Képviselőházi napló, 1901. XVI. kötet • 1903. május 15–junius 16.

Ülésnapok - 1901-283

246 S83. országos ülés 1903 június 3-án, szerdán. godt! Ugy mint mindenben, ebben is a törvény szerint járok el! Ugron Gábor: A feliratok küldésének a joga természetes joga a törvényhatóságoknak. Nincsen az kivételes rendszabályokhoz kötve, hanem csak a rendes katározathozási formaságokhoz. Nem különbözik semmiben az ugyanakkor létrejött más határozatoktól, csak súlya és értéke különbözhetik. Súlya és értéke pedig csak akkor van, az ország törvényhozásához csak akkor méltó, az országban a törvény tiszteletet csak akkor gyarapítja, az alkotmányos érzés felfogásához akkor járul, az alkotmányos küzdelembe sulylyal csak akkor esik, ha az szabályszerüleg jött létre, szabályszerűen küldetett el, nem_ pedig helytelen, rendetlen, visszaélő módon. (Elénk éljenzés és taps a bal- és a szélsöbaloläalon.) Elnök: T. képviselőház ! A házszabályok értelmében a felvetett kérdésnek a mai stádiumban csak egy elintézési módja van; az, a melyet javaslatba hoztam, hogy t. i. a kérvény, illetőleg a felirat — a házszabályok e tekintetben nem tesznek különbséget — a házszabályok 242. §-a értelmében a kérvényi bizottsághoz áttétessék. (Általános helyeslés.) Pótlólag bemutatom a képviselőháznak az 1903. május hó 17-én Budapesten tartott népgyűlésnek feliratát a parlamenti reform tárgyában. Végül előterjesztem a házszabályok 239. §-a értelmében a még el nem intézett interpellácziók és indítványok jegyzékét, a mely fel fog olvastatni. Dedovics György jegyző (felolvassa a még el nem intézett interpellácziók és indítványok jegyzékét). Elnök: Következik az indítvány- és interpellácziós-könyvek felolvasása. Dedovics György jegyző: Jelentem a t. háznak, hogy az inditványkönyvben ujabb bejegyzés nincs. Elnök: Tudomásul vétetik. Dedovics György jegyző: Ellenben az interpellácziós - könyvbe be van jegyezve: június 3-ikán Nősz Gyula — a Szepesség hanyatlása tárgyában — a miniszterelnök, mint belügyminiszterhez. (Zaj a szélsobaloldalon és felkiáltások: Nem halljuk! Kérjük még egyszer felolvasni!) Elnök: T. képviselő urak! Én ezzel szemben ezennel megállapítom, hogy a jegyző ur hangosan olvasta. (Zaj a szélsobaloldalon.) Dedovics György jegyző: Nesú Pál az 1883 : XXX. t.-cz. 21. §-a értelmezésének és végrehajtásának tárgyában a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez; Eáth Endre a tisztviselők kedvezményes vasutij jegyeinek tárgyában a kereskedelemügyi miniszterhez és Benedek János a dr. Somló Bódog nagyváradi jogtanár ellen tett feljelentés ügyében a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez. Elnök: Miután négy interpelláczió van bejegyezve, azt hiszem, egy órakor térünk át azok előadására. (Helyeslés a jobboldalon.) Nessi Pál: T. ház! Miután négy interpelláczió van bejegyezve, s miután a múlt héten is megtörtónt, hogy három interpelláczió lóvén bejegyezve, az elnök ur egy órára tűzte ki az interpellácziók előterjesztésének idejét és mégsem voltunk képesek azokat előterjeszteni, azért kérem az elnök urat, méltóztassék fél egyre kitűzni az interpellácziók előterjesztésének idejét. Miután az elnök ur igen szereti a preczedensekre való hivatkozást, bátor leszek ilyennel is szolgálni. Múlt pénteken ugyanis négy interpelláczió volt bejegyezve, el is mondatott mind a négy és akkor az elnöki székből fel egyre lett kitűzve az interpellácziók előadásának ideje. Miután tehát ilyen preczedensünk van, s miután ma négy interpelláczió van kitűzve igen fontos dolgokban, a melynek — és ilyen az én interpelláczióm is, a melyet a középiskolai törvény módosítása iránt terjesztek be — igen sürgősek és hosszabb időt vesznek igénybe, még egyszer tisztelettel kérem az elnök urat, méltóztassék az interpelláczió előterjesztésének idejét már fél egyre kitűzni. Elnök: A t. képviselő ur a preczedensek fogalmát talán kissé tágitólag magyarázza. Abból, hogy bizonyos különös körülményekre való tekintettel, a melyek múlt pénteken fenforogtak, az interpellácziók megkezdése fél egyre tüzetett ki, a képviselő ur jogezimet vél formálhatni arra, hogy ezentúl mindig így legyen. T. ház! Úgyis a házszabályoknak már megszokott, de tágító magyarázata az, hogy fél kettő előtt térünk át az interpellácziókra, mert tulajdonképen az interpellácziók a napirend tárgyalására kitűzött időn túl volnának megteendők. A mostani praxis tehát olyan, a mely kedvez az interpelláczió megtétele jogának. Kérem tehát a t. képviselő urakat, ne méltóztassanak a dolgokat élükre állítani, hanem méltóztassanak megelégedni azzal az igen benevolens magyarázattal, a mely az interpellácziók tárgyalását, előterjesztését ily esetben egy órára tűzi ki. Kubik Béla: T. ház! Miután a legutóbbi időben a miniszter urak azt a szokást kívánják meghonosítani, hogy az interpelláczióra ne válaszoljanak, ez egy okkal több arra, hogy a mi kérésünknek hely adassék. Támogatja kérésünket a legközelebb történt eset is, a midőn csupán a földmivelésügyi miniszter ur válaszolt, ha jól tudom, Szabó István képviselőtársam egy interpellácziójára. Ez az interpelláczió is nagyon simán folyt le, mert az interpelláló képviselő maga is tudomásul vette a választ. Már most akkor, a mikor összetűzések vannak, mikor viszonválaszok vannak, mikor az illetők a választ nem veszik tudomásul, nagyon természetes, hogy az interpelláczióra szánt idő még kevesebbre redukálódik. (Felkiáltások a jobboldalon: Marad-