Képviselőházi napló, 1901. XV. kötet • 1903. április 27–május 14.

Ülésnapok - 1901-267

2Ú7. országos ülés 1903 május ll-én, hétfon. 319 tos állapotot Magyarországra nézve. (Élénk tetszés és taps a szélsőbaloldalon.) Én, t- ház, nem fogadom el a benyújtott javaslatot és a quóta-bizottság megválasztását nem ajánlom a képviselőháznak. (Élénk éljenzés és taps a szélsőbaloldalon. A szónokot számosan üdvözlik. Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Öt perez szünetet kérünk!) Nessi Pá!: T. képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) Bár nehezemre esik azon fényes és kitűnő szónoklat után, a melyet Ugron Gábor igen t. képviselő ur az imént elmondott (Éljenzés a szélsőbaloldalon.) felszólalnom, és bár csak fogyatékos hanggal rendelkezem, mert épen tegnap megint egy hazafias kötelességet kellett teljesítenem, midőn Zemplén vármegye népét igyekeztem felébreszteni, mégis kötelességemnek tartom, hogy ehhez a kérdéshez hozzászóljak, hogy beváltsam választóimnak adott igéretemet, hogy minden tőlem telhető erővel ellenezzem mindazt, a mi a közösügyes állapotok fentartására irányul. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Fokozott kötelességünk ez nekünk ebben a perezben, midőn az ország a kibontakozást illetőleg teljes bizonytalanságban van, midőn nem tudjuk azt, hogy mi következik holnap, midőn az ország egy törvénytelen és alkotmány nélküli állapotban leledzik. (TJgy van! ügy van! a szélsőbaloldalon. Zaj jobbfelöl. Egy hang a szélsőbaloldalon: Majd megolvastatjuk a házat!) Nagyon jellemző a mi tanácskozásainkra az, hogy a t. túloldal sokkal jobban érzi magát a folyosókon, ott konferál, és ott akarja az ország ügyeit elintézni, holott a mi törvényeink, alkotmányunk értelmében egyedül e képviselőház tanácskozási terme az, a hol az ország ügyeit megbeszélni, az ország ügyeiben dönteni hMatva vagyunk. (Ugy van! TJgy van! a szélsőbaloldalon.) T. képviselőház! Az országnak ezen nehéz helyzetében, midőn mindenki azt várja, hogy a miniszterelnök ur felkeljen helyéről, és tájékoztasson bennünket szándékairól, hogy elmondja azt, miképen véli az országot kMezetni ebből az alkotmányellenes állapotból . . . Széll Kálmán miniszterelnök: Már hányszor mondjam el? Sokszor elmondtam már és a mellett maradok, a mit mondtam! Nessi Pál: ... a helyett, hogy a kibontakozás útját megjelölné, vagy pedig azt mondaná, hogy arra képességgel nem bir, ennélfogva helyét másnak adja át . . . Széll Kálmán miniszterelnök; Persze, mert ők készítik a helyzetet! Nessi Pál:. . . mondom, a helyett, hogy kötelességét ilyen módon teljesítené, olyan javaslatot terjeszt a ház elé, a melynek czélja az, hogy egy deputácziót küldjünk ki, a mely a közös-ügyes költségekhez való hozzájárulásunkat állapítsa meg. Természetes dolog, hogy nekünk, a kik ezen az oldalon ülünk, a kik semmiféle közös-ügyes állapotot fentartani hajlandók nem vagyunk, (Ugy van! a szélsőbaloldalon.) hitünk és elvünk az, hogy az ország érdekében a legsürgősebb dolog, hogy mindenféle közös-ügyes állapot megszüntettessék, (TJgy van! a szélsöbaloldalon.) mert hiszen 35 évnek szoIvorú tapasztalata azt mutatja, hogy azon az alapon, a melyen a t. túloldal áll, ennek az országnak csak szegénysége, sok nyoIvorúsága, csak a polgárok kMándorlása következett be. (Ugy van! Ugy van! a szélsőbaloldalon.) • Pozsgay Miklós: A miniszterek nem vándorolnak ki! (Derültség a szélsöbaloldalon.) Nessi Pál: T. képviselőház ! Akkor, midőn épen tegnap azt hallottam, hogy egymagába Zemplén vármegyébe a múlt hónapban 600-nál több útlevél érkezett le, a mely arra szolgál, hogy a magyar polgárok Amerikába vándorolhassanak, midőn az a föld népe, a melynek ősei vérrel és karddal szerezték meg ezt az országot, az a földnépe, a mely rajongó szeretettel viseltetik e haza minden röge iránt, a melyhez annyi szent emlék fűzi, a kMándorláshoz kénytelen folyamodni, vándorbotot ragad kezébe és elhagyja ezt az országot, a melyhez annyi kötelék fűzi: akkor ilyen javaslathoz, mely a mi terheinket fokozni fogja, mely arra czéloz, hogy ezt az áldatlan állapotot továbbra is fentartsuk, az én magyar hazafiúi szMemmel hozzájárulni nem fogok, és választóim iránti tartozó kötelességem kijelenteni, hogy azt minden erőmből ellenezni fogom. (Helyeslés a szélsöbaloldalon.) T. képviselőház! Ha az utolsó hat évnek történetére visszatekintünk, azt látjuk, hogy a 67-es kiegyezés teljesen csődbe jutott, hogy azok az intézkedések, a melyeket a törvény provideált ezen állapotok fentartására, immár nem teljesíthetők, hogy a 67-es törvény a maga valóságában, szelleme és betűje szerint végre nem hajtható, (Igaz! Ugy van! a szélsöbaloldalon.) mert azt látjuk, hogy a magyar törvényhozásnak többsége hozzájárult ahhoz, hogy azt az álláspontot, a melyen állt és a melyen 27 éven keresztül kormányozta az országot, kirúgja a maga lába alól és törvénytelenül, az alkotmány ellenére kormányozza az országot. (Igaz! Ugy van! a szélsöbaloldalon.) Polczner Jenő: Mert Bécsben ugy parancsolják ! Nessi Pál: Immár öt alkalommal történt meg az, hogy a quóta nem a törvény értelmében és nem a törvény szellemében, nem a törvény intézkedései szerint, (Felkiáltások a szélsöbaloldalon : Hanem annak ellenére!) nem a törvény rendelkezései szerint, hanem a törvény ellenére állapíttatott meg. Mit rendel a törvény ? Azt, hogy a quóta megállapítására időközönkint deputácziók küldessenek ki, a melyek alkudozásokat folytatnak, a mely alkudozások folyamán szűrődnek le a megállapodások. Ezen quóta-deputácziók vagy meg tudnak állapodni, vagy nem. Ezen megállapodásukat, ezen hatá-