Képviselőházi napló, 1901. XV. kötet • 1903. április 27–május 14.

Ülésnapok - 1901-256

256. országos ülés 1903 tesen, a melyet mindenért terhel a felelőség és terhel ezért is. így fejtegettem a dolgot és azt hiszem, hogy a törvény szelleme és a törvény rendelkezései szerint helyesen fejtettem meg. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Már most a t. képviselő ur (Nagy zaj és felkiáltások a szélsóbaloläalon: Hol a rendelet ?) neheztel azért, hogy én Pitt-tel ós Fox-szal ho­zakodtam elő és hMatkoztam azokra a 118 év előtt történt nagy dolgokra. Ha a t. ké{>viselő ur ezt most nem szereti, arról én nem tehetek. Én nem hozakodtam volna itt elő Pitt-tel és Fox-szal, de a t. képviselő ur a maga beszédé­ben szerette az angol példákat; (Ügy van! Derültség a jobboldalon.) akkor tetszettéit azok neki, akkor az ő politikai álláspontjának bizo­ny! tására hozta fel nem is az angol parlament aktáit, hanem egy angol tudós nézeteit, a melyekre nézve bebizonyitottam neki, hogy annak a tudósnak a könyvében olyan részek is vannak és pedig solíkal nagyobb számban, a melyek ő ellene szólnak. (Ugy van! ügy van! jobbról.) Most a t. képviselő urnak persze nem tetszik az, hogy én az ő példáját követve, angol példákra hMatkozom, de ezt tulajdonítsa magá­nak, mert ő vezetett engem rá és ő vitt oda, hogy ellene tudtam az angol parlament törté­netéből bizonyítékokat és helyes bizonyítékokat idézni. (Tetszés a jobboldalon.) És végezetül, a mi már nem volt személyes dolog és talán ez sem az, de azért legyen sza­bad megmondanom. (Halljuk! Halljuk! a jobb­oldalon.) A t. képviselő ur beszél jogtiprásról. Hát állítom, hogy ez a törvény és az, a melyet önök megobstruálnak, semmiféle jogtiprást, sem­miféle jogfosztást, semmiféle jogfeladást, jog­sérelmet nem tartalmaz. Kubik Béla: Beleütközik a nemzeti akaratba! Széll Kálmán miniszterelnök: 1889-ben, a mikor itt folyt az a nagy véderővita, és a mi­kor én is azok közé tartoztam, a kik nem vol­tak abban a nézetben, hogy annak a tör­vényjavaslatnak 14. és 25. §-ai helyesek . . . (Nagy zaj és felkiáltások a szélsőbaloldalon : De elhallgatta! Miért nem mondta meg?!) Az nem tartozik most ide! (Folytonos zaj a szélső­baloldalon. Elnök csenget. Halljuk! Halljuk! jobbról.) Ugy látszik, önök nem szeretnek engem nyugodtan hallgatni. Nem tehetek róla; mégis megmondom. Mindenki tudta a nézetemet és a vita nem volt e fölött még befejezve. Hiszen talán lett volna még alkalmam felszólalni. Miért nem szólaltam fel? (Zaj a szélsöbaloldalon.) Le­gyenek csak méltányosak, én egy nagyon is exponált poziczióból léptem vissza pár évvel azelőtt. (Folytontartó zaj a szélsöbaloldalon.) Én tehát nem akartam abban a színben fel­tűnni, mintha szerepelni kívánnék. (Zaj a szélsö­baloldalon. Halljuk! Halljuk! a jobboldalon.) De ez nem tartozik ide. (Folytontartó nagy zaj a szélsöbaloldalon.) Elnök : Csendet kérek, t. ház ! ! április 28-án, kedden. 3/ Széll Kálmán miniszterelnök: Ismétlem, hogy én, a ki különben annak a minisztérium­nak a politikáját támogattam, nem akartam abban a színben feltűnni, mintha valami sze­replési viszketeg bántana. (Zaj a szét'.söbalolá'álon. Halljuk! Halljuk! a jobboldalon.) Én, t. ház. tudok csatázni a csata élén akkor, a mikor engem a helyzet odaállít; meg­mutattam ezt négy esztendő óta; (Tetszés a jobb­oldalon. Zaj a szélsöbaloldalon.) de én akkor nem kívántam csatázni azért, nehogy ugy tűnjék fel, mintha oly helyre akarnék jutni, a melyre nem aspirálok. (Helyeslés a jobboldalon.) Ézt különben csak a közbeszólási-^ jegyeztem meg. (Mozgás a szélsöbaloldalon.) Állítom, hogy abban a törvényben sem jogfeladás, sem jogfosztás nincsen, hanem azzal csak a mai állapotot tartjuk fenn, a mely bizonyos irányban, mint például a tisztképzés tekintetében, mégis tovább­vitetik és fejlesztetik. (Élénk helyeslés és tetszés a jobboldalon. Mozgás a szélsöbalolrlalon.) Ne mondja tehát a t. képviselő ur nekem, hogy én a jogtiprásnak és a jogfeladásnak állás­pontján vagyok. (Élénk tetszés a jobboldalon.) Legrosszabb esetben nem változtatok a hely­zeten, mert nem tartom helyesnek és kívána­tosnak azon kívánságok elfogadását, de hogy ez jogfosztás lenne, vagy hogy nemzeti alapon álló követelésekbe beleütközünk: ezt határozottan tagadom és ebből a nemzeti ellenállás jogosult­ságát derMálni nem is lehet. (Hosszantartóélénk tetszés és helyeslés a jobboldalon és a középen.) Elnök: Polónyi képviselő ur félremagyará­zott szavai értelmének helyreigazítása czimén kért szót. (Nagy zaj a jobboldalon. Halljuk! Halljuk! a szélsőbaloldalon.) Polónyi Géza: Nem fogok most Pittre és Poxra kitérni. (Zaj a jobboldalon. Hall­juk ! Halljuk! a szélsöbaloldalon.) hanem mi­után meggyőződtem róla . . (Nagy zaj a jobb­oldalon. Halljuk!Halljak! a szélsöbaloldalon.) Elnök : Csendet kérek ! Polónyi Géza: Kérem a t. házat, méltóz­tassanak meghallgatni, hisz szavaim értelmének helyreigazítása czimén akarok szólani. (Zaj a jobboldalon. Halljuk! Halljuk! a szélsöbalol­dalon.) Kubik Béla: Lesz még Csicsón búcsú. (Zaj és felkiáltások a jobboldalon: Igen, de ott le­szünk! Nagy mozgás a szélsöbaloldalon) Elnök: Csendet kérek, t. ház. A képviselő ur félreértett szavait akarja megmagyarázni. (Halljuk! Halljuk! a szélsöbaloldalon.) Polónyi Géza: Arról győződtem meg, hogy a miniszterelnök ur mai felszólalásomat vagy nem értette meg, vagy szándékosan félremagya­rázta. (Nagy zaj a jobboldalon. Halljuk! Hédi­jük! a szélsöbaloldalon.) Elnök: Szíveskedjenek nyugodtan meghall­gatni Polónyi Géza képviselő urat, a kinek én szót adtam, hogy szavainak értelmét helyreállít­hassa, (Zaj a jobboldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents