Képviselőházi napló, 1901. XVI. kötet • 1903. május 15–junius 16.

Ülésnapok - 1901-277

130 277. országos ülés 1903 május 23-án, szombaton. állandóan az elnököt zavarni!... ha igen, ugy ezt határozatilag kimondom. Következik Mukits Simon képviselő ur interpellácziőja az állami adók után az ex-lex ideje alatt a késedelmi kamatok megszüntetése iránt, a pénzügyminiszterhezMukitS Simon: T. ház! A zomhori m. kir. pénzügyigazgató táviratilag utasította a szabadkai városi adóhMatalt, . . . (Zaj.) Elnök (csenget): Csendet kérek, t. képviselő urak! Mukits Simon: . . . hogy az 1903. évi május hó 15-én túl történő önkéntes befizetésekkor is befolyandó állami adók után az 1883. évi XLM. t,-cz.-ben előirt késedelmi kamatokat szedjenek, (Zaj. Elnök csenget.) és az ezen negyedévre május 15-dike után önkéntes befizetés által megajánlott összegeket késedelmi kamatok nélkül el ne fogadják. Ez tény, és hogy ez a tény alkotmányellenes, törvénytelen, és nem más, mint az adófizető polgárok megsarczolása, (Ugy van! Ugy van! a szásöbaloldalon.) ezt beszédemben kimutatni és interpelláczióm tárgyává tenni népképviselői kötelességemnek tartottam. (Tetszés a szélsobalóldalon.) Ezen cselekmény minősítésénél csakis az a kérdés merülhet fel, t, ház, mert maga a cselekmény minden körülmény között elitélendő, törvénytelen és alkotmányellenes — hogy vájjon a zombori pénzügyigazgató az ő szolgalelküségéből kifolyólag a kormánynál érdemeket akart-e szerezni utasitásával — és akkor természetesen felelős a miniszternek, — vagy pedig a miniszter utasította-e azt a pénzügyigazgatót rendeletileg ezen törvénytelenség elkövetésére, — akkor pedig a miniszter felelős a képviselőháznak. T. ház! A t. kormánynak felhatalmazás nélkül adókat sem kMetni, sem pedig behajtani nem szabad, valamint hogy az állami bevételekből az egyes kiadásokra az utalványozás jogát sem gyakorolhatja törvényen kívüli állapotban. (Igás! Ugy van! a szélsobalóldalon.) Ez a nemzetnek eminens, szuverén joga, melyet a végrehajtó hatalom és így annak közege, a zombori pénzügyigazgatóság, mely a szabadkai adóhMatalt a késedelmi kamatok beszedésére utasitotta, respektálni tartozik; ezt az utasítást pedig a pénzügyigazgatónak a kormány csak az országgyűléstől nyert felhatalmazás utján, illetőleg a budget-törvényben vagy az ezt pótló felhatalmazási törvényben nyert jogánál fogva adhatta volna meg. (Igaz! Ugy van! a szélsobalóldalon.) A kormány egyáltalában minden a közjövedelmek beszedésére, valamint az azokra vonatkozó utalványozásra a jogot nem ex jure, hanem ex lege, a törvény erejénél fogva, és pedig — nemzeti szuverenitást képviselő — magyar képviselőháztól nyeri. (Igaz! Ugy van! a szélsobalóldalon.) Én azt kérdem a t. kormánytól, hogy, mMel 1903. év május hó 1-től kezdve Magyarországon költségvetési, vagy ezt pótló felhatalmazási törvény nincsen: tulajdonképen mi alapon intézi ő az ország ügyeit és mi alapon gyakorolja a végrehajtó hatalmat? (Tetszés a szélsobalóldalon.) Hiszen nemcsak a 48-iki törvényalkotások, hanem az 1790 : X,, az 1825 : III., valamint az 1867 : X, t.-czikkének értelmében a nemzetnek királyilag szentesitett eminens, kizárólagos joga az adókMetési és az adóbeszedési jog. E jog annyira eminens, szuverén joga a nemzetnek, hogy az önkéntesen beszolgáltatott vagy felajánlott állami adókat és egyáltalában minden közjövedelmeket sem szabad elfogadniok — az alkotmány jogi alapelvek megsértése nélkül — a hatóságoknak, mielőtt azok az országgyűlés által megszavazva volnának. (Igaz! Ugy van! a szélsobalóldalon.) Az 1867: X. törvényezikk ugyanis az állami költségvetést egy évre rendeli megállapitani, a minek természetszerű és jogi következménye, hogy az egy év múlva, annak újra törvényhozási megállapítása nélkül a költségvetés jogerejét veszíti, az abban foglalt tételek, ugy a kiadási, mint a bevételi tételek se be nem szedhetők, se ki nem utalványozhatok. (Ugy van! Ugy van! a szélsobalóldalon.) Nálunk ugyan az állami költségvetés mindig egy évvel később szokott megállapittatni, már ezt az alkotmányellenességet kezdjük megszokni, s az állandó uzussá is vált, hogy felhatalmazási törvénynyel, illetőleg, a mint a mi parlamenti nyelvünkön nevezni szokják, az indemnityvel az állami költségvetést pótolják kormányaink. De, t. képviselőház. 1903. május 1-től kezdve Magyarországnak, illetőleg Magyarországon a végrehajtó hatalomnak, a t. kormánynak, sem állami költségvetése, sem ezt helyettesítő, illetőleg pótló indemnitása nincs. (Ugy van! a szélsobalóldalon.) így tehát a t. kormány kormányzásának alapja nincs, de másrészt meg, t. képviselőház, miután a költségvetésben nyerik érvényüket, alkalmazásukat és végrehajthatóságukat az adók kMetése, beszedése és kezelésének törvényei, miután az állami költségvetés nélkül az adóügyi törvények egyáltalában alkalmazhatóságuk és végrehajthatóságuk tekintetében érvénynyel nem birnak, nagyon természetes, ha maga a fizetési kötelezettség alapja, a költségvetés, s az ebből nyert adótörvények érvénye és végrehajthatósága törvényhozásilag megállapítva, erre a kormány feljogosítva nincs, az adófizető polgár késedelembe nem eshetik. (Ugy van! a szélsobalóldalon.) A költségvetésben, a mint mondám, nyeri a kormány egy évre azt a jogot, hogy az adók kMetése, behajtása, kezelése körüli végrehajtói hatalmát ezen törvények alkalmazása és végrehajtásában érvényesítse. Ezt 1903. május 1-től kezdve a kormány nem nyerte meg (Úgy van! Ugy van! a szélsőbaloldalon.) és igy az adófizetés késedelmességét megállapító, s a késedelem jogkövetkezményét a késedelmi kamatokban