Képviselőházi napló, 1901. XVI. kötet • 1903. május 15–junius 16.

Ülésnapok - 1901-290

o82 2.')ö. országos ülés 1 tettnek politikai következését konkrétebb alakban fejtegeti, mint a hogy ta]án magában Belgrádban történik. Ezt nem tartom admisszibilisnek, nem tartom helyesnek, mert csak ellentétekre vezethet (Helyeslés a jobboldalon.) és semmi irányban sem felel meg annak a tételnek, hogy különösen mikor nemzetközi viszonylatról, külföldön történt sajnálatos rémtettről van szó, nem szabad semmi irányban preokkupálólag, semmi irányban állásfoglalólag nyilatkozni, (Élénk helyeslés a jobboldalon.) a míg annak az eseménynek következései ki nem alakulnak, és országunkra és monarchiánkra való esetleges behatásuk nem mérlegelhető. (Helyeslés a jobboldalon.) Es azért, mert ez a nézetem és nem tudom helyeselni azt a felszólalást, a melyet Lovászy Márton képviselő ur tett, rövidre foghatom az azokra való válaszomat, a miket Rakovszky t. képviselő ur tőlem kérdezett, a ki — és ebben egészen elvált Lovászy képviselő ur módszerétől, — csak a kérdéseket vetette föl, de hozzátette, hogy az ezekre való választ, vagy ezeknek diskutiálását minden állásfoglalás nélkül későbbre halasztani is jónak látja. Ez helyes és korrekt álláspont. (Ugy van! TJgy van! a jobboldalon.) Ezzel szemben kénytelen vagyok kijelenteni, hogy bővebb felvilágosításokkal azokon túl, a miket a sürgönyök halmaza tartalmaz, a, miket azonban egészen preczize ellenőrizni sem a közvéleménynek, sem a kormánynak nincs lehe tőségében; mondom, ezen hirek tömegén kivül bővebb, hitelesebb felvilágosításokkal nem szolgálhatok. Ez természetes is. Ott, megának a tettnek színhelyén annak hatása alatt áll mindenki, és így még nagyon verifikáhmdók az érkező hirek, amig majd a tényállás a maga egész hűségében konstatálható lesz. A mi a második kérdést illeti, vájjon hiszem-e vagy gondolom-e, hogy ez a rémes esemény nem fog-e változást előidézni a köztünk és Szerbia, valamint köztünk és Oroszország közti viszonyban: ezek olyan dolgok, a melyekre ma preczize mással nem felelhetek, mint azzal, hogy óhajtom és remélem, hogy nem. (Helyeslés.) De addig, míg a viszonyok és fejlemények, a melyek ennek a rémséges eseménynek következményekép előállhatnak, ki nem alakulnak, addig, mig nem tudjuk, micsoda helyzettel áll szemben a monarchia a délkeleti szomszédságban, addig erről véleményt alkotni nagyon felületes és nagyon elhamarkodott dolog volna. (Általános helyeslés.) Es Rakovszky képviselőtársamnak igen helyeslem azon felfogását, hogy időt ad a kormánynak arra, hogy ebben a kérdésben nyilatkozzék. Ma még csak általános vonatkozásokban lehetne nyilatkoznom, a melyek pedig nem sok értékűek volnának. Egészben véve azonban szükségesnek látom kijelenteni azt, hogy remélem, hogy lehetséges lesz, — habár nagyon komolynak tartom ezt az 3 június 12-én, pénteken. eseményt és kiszámíthatatlannak tartom következéseit is, a melyek előállhatnak, (ügy van! TJgy van! a jobboldalon.) de remélem, hogy nem fognak olyan fejlemények előállani, melyek miatt azt a politikát, a melyet mi a Balkánon, a szomszédságunkban lévő államokkal szemben eddig folytattank, megváltoztatni volnánk kénytelenek. (Általános helyeslés.) Remélem, hogy ezt a politikát lehetséges lesz fentartani; ámbár ki kell jelentenem, hogy minden váratlan, be nem látható és ma kiszámithatlan eseménynyel szemben első kötelességünk a mi érdekeinket, a monarchiának és Magyarországnak érdekeit éber figyelemmel kisérni, (Általános helyeslés.) és minden mozzanatot szemmel tartani, nemcsak a maga genezisében, hanem következéseiben is, hogy érdekeinket teljes erőnkből megóvhassuk. Ez az, a mit ebben a kérdésben előzetesen is kötelességemnek tartottam elmondani. (Áltanos helyeslés.) Elnök: T. képviselőház! Miután ez az ügy határozathozatal tárgyát nem képezi, áttérünk a napirendre. E szerint következik Kecskeméthy Ferencz képviselő viszonválaszának meghallgatása és határozathozatal a pénzügyminiszternek az interpelláczióra adott válasza felett, a sóhivatalok feloszlatása tárgyában. Kérem a képviselő urakat, méltóztassanak helyeiket elfoglalni és csendben lenni. (Zaj.) Bakó József: Hiába, nem lehet hallani! Elnök: Méltóztassék nyugodtan lenni! Az én kötelességem a rendet helyreállítani! Tessék megkezdeni beszédét! Kecskeméthy Ferencz: T. képviselőház! Miután megengedni méltóztatott, hogy a t. pénzügyminiszter urnak interpellációmra adott válaszára ma tegyem meg szerény észrevételeimet, ennélfogva bátor vagyok ezt most tenni meg. Mindenekelőtt bizonyos hírlapi közleményekre tekintettel ki kell jelentenem, hogy az impulzust interpelláczióm megtételére sem nem valamely klikktagoktól, sem pedig valamely hírlaptól nem vettem, hanem onnan nyertem, hogy véletlenül bizonyos szakférfiakkal találkoztam, a kik engem erről a kérdésről tájékoztattak és így kezdtem a kérdés iránt érdeklődni. Ezt szükségesnek tartottam kijelenteni azért, hogy nyilvánvaló legyen, hogy én semmiféle boszuálló manővernek sem eszköze, sem pedig áldozata nem vagyok. A mi a t. pénzügyminiszter ur válaszának formáját illeti, ugy látom, hogy ő barátja az attikai sónak, a mennyiben szereti az elmés csipkelődéseket. De másfelől látom azt is, hogy a t. pénzügyminiszter ur egy kissé csiklandós ember, a ki nem szereti, ha tapogatják. 0 nem vette jó néven az én interpellácziómat, pedig én azt gondoltam, hogy neki is jó szolgálatot tettem azzal, a mikor alkalmat szolgáltattam arra, hogy egy homályos és jó idő óta ugy a társa-