Képviselőházi napló, 1901. XVI. kötet • 1903. május 15–junius 16.
Ülésnapok - 1901-284
268 284. országos ülés 1903 június í-éti, csütörtökön. Torontál vármegye közgyűlését a múlt hó 25-dikén tartotta és erre a gyűlésre ki volt tűzve egy indítvány, a mely kellő időben adatott be, s mely indítvány azután az állandó választmányhoz lett utasítva. Ennek az indítványnak a lényege tulajdonképen az, a mi a kérvényben benfoglaltatik. Az állandó választmány ezt az indítványt magáévá tette, elfogadta, azonban némi áradozással és bizalmi nyilatkozattal toldotta meg. A gyűlésen tárgyalták ezen indítványt, többen hozzászólottak és történt olyan közjogi nyilatkozat, olyan közjogi kifejezés is, a melyen sokan megbotránkoztak, azonban az illetőt rendre egyáltalában nem utasították, hanem másnap egy Varadi nevű ügyvéd tette szóvá ezt a kérdést, a mely — mondom — nagy felháborodást idézett elő. Az indítványhoz hozzászólt bizonyos Kardos Samu nevű ügyvéd, a ki a maga részéről nem volt hajlandó azt elfogadni és többek között azt mondotta, hogy különösen azt helyteleníti, hogy holmi haszontalan bizalmi nyilatkozatokkal toldotta meg az indítványt az állandó választmány. Most már ezért a kifejezésért a főispán azonnal rendreutasította az illetőt ; de ez még nem volt elég, hanem a gyűlésnek tagjai, a kik olyan nagy buzgósággal igyekeztek ezen indítványt elfogadtatni, azonnal ügyészért kiáltoztak, a ki — némelyek nyilatkozata szerint — a gyűlésteremben sem volt. Azonban előkerült és a korifeusokkal tanácskozva, 50 korona rendbírságot indítványozott az illető ellen, a ki az indítvány ellen szólalt fel és mindössze azt a nyilatkozatot tette, hogy haszontalan bizalmi nyilatkozattal toldotta meg a választmány ezt az indítványt. Az illető azonnal lefizette a széksértés miatt kiszabott rendbírságot, azután folytatta tovább beszédét és ugy magyarázta ki magát, hogy ő ezt a nyilatkozatot akképen értette, hogy az már ugy sem használ semmit a bukófélben levő kormánynak. (Ugy van! a szélsöbaloldalon.) Mikor a bizalmi nyilatkozatok ilyen módon jönnek létre, én azt hiszem, hogy az ilyen kierőszakolt, terrorizmussal keresztülvitt bizalmi nyilatkozatnak értéke nagyon csekély és hogy az semmibe sem vehető, (Ugy van! a szélsöbaloldalon.) Kubik Béla: Karakterizálja a rezsimet! Kecskeméthy Ferencz: Én abban a véleményben vagyok, hogy az ilyen feliratot, az ilyen bizalmi nyilatkozatot a kormánynak már a jóizlés szempontjából azért sem volna szabad elfogadnia, (Ugy van! a szélsöbaloldalon.) mert a vármegyének ez a határozata nem vált még jogerejűvé. Én ennél a feliratnál ugyanazt indítványozom, a mit tegnap a békési feliratra vonatkozólag javasoltam, hogy t. i. ne fogadja el a ház, hanem utasítsa vissza az ilyen feliratot, az ilyen bizalmi nyilatkozatot; (Helyeslés a szélsöbaloldalon.) azonban ha a t. többség — a mint gondolom, hogy tenni fogja, — a tegnapi nyomon akar haladni és ezt szintén el akarná fogadni, a mint a békésit elfogadta, és a kérvényi bizottsághoz utasította, akkor is helye volt annak, hogy én erről a feliratról, erről a bizalmi nyilatkozatról ezeket elmondjam; (Helyeslés a szélsöbaloldalon.) hadd legyen ez ujabb illusztrácziója annak, hogy mikép jönnek létre, mikép származnak ezek a bizalmi nyilatkozatok. Csak azt teszem még hozzá, hogy a torontálmegyei lapok ezzel a kérdéssel sokat foglalkoztak és az az eljárás, a melyet Kardos Samu ügyvéddel szemben elkövettek, felháborodást idézett elő a. vármegyében. (Ugy van! a szélsöbaloldalon.) Kubik Béla: Tiszta dolog, az egész országban ! Kecskeméthy Ferencz: Röviden az én véleményem és indítványom az, a mi a tegnapi feliratra nézve volt, hogy t. i. ez a felirat se_ fogadtassák el, hanem utasíttassák vissza. (Élénk helyeslés a szélsöbaloldalon.) Széll Kálmán miniszterelnök: T. képviselőház ! (Halljuk! Halljuk!) Nekem már volt szerencsém többször nyilatkozni azon indítványok ellen, a melyek az ilyen feliratok előterjesztésénél tétettek és kifejtettem azon álláspontomat, hogy azokat, miután a ház előzetesen sem tudomásul nem veszi, sem semmiképen el nem intézi, hanem egyszerűen a kérvényi bizottsághoz utasítja, itt előzetes bírálat tárgyává tenni nézetem szerint helytelen. (Helyeslés a jobboldalon.) Nem is szólalnék fel, ha a t. képviselő ur most a torontálmegyei kérvényre vonatkozólag ki nem jelentette volna, hogy ebből is látszik, hogy ezek a kérvények terrorizmussal jönnek létre. Ámde mivel motiválja ezt? Azzal, hogy egy felszólaló bizottsági tag urat, ott a főispán, vagy a tiszti ügyész indítványára a közgyűlés rendreutasított és ellene széksértési keresetet indítványozott. A közgyűlés ezt el is rendelte valami helytelen kifejezésért. Azt gondolom azonban, hogy az mégis csak Torontál megye közönségének kérdése, hogyha az a közgyűlésének folyama alatt történt azon állítólagos, de hozzánk egyáltalában nem tartozó sértés miatt széksértési keresetet indítani jónak látta. Ehhez már még sincs köze senkinek, azt elvégzik ők. De hogy az, mert valamely kifejezésért egy bizottsági tag széksértési keresettel lett megtámadva és széksértésben elmarasztalva a pressziónak vagy a terrorizmusnak lenne jele, ezt az okoskodást el nem tudom fogadni, hanem mondhatom, nagyon felületesnek és indokolatlannak tartom azt akkor, (Ugy van! a jobboldalon.) a mikor ország-világ tudja, hogy Torontál vármegyének ez a felterjesztése akképen keletkezett, hogj az több száz szavazattal hat ellenéhen fogadtatott el. (Ugy van! a jobboldalon.) Akkor tehát, a mikor csak hat szavazat akadt a megyegyűlésen, a mely ellene szól egy indítványnak, presszióról vagy terrorizmusról beszélni nem lehet, mert engedelmet kérek, ez magamagát nemcsak elitéli, hanem teljesen indokolatlanná