Képviselőházi napló, 1901. XV. kötet • 1903. április 27–május 14.
Ülésnapok - 1901-266
266. országos ülés 1903 Ugron Gábor: Ez igaz! Bartha Miklós: Igaza van Vészinek, egyforma bünbarlang mindakettő! Hock János: Egyforma a tőzsde is, a lóverseny is! Simonyi Semadam Sándor: Ha az ember a felett gondolkozik, hogy annak a kevés tőzsdetagnak összevéve van-e századrész annyi vagyona, mint a mennyi értékről kötések történnek, okvetlenül arra a következtetésre kell jutnia, hogy a tőzsde azt a nagy pénzt kívülről szívja fel magába, onnan, a hová nincs joga lábát betenni, s azokat az embereket károsítja meg, kiknek halvány ideájuk sincs a tőzsdéről, s csak a játékszenvedély csábítja el őket. Ennek is volna talán egy reparaturája, mert ennek fészke a kereskedelmi törvény 381. §-a. T. i. a tőzsde-bizományosok képezik melegágyát ennek a szép játéknak, miután őnekik joguk van saját magukkal »in sich« játszani. Ez egy kitűnő dolog; azt mondja a 381. §.: »Ha a bizomány tárgyát tőzsdei vagy piaczi árral bíró áruk, váltók, vagy értékpapírok vétele vagy eladása képezi, a bizományos — feltéve, hogy megbízója másként nem rendelkezett — a megszerzendő árukat eladóként maga szolgáltathatja, a bizományba átvett árukat pedig vevőként maga megtarthatja.* Hogy történik ez a spekuláczió, ez az »in sich« játék? A tőzsdei bizományos kap vagy szerez egy megbízást, hogy például X. papirost vegyen február végén, a legjobb árban. Mondjuk, hogy az a papiros azon a napon, a mikor szükségesnek látja, hogy megvegye, áll 380-on kezdetben, azután felmegy 381 1 / 2-re és visszajön 380^2-re. Mármost, laikus felfogás szerint, a legjobb vétel 380, de azon nem vette, mert ő remélte, hogy jobbat kap. A következő legjobb vétel lenne 380 ] / 2 . Ő 380^2-en vesz, de ő maga 381-en adja, igy ő »in sich« játszik, és ez a vevőre még mindig jó, mert 381 1 /2-en is volt a papiros, így nyer 1 j 2 koronát e vételnél és van ezután províziója is, mert azt mondja a törvény, hogy a rendszerint felmerülő bizományi költségeket ily esetben is felszámithatja. Felszámítja tehát a províziót és a mellett még »in sich« játszik és nyer 1 /a %-ot. Ez az u. n. »Schnitt« vagy »Breite«. (Mozgás.) Ez egy végtelen könnyű meggazdagodási mód, egyszerűen vételi megrendeléseket kell gyűjteni, a províziót minden körülmények közt megkapja, s a mennyiben az árfolyam hullámzása megengedi, még egy bizonyos perczentet is, ha in sich játszik, mert a papirt az ő megbízójának ő maga adja el, megvevén előbb olcsóbban a tőzsdén: a saját vétele és eladása közti különbözetet biztos nyereségként zsebre teszi. Ezt in sich-ügylet czimén egész jogosan teheti meg. A' tőzsdebizományos ezen jogának, a kereskedelmi törvény 381. §-ának egyszerű megszüntetésével eleje vétetik annak, és kapcsolatosan május 9-én, szombaton. 295 annak is, hogy tökéletesen járatlan, tudatlan, tapasztalatlan emberek ilyen tőzsdebizományosok hálójába kerüljenek. Én tehát arra kérem a t. házat, de különösen a t. miniszter urat, hogy a kereskedelmi törvény revíziójánál erre a körülményre a figyelmét terjeszsze ki. Neumann Ármin képviselő úrhoz is intézem e kérésemet, mert tudom, hogy ő van megbízva a kereskedelmi törvény uj tervezetének elkészítésével és ha szíves lesz a 381. §-t tökéletesen kihagyni, azzal az országnak roppant nagy hasznokat fog tenni. Ezeket tartottam szükségesnek ebben a kérdésben elmondani, különösen azért, mert két oly kMáló közgazdász, mint Hieronymi Károly és gróf Tisza István azt a véleményt voltak bátrak koczkáztatni, hogy a differencziális üzletnek tulajdonképen semmi rossz oldala nincsen, s hogy az ugy, a mint van, fentartandó. Én kíváncsi voltam nagyon, hogy milyen érvekkel fogják ezt a bátor enuncziacziót megokolni. Hieronymi Károly képviselő ur az argumentácziónak azt a végső esetben szokásos nemét használta, hogy felhívott minket, bizonyítsuk be, hogy káros. Gróf Tisza István ennyire nem ment, ő egyszerűen csak azt jelentette ki, hogy ez dajkamese. Hát ha az ő közgazdasági tudományát a dajkájától meseképen kapta, akkor deferálok ezen argumentuma előtt, azonban ilyen argumentumokkal két olyan kMáló közgazdásznak nem volna szabad előállania; hiszen egész irodalom van már eddig erről a kérdésről, több kontra, mint pro, pedig méltóztassék konczedálni, a kereskedő urak sokkal ügyesebben tudják használni a tollat és a sajtót, mint a gazdák és ha ennek daczára a mérleg ebben a kérdésben a gazdák javára billen le, ez csak azt bizonyítja, hogy sokkal több a baj, mint a mennyi az előnye a határidő-üzletek mai formájának. Ezen az alapon én elfogadom gróf Wilczek Frigyes t. barátom határozati javaslatát. Elnök: T. ház! Mielőtt az interpelláczióra áttérnénk, van szerencsém a t. háznak a hétfői ülés napirendjére vonatkozólag a következő előterjesztéseket tenni. (Halljuk! Halljuk!) Javaslom a t. háznak, hogy a hétfőn délelőtt 10 órakor tartandó ülés napirendjére tűzze ki a miniszterelnök határozati javaslatát a közösügyi költségekhez való hozzájárulás arányának megállapítása czéljából országos bizottság kiküldése iránt, azután a miniszterelnök által benyújtott jelentés tárgyában teendő intézkedést és végül az 1903. év négy első hónapjában viselendő közterhekről és fedezendő állami kiadásokról szóló 1902 : XXM. t.-cz. hatályának az 1903. évi augusztus hó végéig való kiterjesztéséről szóló törvényjavaslat általános tárgyalásának folytatását. Méltóztatik ehhez hozzájárulni? (Helyeslés.) Ezt tehát határozatul kimondom és az ülést öt perezre fölfüggesztem.
