem észrevételt, mert utóvégre lehetett köztük valami okozati összefüggést találni. De igazán nagyon kérem a képviselő urakat, hogy a házszabályok komolyságát figyelembe vegyék ; (Helyeslés jobbról és a közelien.) az ilyen tisztán társadalmi ünnep viszontagságainak leírása semmiféle összefüggésbe nem hozható a napirenden lévő tárgygyal s azért nagyon kérem a szónok urat, méltóztassék a napirendhez hozzászólani. (Helyeslés.) Gabányi Miklós: Ez hozzátartozik a tárgyhoz, mert az országnak általános szegénységét akarom összehasonlítani ezzel a most kifejtett rengeteg fénynyel. (Ugy van! a szélsobaloldalon.) Egyszóval egynegyed 12 órakor indultak a hajók a Margitszigetre . . . Elnök (csenget): Kérem, képviselő ur, én a házszabályok terén állok s igazán nem engedhetem meg, hogy az elnöki figyelmeztetéseket igy — nem találok rá kifejezést — egyszerűen azt akarom mondani, semmibe se vegyék és nevetség tárgyává tegyék. (Elénk helyeslés.) Gabányi Miklós: Az, hogy ilyen nagy fényt fejtettek ki, rám azt a benyomást tette, hogy ez a Dunaünnepély . . . (Elnök csenget.) Ez összefügg vele! Elnök: Ha összefügg a tárgygyal, akkor tessék elmondani! Gabányi Miklós: Igen, összefügg. Ha a király itt laknék, akkor mindig ugy kellene kMilágítani a királyi lakot, mint a hogy most volt. Csak azt nem értem, hogy mikor az ország annyira szegény és a quótát emelni akarják újra, akkor mire való volt ez a dolog, miért kellett ezt a rengeteg fényt kifejteni? Ez tisztán arra volt, hogy bolonddá tegyék a világot vele, hogy Magyarország milyen dúsgazdag, milyen tejjel és mézzel folyó tartomány, hogy tehát megadhatja a közös kiadásokhoz a nagyobb perczentet, a nagyobb quótát. Tisztán csak azért volt, hogy a quótát emelhessék, hogy lássa Ausztria, hogy itt mennyi a pénz, hogy egy Duna-ünnepélyre 200 ezer koronát tudnak áldozni, hogy tehát Magyarország a közös kiadásokra is többet fizethet. A tűzijáték pedig megint nem ért semmit sem, (Derültség.) mert az a tűzijáték az angol királynak betegsége miatt elmaradt koronázási ünnepélyről fenmaradt hulladék volt csak. Öt, tíz vagy tizenöt esztendő kell ahhoz, míg elfelejti ugy Magyarország, mint a külföld