Képviselőházi napló, 1901. XVI. kötet • 1903. május 15–junius 16.

Ülésnapok - 1901-291

291. országos ülés 1903 június 13-án, szombaton. 401 ban. A vasúti rendszer megnyílta előtt, 25 éve annak, oly czikkek, mint a tej, lényeges fontosságú a munkásokra nézve, a mezei kerületekben csaknem ingyen voltak kaphatók, de most, a munkások családjai nagyon szenvednek azért, mert nehéz tejet kapni. Korábban volt közföld csaknem minden faluban, a melyen a munkás tarthatott tehenet, sertést vagy szárnyast, de jelenleg ritka dolog találni oly munkást, a ki képes tehenet tartani.« A Székelyföldön általában véve, ezt fel lehet állítani a statisztikából mint szabályt, az összes birtokosok 75°/o-a két-három holdas birtokos, tehát kisbirtokos. Már most vizsgáljuk azt, hogy a tagositási törvény és annak intézkedése ezekre a kisbirtokosokra hogyan alkalmaztatik, illetőleg hogyan lehetett alkalmazható és milyen hatással volt az ottani birtokviszonyok alakulására. Hát vegyük legelőször is, t. képviselőház, a megengedhetó'ség kérdését. (Halljuk! Halljuk! a szélsőbaloldalon.) A törvény szerint a birtok egyharmad része elégséges arra, hogy a tagosítás megengedtessék. (Egy hang a jobboldalon: Egynegyede!) Igen, egynegyed része. Már most ez, hogy kezdődik, t. képviselőház? Bead egy kérvényt az a két-három holdas birtokos a tagosítás elrendelésére. Ehhez a jogi személyek vagyona hozzá számíttatik, azonkívül hozzá számittatnak az alapítványi, egyházi vagyonok, az elhalt árvák vagyona és rendesen a távollevők vagyona, mert hiszen a külbirtokosok nem jelennek meg a tárgyaláson és igy feltétlenül bizonyos, hogy habár a község lakosságának egyharmada abban a véleményben van, hogy a tagositás a község romlását vonja maga után, az a tagositás mégis — a község akarata ellenére — el lesz rendelve. Ott van azután az elhelyezés nagy kérdése. Ott, a hol — mint a Székelyföldön is — a birtokosok nagy többsége — 75 perczentje — kisbirtokos, ott a tagositás nem a kisbirtokosnak, hanem a nagybirtokosoknak biztosit előnyt, vagyis az elhelyezkedés a kisbirtokosokra nézve jár nagy hátránynyal. Megtörténik, t. képviselőház, — és ez a rendes eset, hogy az elhelyezkedésnél egy-két nagybirtokos az egyedüli kis szántót, azután rétet, legelőt, — ezek adják meg a község nagy határát, — kívül a községnek egész használható határát veszi el, marad a 3000 községi lakosnak a sziklás, szakadékos, erdős talaj, vagyis elvétetik tőlük a megélhetésnek minden lehetősége. A mi azután a becsléseket illeti, itt megint a legnagyobb visszaélések történnek, mert a törvény nem teszi köteleződé azt, hogy idegen becslők alkalmaztassanak és igy alkalmaztatnak helybeliek. Természetes dolog, hogy ezekre a becslőkre befolyással birnak a vagyonosabb és nagyobb birtosok és ez mindig a kisebb, szegényebb, gyengébb birtokosok hátrányára történik. (Igaz! Ugy van' a szäsőbaloldalon.) KÉPVH. NAPLÓ. 1901 1906. XVI. KÖTET. Makkai Zsigmond: Isznak egész éjjel, és tele fővel becsülnek! (Zaj.) Sebess Dénes: A mi a tagositási eljárás hosszadalmasságát illeti, ezt itt a házban fejtegetnem felesleges, mert hiszen mindnyájan ismerjük és tudjuk, hogy 5, 8, sőt 10 esztendeig is eltart az. Most is vannak 10 év előtt folyamatba tett tagosítások a Székelyföldön. (Mozgás a szélsöbaloldcüon.) Már most milyen tönkretételét jelenti ez a mezőgazdaságnak? Elhanyagolja mindenki a földjét, nem kultiválja ugy, a hogy kellene, azonfelül költi a sok pénzt a tagosításra, tehát kipusztítja a község lakosait. (Mozgás a szélsőbaloldalon.) Ott van azután, t. képviselőház, a mérnökök kérdése és azok megbízhatatlansága, a kiket én ezelőtt pár évvel négyszemközti uraknak neveztem; igy hívják a Székelyföldön, mert annyira megbízhatatlanok, hogy csak négyszemközt lehet velük magyarul beszélni. (Élénk derültség a szäsobaloldalon.) Ezekből a leghallatlanabb állapotok és visszaélések fejlődnek ki. Megtörtént, t. képviselőház, hogy egy 10 esztendőn át nagy fáradsággal és költséggel keresztülvitt tagositás után valaki ugyanazon a helyen, a hol volt neki öt hold birtoka, kapott egy holdat. (Mozgás a szélsőbaloldalon.) Ezt jelentette reá nézve a tagositás. Maga az átalakítás évekig húzódik, részben a kataszteri igazgatóság hibájából, részben a fennálló munkaerők elégtelensége folytán. Nem én mondom ezeket, t. képviselőház, hanem mondják az illetékes tényezők: a csíkszeredai törvényszéki elnök, az ottani tagositási mérnökök stb. Az ottani illetékes tényezők a székely kongresszuson fejtették ki véleményüket; Dévai Ignácz is, a ki az igazságügyminiszter megbízásából volt jelen, hallotta ezeket a fejtegetéseket. Azt mondja Perjéssy Mihály, a csíkszeredai törvényszék elnöke, a ki ismeri az ottani állapotokat: »Hogy ma tulajdonképen miként áll a tagositás megengedhetőségének a kérdése, azt példával lehet a legjobban igazolni. Van egy embernek egy községben öt hold földje, ezt értékesíteni akarja 10-szeres áron és tagosítást kér. Hozzácsatlakoznak a közbirtokok, a kiskorúak gyámjai és a bíróság kénytelen hozzájárulni, s elrendelni a tagosítást, daczára annak, hogy a közviszonyok nem kívánják.« Ez azt teszi, hogy az az üzus kapott ott lábra, hogy valaki, a kinek rossz földecskéje van, egyszerűen tagosítást kér. Hogy azután ezt a tagositási kérvényt visszavegye, kér azért a földecskéért, a mely megér 20 forintot, ezer forintot és gyakran meg is adják azt neki. A mint értesültem egyik szász képviselő barátomtól, ez az uzus már a Szászföldön is lábra kapott és sokszor csak azért nem sikerül ez a manőver, mert mindig akad egy másik, a ki újra kéri a tagositást és igy végre kénytelen a község belesi