Képviselőházi napló, 1901. XVI. kötet • 1903. május 15–junius 16.

Ülésnapok - 1901-287

287. országos ülés 1903 június 8-án, héttőn. 319 törvény redigálása alkalmával nem ügyeltek kellőképen és egy hivatalnoknak sikerült Fiumére nézve teljesen téves, a magyar törvénynyel ellentétes szöveget írni be. A midőn Ő Felsége azon törvényt szentesitette: észrevették a hamisítást, a csalást, és nehogy ő Felségének tudomására jöjjön a dolog, rövid utón, a nélkü], hogy ő Felségének erről jelentést tettek volna, az illető szakasznak azt a részét egy, az eredeti és teljes szöveggel beirt papirszeletkével egyszerűen beragasztották. Ma a horvátországi levéltárban a törvényszövegnek egy ilyen eredeti példánya látható, és ha valaki azt a ráragasztott papirszeletkét onnan lefejti, akkor láthatóvá lesz az az eredeti szöveg, a mely Fiumét Horvátországnak adja. Ezt csak példaképen hozom fel annak igazolására, hogy jegyzőkönyveink megszerkesztésénél, azoknak összeállításánál már a hitelesités előtt a legnagyobb lelkiismeretességgel és pontossággal kell eljárnunk, (Helyeslés a szélsöbaloldalon.) mert ha ezt a pontatlanságot a csekély, vagy semmi jelentőségű ügyeknél megszokjuk, eltűrjük, s fentartjuk: akkor, ha elkövetkeznek a nehéz és súlyos kérdések pillanatai, majd senkiben sem él az ösztön az a felett való őrködésre, hogy azon jegyzőkönyvek miként alkottattak meg akár tévedésből, akár furfangból, akár félreértésből, akár hanyagságból, és az országgyűlés képviselőházának jegyzőkönyveibe más szöveg kerülhet, mint a minőt az országgyűlés hitelesített, avagy elfogadott. (Ugy van! a szélsőbaloldalon^) Ezért kérem a t. házat és annak elnökét, méltóztassék a képviselőház jegyzőkönyveinek elkészítése tekintetében szigorúan intézkedni az iránt, hogy — hiszen vannak, a kik tudnak írni, sőt vannak, a kik írógépen is tudnak írni — az a jegyzőkönyv egy és ugyanazon lapon egyfolytában legyen írva, és abba semmi betoldás vagy hozzáfűzés ne történhessek. (Helyeslés a szélsöbaloldalon.) Kérem a t. elnök urat, méltóztassék eziránt intézkedni. (Helyeslés a szélsöbaloldalon.) Elnök: T. képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) Engedjék meg, hogy hivatali állásomból kifolyólag néhány észrevételt tegyek azokra, a miket Ugron Gábor igen t. képviselőtársam itt elmondott. (Halljuk! Halljuk !) Én abban az alapfelfogásban tökéletesen egyetértek vele, hogy a legnagyobb lelkiismeretességgel, s pontossággal szerkesztendők a jegyzőkönyvek, a melyek a ház határozatainak authentikus előadását képezik. Ebből folyólag akkor, a midőn ő első ízben tett észrevételt arra nézve, hogy a jegyzőkönyvekben bizonyos beragasztások fordulnak elő, a melyeket ő maga szives volt konstatálni: daczára annak, hogy a ház ez irányban semminemű határozatot nem hozott, és daczára annak, hogy ezen beragasztások egy régi praxis értelmében történtek: mégis a jegyzői karral egyértelmüleg ugy intézkedtem, hogy a jegyzőkönyv szövegének azon része is, a mely eddig mindig beragasztások utján foglalt abban helyet, folytonosságban írassék. (Helyeslés.) Ezen szabály alól azonban épen a hitelesség teljességének szempontjából eddig egy esetben, gondolom helyesen, kivételt tettem és ezen esettel talán analóg az, a mely ma történt. T. i. ugy véltem, hogy akkor, a midőn a képviselő urak a tárgyalás folyamán indítványokat tesznek vagy határozati javaslatokat terjesztenek elő, épen a hitelesség szempontjából helyesebb, hogyha az illető képviselő által beadott eredeti fogalmazvány illesztetik be a jegyzőkönyvbe. (Élénk helyeslés a jobboldalon. Mozgás a szélsöbaloldalon.) Kérem a t. házat, méltóztassék ez irányban megállapodásra jutni, én csak ismételhetem, hogy nem hanyagságból történt az ilyen kivétel, hanem azért mert én azt tartottam, hogy leghitelesebb az a szöveg, a melyet az illető képviselő maga irt és aláirt. Csakis ebből a szempontból történt az ilyen indítványok tekintetében kivétel. A jelen esetben sem hanyagságból történt az, hogy a jegyzőre, illetőleg a bírálóbizottsági tagokra beadott szavazati lajstromok a jegyzőkönyvben egy beragasztott papiriven foglalnak helyet, hanem ugyanazon szempontból, mert hiszen az az iv, a mely beragasztatott, a szavazatok összeszámlálásával megbízott jegyzői kar eredeti fogalmazványa, a melyre a jegyzői karnak ezzel megbízott tagja ráirta a szavazatok számát. (Ugy van! jobb felöl.) Tehát csak azt kívánom ebből konstatálni, hogy mindkét esetben nem hanyagságból, hanem — lehet, hogy helytelenül — de épen a jegyzőkönyv hitelességének kétségtelen voltára való tekintetből történt a dolog ugy, a mint történt, Azért kérem a t. házat, méltóztassék ebbe belenyugodni ; ha pedig a jövőre a ház máskép kíván intézkedni, méltóztassék e tekintetben utasítást adni. Én az eddigi praxisból folyólag is legjobb hitem szerint épen a hitelesség szigorú megóvása szempontjából járultam hozzá, hogy a jegyzőkönyv ekként szerkesztessék meg. Ugron Gábor: T. ház! Bocsánatot kérek, de minden tiszteletem daczára, a melylyel az elnök ur iránt vagyok, nézetét nem osztom. Annak a jegyzőkönyvnek, a mely az országgyűlés üléseiről felvétetik, egy zárt egészet kell képeznie, a hamisításnak és akár az elkülönítésnek is minden módja ki kell, hogy zárva legyen. A mely pillanatban a hiteles jegyzőkönyvben egyes képviselők határozati javaslatai vagy indítványai az eredeti szövegben ragasztatnak be, az a rész onnan felolvasztható és eltávolítható. Ennek az egész országban ellenkezője áll a jegyzőkönyv vitelénél, t. i. a jegyzőkönyvek ugyanazon kézzel írva, a lehető legtisztábban vezettetnek és szerkesztetnek meg, Azok az okmányok pediglen, legyenek akár határozati javaslatok, indítványok, akár felirati javaslatok vagy pedig szavazatok összeszámításának eredményei, mellékletképen gondos őrizet alatt