Képviselőházi napló, 1901. XVI. kötet • 1903. május 15–junius 16.

Ülésnapok - 1901-279

279. országos ülés 19C minden eredmény nélkül abbamarad, (Ugy van! TJgy van! a szélsöbaloldalon.) Én szerintem nem az a bűnös, a ki az obstrukezió ellen nyíl­tan szólal fel, hanem az a bűnös, a ki az ob­strukezió pártjára áll, de kéz alatt oda műkö­dik, bogy annak sikere ne legyen, s nem veszi kezébe azon fegyvereket, a melyek a sikernek elérésére okvetlenül szükségesek. (Igaz! Ugy van! a szélsöbaloldalon.) Azt mondják, t. képviselőház, bogy mi lesz hát akkor, ba Sééll Kálmán miniszterelnök ur megbukik? Ki jön utána? Hát a politikai helyzet logikája megadja erre a kérdésre a vá­laszt. Az egyenes, okos és becsületes politika nem jut tévelygésbe, csak a kétkulacsos, alatto­moskodó politika jut zsákutezába; az egyenes politikának az útja is mindig egyenes. Hát ba Széll Kálmán megbukik és utódja az ellenzék követeléseit, a melyek egyúttal Magyarország követelései is, teljesiti — mert ma már kétség­telen valóvá vált az, hogy Magyarországon a hadsereg önállósítását és magyarosítását min­denki kívánja, s ezt nem lehet parlamenti fo­gásokkal és a többségi akarat hangoztatásával elnémítani, — ha tehát, mondom, az ellenzék­nek követelése teljesíttetik, akkor szent a béke, akkor megyünk az alkotmányos élet békés fej­lődése utján tovább. Hanem ha Széll Kálmán utóda — legyen bárki ebben az országban — ezen követelések megvalósítását nem hozza ide, épen ugy nem kapja meg a felhatalmazást, a mint nem kapta meg Széll Kálmán ur. (Ugy van! Ugy van! a szélsöbaloldalon.) Az ellenzéknek feladata és czélja nem az, hogy a miniszterelnököt megbuktassa, hanem hogy a rendszert buktassa meg; czélja nem személyt, hanem rendszert buktatni. Nem az a czélja, hogy Széll Kálmán miniszterelnök ur megbukjék és az utána jövő kormánynak lehe­tővé tegye a jelenlegi rendszer mellett és a nemzeti követelések teljesítése nélkül is a to­vábbi kormányzást. Intő például szolgálhat az ellenzéknek örök időkre a legutóbbi kormány buktatás. Mikor megbukott a kormány, de a rendszer maradt a régi, sőt rosszabb lett, mint az eddigi volt. Mert a közösügy ékhez való hozzájárulást fel­emelték, az önálló vámterület létesítésének le­hetőségét kitolta hosszú időre és a gazdasági kiegyezést rosszabbá tette, mint ezelőtt volt, sőt, a mi hallatlan a politikai közéletben, még hozzá a házszabályokat is megrontottuk, meg­módositottuk az ellenzék kárára. Hogy ez újból ismétlődjék, Isten ments meg bennünket. Az oly politika, mely Széll Kálmán miniszterelnök megbuktatását kívánja, vagy arra törekszik csak azért, bogy a követ­kező kormánynak lehetővé tegye ugyanazon rend­szer mellett minden követelések teljesítése nélkül a további kormányzást: ez oly bnta, oly gálád politika volna, a melyre komoly politikai párt 3 május 26-án, kedden. 163 nem is vállalkozhatnék. (Ugy van! Ugy van! a szélsöbaloldalon.) Uj politikai rendszer kell nekünk, a had­sereg önállósítása kell nekünk, és ha ezt nem birjuk keresztülvinni egy minisztérium megbuk­tatása mellett, megbuktatunk kettőt, megbuk­tatunk hármat, megbuktatunk tizet, (Zajos helyeslés a szélsöbaloldalon.) de azon a helyen ne foglalhasson többé helyet egy oly minisztérium, a mely a dinasztia érdekeit nem tudja vagy nem akarja összhangzásba hozni Magyarország önálló államiságával. (Élénk tetszés, éljenzés és taps a szélsöbaloldalon.) Széll Kálmán miniszterelnök: Szóval a ki­sebbség a többség jogait vindikálja. (Nagy zaj a szélsöbaloldalon.) Barabás Béla: Ez is kopott frázis, mint a jog, törvény, igazság. Széll Kálmán miniszterelnök: Én mindig ugyanazt ballom, ugyanazt keli tehát felelnem. (Nagy zaj a szélsöbaloldalon.) A kisebbség akar és az parancsol. (Zaj.) Barabás Béla: Elkopott a jog, törvény, igazság, és elkopik a többség akarata is! Széll Kálmán miniszterelnök: A többség uralma, ez a törvény! Kubik Béla: Most már a törvény sem kell, áthágták azt is. Nessi Pál: A nemzet többsége itt van! (Folytonos zaj.) Széll Kálmán miniszterelnök: Nessi Pál a nemzet többsége! Elnök: Kérem, méltóztassanak a szónokot szóhoz engedni. Csávolszky Lajos: Nekünk olyan kormány kell, a mely a dinasztia érdekeit Magyarország állami önállóságával össze akarja egyeztetni, összhangzásba tudja hozni, (Ugy van! Ugy van! a szélsöbaloldalon.) A kinek erre ereje vagy akarata nincs, az nem foglalhat helyet a miniszterelnöki székben. (Ugy van! Ugy vari! a szélsöbaloldalon.) Ne mondja azt nekem senki, hogy ez lehe­tetlen. Hisz ha lehetetlen volna, akkor nem itt ülnénk ebben a parlamentben és nem itt foly­tatnék ezt a küzdelmet. Akkor a küzdelemre nekünk más teret kellene keresnünk, mert nincs olyan hitvány gyermeke ennek az országnak, a ki Magyarország állami önállóságáról örökre le tudna mondani. (Ugy van! Ugy van! a szélsö­baloldalon.) Ne mondják tehát azt, hogy ez le­hetetlen, ez nem lehetetlen. Hogy eddig nem sikerült, annak oka nem az, bogy ez lehetetlen, bauem oka az, hogy az uralkodónak nincsenek szókimondó igaz barátai, a kik a messze jövőbe látnak és nagy elhatározással, erkölcsi bátorság­gal is birnak, hanem mindig csak hűséges cse­lédei vannak, (Ugy van! Ugy van! a szélsöbal­oldalon.) a kik nem mernek ellenmondani sohasem. (ElnöJc csenget. Zajos tetszés, helyeslés és taps a szélsöbaloldalon.) 21*

Next

/
Thumbnails
Contents