Képviselőházi napló, 1901. XVI. kötet • 1903. május 15–junius 16.
Ülésnapok - 1901-290
290. országos ülés 1903* június 12-én, pénteken. 393 Klobusiczky János, Kobek István, Kollár Márton, Koller Tivadar. Konkoly-Thege Miklós, Korodi Lajos, Kovács Gyula, Kovács Pál, Krasznay Ferencz, Kubina József, Kubinyi Géza, Kolosi József, Koszovacz Fridolin, Kovácsevich István, Krajacz László, Krajcsovics Sándor, Lator Sándor, László Mihály, Lázár György, Lendl Adolf, Lindner Gusztáv, Lovászy Márton, Lónyay Géza, Luby Béla, Luby Géza, Luppa Péter. Lurtz Károly, Madarász Imre, Madarász József, Malatinszky György, Manaszy György. Marjay Péter, Maróthy László, Mayer Károly, Mezőssy Béla, Mihályi Péter, Miksa Imre, Mikszáth Kálmán, Molnár Ákos, Molnár János, Molnár Károly, Ivorzsányi Károly, Makszimovics Milán, Martinecz Ignácz, Maseg Lipót, Masics Illés, Milekics Czirill. Elnök: Jelentem a t. háznak, hogy a 451 igazolt képviselő közül az elnök nem szavazott; távol volt 274 képviselő; igen-nel szavazott 124, nem-mel 52 képviselő. Ennek következtében a ház Lukács László pénzügyminiszter urnak Kecskeméthy Ferencz képviselő ur interpellácziójára adott válaszát 72 szótöbbséggel tudomásul vette. A napirend szerint következik Sebess Dénes képviselő ur indítványának indokolása. Sebess Dénes: T. képviselőház ! (Halljuk! Blattjuk!) Kérnem kell a képviselőház szíves engedélyét arra vonatkozólag, hogy holnap mondhassam el indítványomnak indokolását, mert az ügy fontossága is megérdemli, hogy bővebben kifejtessék, már pedig a rendelkezésemre álló idő arra nem lesz elégséges. Kérnem kell ezt annyival inkább, mert Plósz igazságügyminiszter ur szives volt nekem megígérni, hogy érdemi választ lesz kegyes holnap ezen indítványomra vonatkozólag adni. (Altalános helyeslés.) Elnök: Mivel ma még a kereskedelemügyi miniszter ur válaszol Szalay László képviselő ur interpellácziójára, a t. ház beleegyezésével most ezen válasz meghallgatására térünk át. Mielőtt azonban a válaszra, illetőleg ezt megelőzőleg a napirend megállapítására áttérnénk, kötelességemnek tartom előterjeszteni, hogy Holló Lajos képviselő ur nálam megjelenvén, a tegnap Gajáry Géza képviselő ur által felvetett kérdésre vonatkozólag kijelentette, hogy azt a kifejezést, hogy Gajáry Géza őt denuncziálta, nem mondotta; ennek következtében és meggyőződvén arról, hogy a gyorsírói jegyzetekben azon feljegyzés nincsen, ezt köteles vagyok a t. háznak bejelenteni. Gajáry Géza: Az elnök ur ezen kijelentése alapján, — melyet Holló Lajos t. képviselőtársamnak felhatalmazása folytán tett, — itt tudomásul kell vennem azt, hogy t. képviselőtársam reám vonatkozólag azon, egynémely hírlapban megjelent kijelentést nem mondotta. Ezzel tehát az ügyet a házban elintéztem. Mivel azonban ezen kijelentés két lapban is megjelent, fenn kell tartanom egyben a jogot malrfiFVH. NAPLÓ. 1901 —1906. XYI. KÖTET. gamnak arra nézve, hogy utána járjak, mikép kerülhetett ez az állítása Holló Lajos képviselőtársamnak a lapokba. (Félkiáltások a szélsőbaloldalon: Ez nem tartozik ide a ház elé! Zaj. Elnök csenget.) Elnök: A holnap reggel 10 órakor kezdődő ülés napirendjére vonatkozólag van szerencsém a t. háznak a következő előterjesztést tenni. (Halljuk! Halljuk!) A házszabályok értelmében természetesen elsősorban az indítvány- és interpellácziós-könyvek felolvasása és azután a bejegyzett interpellácziók megtétele lesz a napirend egyik tárgya. Azonkívül van szerencsém javasolni, hogy Sebess Dénes képviselő ur indítványának indokolása is holnapra tűzessék ki, valamint az intézkedés a miniszterelnök ur által benyújtott jelentés tárgyában és az indemnitás tárgyalása is. Az interpellácziók megtételének idejére vonatkozólag azok száma . szerint fogok a háznak javaslatot tenni. (Felkiáltások a szélsöbaloldalon: A kérvényekkel mi lesz?) Engedelmet kérek, elfelejtettem, ezek is a holnapi napirendre tűzetnek ki. Következik a kereskedelemügyi miniszter ur válasza Szalay László képviselő ur interpellácziójára. Láng Lajos kereskedelemügyi miniszter: Szalay László képviselő ur 1903, április 4-ikén a következő interpellácziót intézte a kereskedelemügyi és belügyi m. kir. miniszterekhez (Halljuk! Halljuk! Olvassa): » Minthogy az 1848 : XVII. törvényczikk 141 -ik §-a alapján szervezett ipartestületi békéltető-bizottságoknak a volt földmivelés-, iparés kereskedelemügyi miniszter által, a belügyminiszter hozzájárulásával jóváhagyott alapszabályai az ezen békéltető-bizottságok elé utalt és általuk hatósági hatáskörben elintézendő ügyekben az ügyvédi képviseletet kizárják; minthogy ezen alapszabályoknak emez intézkedése és az ennek alapján kifejlődött gyakorlat az 1874. évi XXXIV. törvényczikk 38. §-ával határozott ellentétben áll,, s az ügyvédi működés szabadságát törvényellenesen korlátozza és megsérti: szándékoznak-e az ipartestületi békéltető-bizottságok alapszabályainak ezen törvényellenes rendelkezését megváltoztatni és ez által a törvény tekintélyét, a törvény uralmát és az ügyvédi működés szabadságát helyreállítani ?« T. ház, erre az interpelláczióra van szerencsém a következőkben válaszolni: 1886. évben kiadatott az akkori földmivelési-, ipar- és kereskedelemügyi miniszter által egy rendelet, illetőleg helybenhagyatott általa az ipartestületekre nézve az az intézkedés, a mely szerint — a rendelet 14. §-a szól igy — ily vitás ügyekben az ügyvédi vagy más megbizott által való képviselet csak az esetben engedtetik meg, ha az illető fél a megjelenésben elháríthatatlan akadályok által van gátolva, vagy a saját érdekeinek megvédelmezésére képtelen. Ez a 14. szakaszban foglalt szöveg adott félreértésekre alkalmat és tényleg az ügyvédi képviseletet nem igen vették igénybe. Annak, hogy akkor ez a szöveg 50
