Képviselőházi napló, 1901. XVI. kötet • 1903. május 15–junius 16.

Ülésnapok - 1901-284

284-. országos ülés 1D03 is teszi ezt az argumentácziót. (Elénk helyeslés a jobboldalon.) Ezt akartam megjegyezni. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Trubinyi János jegyző: Olay Lajos! Olay Lajos: T. képviselőház! A kormány­nak, az igen t. miniszterelnök urnak a pro­grammja: a jog, törvény és igazság. (Ugy van! a jobboldalon. Zaj és felkiáltások a szélsöbalol­dalon: Csak volt!) Engedjen meg nekem a t. ház, én a t. miniszterelnök urnak ezt a pro­grammját komolyan akarom venni. (Helyeslés jobbfelöl.) Nekem az a meggyőződésem, hogy a miniszterelnök ur programmját csakugyan ipar­kodik hiven beváltani, csakugyan iparkodik Ígé­reteit teljesíteni. De akkor érthetetlen, hogy miképen tűrheti a miniszterelnök ur, hogy a megyék és törvényhatóságok fölterjesztéseinél a legszembeszökőbb igazságtalanságok, törvényte­lenségek történhessenek ? Széll Kálmán miniszterelnök: Ez nincs ám igy! Olay Lajos: Legyen szíves türelemmel lenni a t. miniszterelnök ur és meg fog róla győ­ződni, hogy igazam van. Azt mondja a t. miniszterelnök ur, hogy hat szavazat ellen százak szavaztak Torontál megyében. Engedelmet kérek, hát Békés megyé­ben hány szavazattal nyilvánítottak bizalmat? Egy szavazattal. Én, t. miniszterelnök ur, ki tudom mutatni, hogy ez az egy szavazat a leg­nagyobb törvénytelenséggel, jogtalansággal tör­tént és akkor, mikor a megyében a főispán ki­mondotta ezt a többséget, akkor a jogot, tör­vényt és igazságot lábbal tiporta és ha a miniszterelnök ur be akarja váltani programm­ját, nem tűrheti egy perczig sem, hogy Lukács György tovább is főispán legyen. Hogy ez így van, igazolom világos törvé­nyekkel, igazolom az 1886 : XXI. törvényezikk 49, §-ával, a mely világosan mondja, hogy az elnök nem szavaz, de szavazategyenlőség esetén az ő szavazata dönt. Már most itt van Lukács Györgynek sa­ját hivatalos nyilatkozata, leszek bátor azt fel­olvasni a t. ház előtt, méltóztassanak meghall­gatni. (Halljuk I Halljuk! a szélsöbaloldalon. Olvassa): »Éecskeméthy Ferencz képviselő azon állítására vonatkozólag, hogy Békés vármegye határozata, a melylyel az indemnity elleni ob­strukeziót helytelenítette, nem törvényesen jött volna létre, a képviselő által előadottak sor­rendjében a következőkben reflektálok: 1. Nem áll az, mintha az indítvány a köz­gyűlésbe becsempésztetett volna. Az 1886 : XXL t.-cz. 51. §-a szerint a rendes közgyűlésnél a napirendre kitűzött tárgyakkal össze nem függő, önálló indítványok is tárgyalhatók, ha azokat 24 órával előbb a közgyűlésen az elnöknél be­jelentették és egyszersmind a jegyzői hivatal­ban vagy más alkalmas helyen közszemlére ki­tették. Hladics László indítványát az elnöknél június h-én, csütörtökön. 269 a közgyűlés előtt két nappal bejelentette; az indítvány maga május 22-én reggel B l jz órakor beiktattatott az állandó választmány által, mely 9 ] /2 órakor kezdte ülését, az egész napon át tartott ülésen folyton az asztalon feküdt, azt ott az állandó választmány valamennyi tagja elol­vasta s egész a közgyűlés kezdetéig, reggel 9 1 / 2 óráig, az indítvány a jegyzői szobában közszem­lén volt. 2. Nem igaz, hogy Sárossy ülnök nyilatko­zatát, hogy már szavazott, vettem volna igenlő szavazatnak, mert egyáltalában Sárossy ülnöktől semmit sem kérdeztem és tőle semmiféle választ nem kaptam. Sárossy ülnök leszavazott mint bizottsági tag, szavazatát a jegyzők feljegyezték, mint másnak a szavazatát. Én mint elnök nem vagyok különben sem hivatva arra, hogy a sza­vazatokat jegyezzem,« És most méltóztassék meghallgatni a har­madik pontot. (Olvassa): »Én magam is sza­vaztam, mint Békés vármegye törvényhatósági virilista bizottsági tagja.« Tehát maga is beis­meri, hogy leszavazott, mint bizottsági tag. (Nagy mozgás a néppárton és a szélsöbaloldalon. Olvassa) : »A törvény a főispánra nézve, a ki külön­ben bizottsági tag, el nem veszi azt a jogot, hogy bizottsági tagságát gyakorolhassa, én tehát, mint hasonló helyzetben minden más főispán, mint bizottsági tag szavaztam, épen ugy, mint a többi bizottsági tagok. Minthogy azonban a szavazatok egyenlősége adta elő magát és mint­hogy az 1886 : XXI. t.-cz. 49. §-a azt mondja, hogy szavazategyenlőség esetén az elnök dönt, természetes dolog, hogy jelen esetben az egyenlő szavazatok közt, mint főispán döntöttem. Jogom volt leszavazni, mint bizottsági tag és köteles­ségem volt, mint elnök a votum Minerváét gya­korolni.* (Nagy mozgás és zaj a néppárton és a szélsöbaloldalon.) Molnár Jenő: Mit szólna hozzá, hogyha két­felé vágnák! (Mozgás a szélsöbaloldalon.) Szüllő Géza: Ki nevezte ezt ki? (Felkiál­tások a szélsöbaloldalon : Bánffy!) Tehát Bánffy ­kreatura ? Szederkényi Nándor: A legnagyobb tör­vénytelenség az, a mit tett! (Zaj a szélsöbal­oldalon. Felkiáltások •' Még a régi rezsimből való ez a főispán!) Elnök (csenget): Csendet kérek! Olay Lajos: Ha a t. miniszterelnök ur ugy, a mint én őszintén és igazán hiszem, programm­ját be akarja váltani, akkor nem lehet tűrni egy pillanatig sem, hogy ez a jogot, törvényt és igazságot lábbal típró főispán a kormány ne­vében az ellenőrzést tovább is gyakorolhassa. (Igaz! Ugy van! a szélsöbaloldalon.) A kor­mány bélyegét üti rá az egész közigazgatási ügy mindenféle, bírói stb. intézkedéseire. Ha a t. miniszterelnök ur az ország előtt be akarja bizonyítani, hogy programmját be akarja váltani és csakugyan a jog, törvény és igazság nevében

Next

/
Thumbnails
Contents