Képviselőházi napló, 1901. XVI. kötet • 1903. május 15–junius 16.

Ülésnapok - 1901-291

396 291. országos ülés 1903 június 13-án, szombaton. tal beadott kérvényeit, a katonai javaslatok ellen. Letétetnek a ház asztalára és az említett törvényjavaslatokkal együtt fognak elintéztetni. Egyúttal elrendeli a ház, hogy kinyomassanak. Következik az indítvány- és interpelláczióskönyvek felolvasása. Szőts Pál jegyző: Jelentem a t. képviselőháznak, hogy az inditvány-könyvben ujabb bejegyzés nincs. Azonképen nincs ujabb bejegyzés az interpellácziós-könyvben, csupán a régi bejegyzések foglaltatnak benne. Kubik Béla: Hány? Szőts Pál: Öt! Elnök: Javaslom a t. háznak, hogy a kérvények 5-ik sorjegyzékének tárgyalására méltóztassék Sebess Dénes képviselő ur indítványának indokolása után, körülbelül 12 órakor áttérni, az interpellácziókra pedig, minthogy öt van, egy órakor. (Helyeslés.) Méltóztatnak hozzájárulni. Következik Sebess Dénes képviselő indítványának indokolása, »hogy a székelyföldi tagositási és arányositási ügyekben a törvényhozás sürgősen intézkedjék.« Sebess Dénes képviselő ur! Sebess Dénes: T. képviselőház ! (Halljuk! Halljuk! a szélsöbaloläalon.) Mindenekelőtt legyen szabad, t. képviselőház, szerdán a székely vasutak tárgyában folytatott vitáról egy-két megjegyzést tennem. (Halljuh! Halljuk! a szélsöbaloläalon.) A magam részéről, t. képviselőház, a legnagyobb veszedelemnek tartanám a székelykérdésre vonatkozólag, ha ez a kérdés a pártpolitika útvesztőjébe tévedne. (Helyeslés a szélsöbaloläalon.) Ebben a kérdésben, t. képviselőház, a múlt években mi, a kik e kérdést felszínre hoztuk és felszínen akarjuk tartani, pártkülönbség nélkül igyekeztünk egyetérteni, és ez az egyetértés megvolt a székelykérdésnek minden igaz munkása közt pártkülönbség nélkül. (Helyeslés a szélsőbal-oldalon.) Ott láttuk mindig Bedő Albert t. képviselő urat a vezetők közt, láttuk Beksics Gusztáv, Hegedüs Loránt t. képviselő urakat, e párt részéről is többeket és merem remélni, hogy ez az inczidens ezt az egyetértést nem fogja megzavarni, (Halljuk! Halljuk! a szélsöbaloläalon.) és pártpolitikai tekintetek a közös akcziót nem fogják megakadályozni. (Helyeslés a szélsöbaloläalon.) Ez a kérdés, t. képviselőház, teljesen független a pártok politikájától, független a politikai rendszerektől mindaddig, a mig magyar kormány, a mig magyar rendszer lesz ebben a képviselőházban, mert ez nemzeti érdek. (Elénk helyeslés a szélsöbaloläalon.) Ebben a tekintetben nincsen véleménykülönbség. Az u. n. székelykérdés, t. képviselőház, és e kérdésnek megoldása, két sarkpont körül csoportosítható. Az egyik a városok kérdése a Székelyföldön, és nemcsak a Székelyföldön, de általában egész Európában. A másik pedig, szemügyre vévén a Székelyföld sajátos helyzetét, az e területen lakó nép érdeke, mert Erdélyben csupán a Székelyföldön lakik kizárólag egy területen kompakt, egységes többségben a magyarság. Tiszta dolog és egészen világos, hogy kompakt és együttesen lakó népességnek minden irányú fejlesztése gazdasági és kulturális erősítése nemzeti feladat mindenütt. (Igaz! Ugy van! a szélsöbaloläalon.) A mi a városok kérdését és érdekét illeti, erre bővebben kiterjeszkedni nem akarok, annyit mindenesetre konstatálnom kell, hogy a miket Nősz Gyula t. képviselő ur a szepességi városok hanyatlásáról elmondott, az szóról-szőra áll az erdélyi városokra vonatkozólag is. Az ipar, a kereskedelem teljesen pang, hanyatlott, a nagy közigazgatási feladatok és pedig az állami feladatok teljesítésének túlzott követelése az állam részéről, majdnem elviselhetetlen terheket rónak e városokra. (Igaz! Ugy van! a szélsöbaloläalon.) E városok abban a veszedelemben vannak, hogy azt a feladatot, a melyet a múltban teljesítettek, hogy ugyanis a magyar hegemóniának erős bástyái legyenek, maholnap nem lesznek képesek teljesíteni. Ha nézzük, t. képviselőház, a közgazdasági harczteret, a melyet az uj kiegyezési javaslatok és az uj tarifa számunkra nyitnak, azt látjuk, — én legalább ezt a tanúságot látom belőle, — hogy annak összes káros hatásai épen Erdélyben fognak mutatkozni. (Igaz! Ugy van! a szélsöbaloläalon.) Akczeptálom, hogy bizonyos közgazdasági irányzatoknak és közgazdasági tényezőknek jogosultsága van az érvényesülésre a tarifális és közgazdasági szerződések tárgyalásánál is, de az összes hátránya e kiegyezési tárgyalásoknak, a mint bátor leszek néhány szóval kimutatni, itt Erdélyben az erdélyi városokat fogja érinteni. (Igaz! Ugy van! a szélsöbaloläalon.) T. képviselőház! A kiegyezés alapgondolata, a mely már világos mindnyájunk előtt, az, hogy az agrár érdekek biztosíttassanak. Ezzel szemben rekompenzáczió lenne az osztrák ipar nagyobb fokú vámvédelme. Mellőzve azon kérdés vitatását, vájjon tényleg ezen magasabb fokú agrárvámok elégséges rekompenzácziói-e a magyar érdekeknek akkor, mikor azt látjuk, hogy Bécsben nagyon is hangoztatják, hogy az agrárvámok nem elég magasak az osztrák érdekek szempontjából sem: ennek konzekvencziái azok lesznek, hogy az agrárvámok és iparvámok felemelésével egyrészről monopolisztikus helyzetet fogunk biztosítani az osztrák iparnak, különösen Erdélyben az erdélyi ipar kárára, másrészt, a mi sokkal fontosabb, ellenséges indulatot fogunk kelteni a keleti államoknál, különösen Romániánál, mert Románia mint földmivelő állam kénytelen lesz a retorzió útjára lépni és a maga földmivelésének érdekeit megvédenie azáltal, hogy az erdélyi ipar rovására fog intézkedéseket tenni közgazdasági politikájában, a mint ezt a legutóbbi román