Képviselőházi napló, 1901. XVI. kötet • 1903. május 15–junius 16.

Ülésnapok - 1901-291

291. országos ülés 1903 június 13-án, szombaton. 409 igenis tiltakoznunk kell minden olyan eset ellen, a melyben a házszabályokadta védelem ki nem terjesztetik ránk, a minthogy ez a jelen esetben is történt. Mert mi történt? Az, hogy a szavazás elrendeltetett és a szavazás meg is történt. Akkor, mikor az elnök felteszi a kérdést, mikor megmondja, hogy azok, a kik a javaslatot elfogadják, álljanak fel, a mikor ez a felállás meg is történik, a szavazás, mint aktus be van fejezve. Itt csak arról lehet szó, hogy ha kétség forog fenn a tekintetben, mi az eredmény, akkor a beadott szavazatok megszámláltassanak. De a mikor a beadott szavazatok megszámláltatnak, akkor olyan ember, a ki szavazatát megelőzőleg be nem adta, ebbe a terembe nem léphet. {Nagy zaj és ellenmondás a jobboldalon.) Telegdi József: Akkor jövünk be, a mikor nekünk tetszik. Vertán Endre: Nekem ebben a kérdésben ez a véleményem és ez a véleményem azért, mert a házszabályok ezt rendelik. Ha ezzel szemben van egy gyakorlat, ugy nem az a kötelesség, hogy a mmt az elnök ur mondotta, azt a gyakorlatot állandósítsuk, hanem a kötelesség az, hogy mihelyt észrevettük, hogy az a gyakorlat visszaélésekre ad okot, azt kiküszöböljük. Ezt követelem én, s azt hiszem, ezt követeli ez a párt. (Élénk helyeslés a szélsőbaloldalon. Zaj.) Elnök (csenget): Csendet kérek a jobb- és a baloldalon egyaránt! Vertán Endre: Legyen szabad még egypár szót szólnom az elnök ur azon kijelentésére, hogy szemmel láthatólag a jobboldalon volt a többség. Hát ha ez igy is volna, akkor sem volna szabad az utólag bejött szavazatokat tekintetbe venni. Ivánka Oszkár; Melyik szakaszban foglaltatik ez ? Tessék a házszabályoknak ezt a szakaszát megmutatni. Vertán Endre : Különben, ha biztosan tudta az elnök ur, hol a többség, akkor nem kellett volna elrendelni az ellenpróbát és a szavazatok összeszámlálását. Mihelyt ezt elrendelte, ez már azt jelenti, hogy szám szerint akarta megállapítani, milyen arányban lettek beadva a szavazatok. Ezért kell tiltakoznunk a szavazásoknak ily módon való gyakorlása ellen, a mivel szemben ugy a pártnak, mint véleményem szerint az egész parlamentnek a legerélyesebb ellenállást kellene kifejtenie. Polónyi Géza: Szót kérek! (Nagy zaj a jobboldalon.) Elnök: Kérem a t. képviselő urakat, méltóztassanak nyugodtan lenni, mert különben kénytelen lennék a házszabályok értelmében az ülést felfüggeszteni. Vertán képviselő ur beszédére csupán egy megjegyzésem van és ez az, hogy a szavazási aktus nem akkor van befejezve, a mikorra azt a képviselő ur mondja, hanem csakis az elnöki kijelentés után. (Ellenmondás a szélsobalóldalon.) KÉFVK, NAPLÓ. 1901 —1906, XVI. KÖTET, Hentaller Lajos: Hát ha két hét múlva mondja csak ki az elnöki határozatot? Polónyi Géza: T. képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) A házszabályokhoz kérek néhány szót. (Mozgás és zaj a ház minden oldalán.) Elnök: Csendet kérek, t. képviselő urak; méltóztassanak a szónokot meghallgatni! Polónyi Géza: Miután a házszabályok kérdéséről van szó, szükséges, hogy ezen kérdésnél a t. ház intenczióinkat is megértse, másrészt szükséges, hogy konstatáltassék: mit mond a házszabály, és hogy konstatáltassék az is, hogy mi a tradiczió? T. ház! A házszabály rendelkezése kifejezetten és világosan a következő: A házszabály kétféle szavazást ismer, u. n. egyszerű és névszerinti szavazást. Az egyszerű szavazás akkor foganatosittatik . . . (Mozgás jobbfelöl. Ralijuk! Halljuk! a szélsőbaloldalon.) Ivánka Oszkár: Talán gyorsabban megy, ha felolvassa! Polónyi Géza: Hiszen módjában áll t. barátomnak fölállani és elmondani nézeteit. (Mozgás a szélsobalóldalon.) Én azt gondolom, hogy senkit meg nem sértettem, és semmiféle jogommal vissza nem élek, ha a házszabályok czimén objektíve konstatálni akarom a ténjt. Nem tudom, mi kifogása van t. barátomnak, de én igyekszem alkalmazkodni hozzá. (Mozgás jobbfelöl és a középen. Halljuk! Halljuk! a szélsobalóldalon.) Ne méltóztassanak ezt a beszélgetést rossz néven venni, de már a régi baráti, szövetséges társi hajlamaimnál fogva is igyekszem Ivánka Oszkár barátom kívánságának eleget tenni. (Elénk derültség a jobboldalon.) Elnök: Csendet kérek, t. ház! Polónyi Géza: Épen azért szólalok fel, mert egy félreértést szeretnék kiküszöböni. (Halljuk! Halljuk!) Megnyugtathatom az iránt t. barátomat is, hogy igenis, magam is azon a felfogáson vagyok, a melyen a t. elnök ur. Hogy ki lehetne rekeszteni a házból valakit a képviselő urak közül, a kik a szavazáshoz bejönnek: ilyen házszabály nem létezik. (Mozgás és helyeslés jobbfelöl.) Elnök: Csendet kérek, t. ház! Polónyi Géza: De az okoskodást nem értjük meg, ha annak ágyát meg nem vetjük. (Halljuk ! Halljuk! a szélsobalóldalon.) Van névszerinti és egyszerű szavazás. Az egyszerű szavazás felállással és ülvemaradással eszközöltetik. Erre nézve a házszabály rendelkezik, hogyha kétség merül fel, tiz képviselőnek nem írásban benyújtott, hanem egyszerű felállással nyilvánított kívánatára ezt a ház elnöke megszámlálás utján kell, hogy foganatosítsa és az eredményét konstatálja. Azonkívül joga van a képviselők közül húsznak Írásban kérni a szavazásnak öt perezre való elhalasztását. Ez a házszabály. (Halljuk! Halljuk!) Már most mi törtónt itt, és mi a kérdés? Azon évtizedek óta fennálló helytelen praxis ellen való tiltakozás történt, a 52