Képviselőházi napló, 1901. XVI. kötet • 1903. május 15–junius 16.

Ülésnapok - 1901-279

162 ' 279. országos ülés 1903 magára, midőn ezen küzdelembe belement. Most már a férfi komolysága, a politika becsületes­sége, az ország érdeke követeli, hogy megmaradjon mellette. A nemzet várakozással néz a függet­lenségi párt küzdelme elé. Azok az elvtagadá­sok és az elvárulások, melyek az utolsó eszten­dőkben az ellenzéki pártok részéről elkövettettek, megrontották Magyarország közéletét; az elv­tagadók és köpönyegforgatók gyalázatos árulásai megingatták a népben a hitet, a bizalmat az ellenzék iránt. Hálát adhatunk a Gondviselés­nek, hogy az az erős elhatározás, mely ezen pártban feltámadt, újra életre ébreszti a nem­zetben a lelkesedést, és a nép kezd ismét hinni és bizni az ellenzék küzdelmében és törekvései­ben. (Igaz! ügy van! a szélsőbaloldalon.) Ret­tenetes volna, ha újból csalódnia kellene és rettenetes volna, ha ezt a küzdelmet abbahagy­nék, mielőtt eredménye volna az országra nézve. (Elénk helyeslés a szélsöbaloldalon,) De ha már ilyen komolyan, ily erős elhatá­rozással ment bele ez a párt a küzdelembe, ugy nemcsak joga, de kötelessége a nemzetre appellálni, és a nemzetet folytonosan figyelmez­tetni, hogy tegye meg ő is kötelességét és jöjjön segítségére ennek a pártnak. Azok a feliratok és küldöttségek, melyek ide jöttek a fővárosba, azok nagyon üdvös dolgok voltak, de ezt ki kell most egészíteni és pótolni az adók megtagadá­sával. (Helyeslés a szélsöbaloldalon.) A nemzet kell, hogy hozzájáruljon a függetlenségi párt küzdelméhez. (Helyeslés a szélsöbaloldalon.) lüddig jók voltak a küldöttségek és a kérvények, mert arra voltak szánva, hogy kérjék a kormányt, hogy ne vigye az országot törvényenkMüli ál­lapotba. Belevitte, nem hallgatott a kérelmekre; most ahhoz kell folyamodni, hogy a törvényen­kMüli állapot mielőbb megszűnjék. Erre a leg­alkalmasabb fegyverek egyike az adómegtagadás; ez a leghatékonyabban, a leggyorsabban fogja a sikert előidézni. (Igaz! Ugy van! a szélsöbal­oldalon.) Jogunk van hozzá, mert régi és ujabb törvényeink mellettünk szólnak. Van egy régi törvényünk, mely azt mondja, hogy az ország­gyülésileg megszavazott adó megfizetését min­denki tartsa kötelességének, de a ki önként fizet adót, a melyet az országgyűlés meg nem ajánlott, az becsületének és emberségének elvesztésére Ítéltessék, és a nemesi társadalomból örökre ki­küszöböltessék. Ujabb törvényeinkben — a költ­ségvetési törvényben — mindenütt benne van, hogy a létező és fennálló törvényeken alapuló egyenes és fogyasztási adók, dijak és járulékok, bélyegek és illetékek behajtása és beszedése csak akkor és csak ugy engedhető meg a kormány­nak, ha azok megajánltatnak és megszavaztat­nak az országgyűlés által. Ma sem költségvetési törvénye, sem indemnitási törvénye nincs a kor­mánynak, tehát nincs jogosítva sem indirekt, sem direkt adók behajtására éa beszedésére. (Igaz! Ugy van! a szélsöbaloldalon.) Senki sem köteles adót fizetni az országban, és ha mégis meg­május 26-án, kedden. teszi, ez az ország jólétére irányuló küzdelmünk és törekvéseink gyengítése. Minden ember legyen az iránt tisztában, hogy midőn ily küzdelmet kezdtünk, ezt csak komoly elhatározás mellett tehettük; de ha komoly az elhatározásunk, akkor akár fólénkségből, akár gyávaságból, akár tájékozatlanságból nem szabad oly fegyvereket mellőzni, melyek a leg­alkalmasabbak ezen győzelem kMMására. (He­lyeslés a szélsőbaloldalon.) Szombaton interpellácziót adott be Mukics képviselőtársam. Kifejtette, hogy miután sem költségvetési, sem indemnitási törvénye nincs a kormánynak, az adófizetés esedékessége sem áll­hat be, és így késedelembe sem juthat az adózó polgár; ha pedig késedelembe nem juthat, nem fizethet késedelmi kamatot sem; és mégis kése­delmi kamatokkal zsarolják a népet és azok be­szedésével ijesztgetik. A t. pénzügyminiszter ur itt volt, végighallgatta az interpellácziót. Ha egyenes utón jár, ha törvénytisztelő ember a miniszter ur, neki kötelessége lett volna meg­mondani, hogy a pénzügyi közegek helytelenül és törvénytelenül cselekszenek, hogy ő nem adott sem utasítást, sem felhatalmazást arra, hogy a késedelmi kamatokat beszedjék az adózó polgá­roktól ; ha pedig mégis beszedik, rögtön intéz­kedni fog arra nézve, hogy ez beszüntettessék mindenütt. A politikai becsületesség ezt köve­telte volna tőle, hogy megtegye. Nem tette meg, mert kétszinü, alattomos politikát követ. (Ugy van Ugy van! a szélsöbaloldalon.) Rendeletet nem adott ki ugyan egyenesen, hogy be kell szedni a késedelmi kamatokat, de nem is adott ki rendeletet, hogy azokat nem kell beszedni. Gondolja, hogy ha az együgyű polgárok, a kik nem ismerik a törvényeket, megfizetik a kése­delmi kamatokat, annál jobb, reklamáljanak; a reklamáczió utját-módját ugy sem ismerik s ha reklamálnak is, azzal nem jutnak semmihez, úgysem kapják meg, mert ott marad a kincstár kasszájában a befizetett pénz. így nyúzzák ezt a szegény országot ott, a hol lehet és a mikor lehet; ugy sem törődik vele — gondolják — senki semmit. A függet­lenségi pártnak kötelessége lesz ezután minden­nap idehozni az ilyen törvénytelenségeket és kényszeríteni a minisztert, hogy a törvény ér­telmében függeszsze fel ezeknek a késedelmi kamatoknak beszedését, a mit pedig beszedtek, szolgáltassa vissza haladéktalanul. (Helyeslés a szélsöbaloldalon.) T. képviselőház! Ki kell nyilatkoztatnom, hogy a mily üdvösnek és helyesnek tartom az obstrukczíót az ország érdekében, ha azt öntu­datosan, rendszeresen viszszük, mert a mai par­lamentáris viszonyok között csak ettől várok valami jót az országra nézve, époly elítélendő­nek, kárhoztatandónak, éretlen gyerekjátéknak, hitvány időfecsérlésnek tartom az olyan obstruk­czíót, a melynek komoly nagy czélja nincs s a mely hetekig, vagy hónapokig húzódik, azután

Next

/
Thumbnails
Contents