Képviselőházi napló, 1901. XVI. kötet • 1903. május 15–junius 16.
Ülésnapok - 1901-289
289. országos ülés 1903 június 10-én, szerdán 375 Kubik Béla: Tessék az aktákat letenni! Elnök (csenget): Csendet kérek! Lukács László pénzügyminiszter: . . . a bányákból a lehető legolcsóbb áron bocsáttatik forgalomba, a mennyiben annak ára nálunk ... (Zaj a szélsőbaloldalon.Halljuk! Halljuk! jobbfelöl.) Elnök: Csendet kérek! Sréter Alfréd: Minek kérdeznek, ha nem tudják meghallgatni! Ez nevetséges! (Halljuk! Halljuk!) Lukács Lászlő pénzügyminiszter: Ha azt kiTánják a t. képviselők, akkor méltóztassék meghallgatni. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Tegye le az aktákat és ne válaszoljon. Majd megadjuk magunknak a választ! Nagy zaj. Halljuk! Halljuk! jobbfelöl.) Beőthy Ákos: Nem kell kertelni! (Zaj jobbfelöl.) Lukács László pénzügyminiszter: Az ipari só nálunk a bányáknál a szerint, a mint nem tiszta, vagy tiszta ipari só hozatik forgalomba, 38 kr.-ban és 58 kr.-ban van megállapítva. Ezzel szemben pl. Ausztriában az ipari só mm.-jának ára 1 frt 25 kr. s 1 frt 79 kr. közt váltakozik, tehát a mienk hasonlithatlanul olcsóbb . . . (Mozgás bal felöl.) Zboray Miklós: De most drágább! Elnök: Csendet kérek, Zboray képviselő ur ! Lukács László pénzügyminiszter:... Azonban, daczára annak, t. ház, hogy az iparsó nálunk sokkal olcsóbb, a mi ipari sófogyasztásunk más államok iparsó-fogyasztásához képest majdnem egyenlő a semmivel, ugy, hogy 1898-ban, a midőn az erre vonatkozó tanulmányokat megindítottam, egész Magyarország területén 45.000 mm iparsó adatott el, mig Németországban ugyanabban az időben 4 millió mm., Ausztriában pedig 1 millió mm. volt az iparsó-fogyasztás, (Egy hang a szélsőbaloldalon: Mert ott van ipar!) ugy, hogy habár mi ipari tekintetben Ausztriához nem hasonlithatjuk magunkat, mégis aránytalanul csekély volt nálunk az iparsó-fogyasztás, a mit tisztán és kizárólag arra a körülményre lehet visszavezetni, hogy először nehéz volt a hozzájutás, másodszor azok a közvetítők, a kik eddig az iparsó eladásával foglalkoztak, azt olyan nagyon megdrágították, hogy az iparos kénytelen volt inkább lemondani a sófogyasztásról, semhogy e magas árakat megfizesse. Gabányi Miklós: 0 du mein Herz! (Nagy derültség. Halljuk! Halljuk! jobbfelöl.) Elnök (csenget): Csendet kérek! Lukács László pénzügyminiszter: Azonban, t. ház! (Halljuk! Halljuk!) ezen az okon kívül még volt egy másik ok is, a mely arra kényszeritett, hogy az iparsó kérdésével foglalkozzam, az t. i., hogy nálunk »gyári só« és »apró só« elnevezések alatt 160.000 mm. olyan hulladéksó termeltetik, a mely mellékterményt képez, és miután ebből csak 45.000 mm. volt eladható... (Mozgás és zaj a szélsöbaloldalon: Halljuk! Halljuk! jobbfelöl.) Elnök: Csendet kérek! Lukács László pénzügyminiszter: . . . ennek következtében az államkincstár ezen a czimen évenkint 100.000—120.000 K vesztességet szenved. Mindezen körülmények arra vezettek, hogy az iparsók ügyét . . . (Nagy zaj.) Elnök: Az interpelláló képviselő urnak érdekében áll, valamint az egész háznak meghallgatni a választ, kérek tehát csendet. Lukács László pénzügyminiszter: Mindezen körülményeknél fogva megtettem azokat az intézkedéseket, a melyek következtében denaturáló telepek állíttattak fel a modern követelményeknek megfelelőleg, elrendeltetett a denaturálásnak száraz utón való keresztülvitele megfelelő gőzgépek segítségével. A denaturálás költségei évenkint közhírré tétettek. Hogy a közönség könnyebben hozzáférhessen az iparsóhoz, raktárak állíttattak fel az ország főbb városaiban, ugy, hogy ma már 15 ilyen raktár működik. Azonkívül az iparosok felmentettek a 20 százalékos biztosíték letételének kötelezettsége alól; mert eddig a vásárolt iparsó árának 20 százalékát voltak kénytelenek letenni; és végül limitáltatott az eladási ár és pedig minden esztendőben hivatalosan közhírré tétetik, hogy mindenki tudhassa, hogy mennyit kell fizetnie, ha denaturált iparsót akar vásárolni, ugy, hogy az 1903. évi »Pénzügyi Közlöny«-ben közzétett hivatalos hirdetmény szerint megállapittatott a denaturált iparsó ára kicsinyben, — a szerint, a mint tisztátalan, vagy tiszta — 2 korona 97 fillérben, illetőleg 3 korona 37 fillérben, a nagybani eladásnál pedig 2 korona 60 fillérben, illetőleg 3 koronában. Már most, t. ház, ha valaki ismeri azt és tudja, milyen árban adatott el eddig az iparsó, mennyire felemelték a közvetítők az iparsó árát, az nem mondhatja, hogy az iparsó megdrágult, mert a ki kételkedik ebben, annak én eredeti számlákkal fogom bebizonyítani, hogy eddig az ipari só . . . (Felkiáltások a szélsöbaloldalon: Lássuk a szerződést!) Kubinyi Géza: De nincsen szerződés! (Zaj. Elnök csenget.) Lukács László pénzügyminiszter: .. .mondom, hogy eddig az ipari só 140 —150 koronával volt drágább, mint a mennyi most az ára. Nagyon természetes, hogy a kicsinybeni eladásnál még drágább v^lt és a kicsinybeni eladásnál még nagyobb volt a különbség a régi árak és a mostani árak között. Hogy mi volt ezeknek az intézkedéseknek az eredménye, arra rögtön rá fogok térni. Előbb azonban válaszolnom kell a t. képviselő urnak többi kérdéseire. (Halljuk! Halljuk! jobbfelöl.) Azt kérdi a t. képviselő ur továbbmenve, hogy igaz-e, hogy a sókezelés albérletbe adására engedélyt adtam volna a részvénytársaságnak?
