Képviselőházi napló, 1901. XV. kötet • 1903. április 27–május 14.

Ülésnapok - 1901-255

255. országos ülés 1003 április 27-én, hétfőn. 21 alapon összeállított kisebbség dekretálhatja ezt. Hol van itt a határ, t. képviselőház ? (Felkiáltások a szélsobalóldalon: A nemzet jogaiban !) Hol van itt a biró? (Folytontartó nagy zaj a szélsőbaloldalon. Hall juh! Halljuk! jobbfelöl.) Hol van itt a megállás, ha ezt az elvet áttörjük, ma nemzeti indokokból, holnap nem nemzeti indokokból, ma eszményiekből, holnap nem eszményiekből, ma radikálisakból, holnap reakczionáríusakból, ma nemzeti aggályokból, holnap nemzetiségi motívumokból jöhetnek kisebbségek, a kik a magukét követelik ? (Nagy zaj a szélsőbaloldalon. Egy hang balfelöl: Az osztrákot se feledjük! Elnök csenget.) Labdajáték lesz igy a magyar parlamentarizmusból. Eljutunk az önök érvelésével a lengyel liberum vétóhoz. Az ily eltérés ettől az elvtől csak arra jó, hogy sebeket ejtsen a parlamentarizmuson, oly sebeket, a melyeket nem reparál semmi. (Zaj és mozgás a szélsobalóldalon. Halljuk! Halljuk! jobbfeM.) T. képviselőház ! Ha áll ez in thesi, ha áll ez minden alkotmányra, áll a mi parlamentarizmusunkra nézve is. A magyar nemzetnek, a magyar alkotmánynak és a magyar államnak nemcsak nagy kincse van az 1848-iki törvényekben, (Folytontartó nagy zaj a szélsőbaloldalon. Elnök csenget.) nemcsak legnagyobb vívmánya ez a mi közszabadságainknak . . . Beőthy Ákos: Párt-abszolutizmus! (Élénk helyeslés, éljenzés és taps a bal- és a szélsobalóldalon. Zajos ellenmondások jobb felül, felkiáltások: Rendre!) Elnök: Nem hallottam a t. képviselő ur közbeszólását. Beőthy Ákos: Azt mondottam, ez pártabszolutizmus! (Elénk helyeslés, taps balfelöl. Zajos cUenmondások a jobboldalon.) Elnök: A t. képviselő urat felszólítottam, hogy ismételje közbeszólását, mert nekem az mint olyan referáltatott — alkalmasint rosszul hallották, — (Mozgás bal felől.) a mi kötelességemmé tette, hogy megkérdezzem a képviselő urat, mit mondott. (Helyeslés. Zaj a szélsobalóldalon. Felkiáltások: Nagy igazságot mondott.) Ilyen esetben . . . (Folytonos zaj a szélsobalóldalon. Halljuk! Halljuk! jobbról.) Méltóztassanak az elnököt meghallgatni. (Folytonos zaj. Felkiáltások a szélsobalóldalon: Ki volt a besúgó? Felkiáltások jobbfelöl: Halljuk az elnököt!) Ilyen esetben, ha ilyen félreértés történik, az elnöknek kötelessége magának bizonyosságot szerezni, (Ugy van! ügy van! Helyeslés jobbról.) Én ezt tettem; teszem mindig ugy, hogy egyszerűen az illető képviselő úrhoz fordulok, mert meg vagyok győződve, hogy akkor is, ha valami helytelent mondott volna, azt bizonyára nem tagadja el. (Helyeslés.) Abban, a mit Beőthy t. képviselő ur mondott, olyasmit, a mi az elnöki közbeszólásra okot szolgáltatott volna, nem találok. (Helyeslés. Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Ki volt a besúgó?! Ki hazudott?!) Széll Kálmán miniszterelnök: Nekünk, t. ház . . . (Zaj a szélsobalóldalon. Halljuk! Halljuk ! jobb felöl.) Elnök (csenget): Csendet kérek. (Folytonos nagy zaj és felkiáltások a szélsobalóldalon: Ki vok a besúgó ?!) Mondtam, hogy félreértés volt. Ez megtörténhetik mindenkor. Méltóztassanak a t. képviselő urak valamMel csendesebben lenni, akkor nem fog megtörténni az ilyen félreértés. (Folytonos zaj a szélsobalóldalon.) Engedjék meg, önök lehetetlenné teszik nekem tisztemnek teljesítését. Lehetetlenné teszik, hogy itt bárki, a ki a házszabályokat részrehajlatlanul és pártatlanul, de liberálisan akarja kezelni, ezen a helyen megmaradhasson. (Élénk helyeslés jobbfeM. Zaj a szélsobalóldalon.) Széll Kálmán miniszterelnök: Nekünk, t. ház, nagyobb kincsünk a parlamentarizmus, mint más országoknak. Más ország megengedheti magának azt ^ luxust, hogy meggyengitse a parlamentarizmust, mi nem. Mert a magyar állam nak, a magyar nemzet egységének inkarnácziója ebben a parlamentben van, és a mi azt gyengíti, az a magyar közszabadságot, a magyar politikai, a magyar nemzeti független és önálló felfogást és álláspontot gyengíti és veszélyezteti. (ügy van! ügy van! Elénk tetszés jobbfeM.) A ki ezt a védbástyát gyengiti, az a magyar alkotmányt gyengiti. (ügy van! ügy van! Zajos helyeslés jobbfelöl.) Beőthy Ákos: Ohó! (Zaj a szélsobalóldalon. Zajos felkiáltások jobbról: ügy van! Igaz !) Barabás Béla: Nincs magyar alkotmány ! Hazugság az alkotmány! Ilyen alkotmány nekünk nem kell. (Zaj a szélsobalóldalon. Elnök csenget. Hall juh ! Halljuk! jobbfelöl.) Széll Kálmán miniszterelnök . Mert annak a legnagyobb garancziáját gyengiti. Nem ijesztgetek én senkit, mert az távol áll tőlem. (Folytonos zaj a szélsobalóldalon. Az elnök többször csenget. Halljuk! Halljuk! jobbról.) Éu in thesi mondom, az én meggyőződésem és azért vallom egész ó'sziatén és határozottan, hogy annak az alkotmánynak a garancziái, a mi közszabadságunknak garancziái, a magyar állam egységének és a magyar nemzet egységének a garancziái és ereje ebben a parlamentben van. A ki tehát a parlamentarizmust magát gyengiti, — ez az én hitem, — az ezeket a garancziákat gyengiti. (ügy van! Ugy van! Zajos liélyeslés jobbfelöl. Zaj a szélsöbcdoldalon.) Holló Lajos: Álljanak a nemzet mellé ! Széll Kálmán miniszterelnök: Buktassák meg önök a kormányt! (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Azt akarjuk!) Jó! Ehhez joguk van! De buktassák meg itt, ebben a házban, szavazással és nem ellenállással. Azt mondják, nem tudják, mi a többség! Én nem fogom (Zaj a szélsöbcdoldalon. Halljuk! Halljuk! a jobb- és a baloldalon. Elnök csenget.) a többség konstatálását semmiféle mó-