Képviselőházi napló, 1901. XV. kötet • 1903. április 27–május 14.
Ülésnapok - 1901-264
240 Wi. országos ülés 1903 parlamentben utólagosan. De erre vonatkozó kórelmét előre terjeszti be, és megköveteli a párt tagjaitól, hogy vele szemben bizalmi álláspontra helyezkedjenek akkor, a mikor ezt beterjeszti. Ez a többségnek előzetes lekötése arra az időre, a mikor a kormánynyal szemben mint birák fognak fellépni, és fellépni kötelesek lesznek, pedig, t. képviselőház, többségi akarattal, kormányrendelettel törvényt és alkotmányt pótolni nem lehet. {Igaz! Ugy van! a szélsőbaloldalon) Szurrogátumként megtűrnie a kormányrendeletet ennek a parlamentnek nem szabad. {Igaz! Ugy van! a szélsobaloldalon.) Molnár Jenő: Máskülönben száz kerület egészen fölösleges! B. Kaas Ivor: Mind a négyszáz! Lengyel Zoltán: Gr. Apponyi Albert t. képviselő ur erről, ugyancsak a Tisza-lex-szel vonatkozásban, — és beszédének szavait erre csak annyiban kérem alkalmazottaknak venni, a mennyiben ez egy kisebb eset, és a mennyiben ugyanoly vonatkozású, mint a másik — igy szól: »Azt hiszem, hogy a birói hatalom gyakoilásának egyik nélkülözhetetlen kelléke az, hogy a biró arról az esetről, arról az ügyről, melyben neki Ítélni kell, előre ne nyilatkozzék, a peres félnek nyilatkozatot ne adjon. Az a biró, a ki előre nyilatkozik az ő megbirálása alá kerülendő ügyekről, az által diszkvalifikálta magát a birói tiszt gyakorlására. [Igaz! Ugy van! a szélsobaloldalon.) Önök, t. ház, a birói tiszt gyakorlásának erkölcsi feltételeit és kellékeit ilyen előzetes nyilatkozat által maguktól ellökik, a birói hatalmat azonban kezükben megtartják.« Hát, t. ház, ez nagyon súlyos ítélet. {Igaz! Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Itt az van, hogy a ki ítél, előre ne nyilatkozzék, a peres félnek előre nyilatkozatot ne adjon. Kérdem Apponyi Albert t. képviselő urat, ha az a párt, mely jó néven veszi e javaslat beterjesztését, az ellen nem tiltakozik, azt a kormányt támogatja a végletekig, a mely ezt a javaslatot beterjesztette, nem nyilatkozott-e előre az ügyről, melyben döntenie kell? {Helyeslés a szélsobaloldalon.) A ki elitéli a kormányt, mert törvényen kMüli állapotban kormányoz, annak el kell ítélni április 30-án és nem hónapok múlva, mikor azt az ítéletet ki akarja mondani. Ez nem küld nyilatkozatot írásban, de ez nyilatkozik politikai következetességben és becsületességben, mert nem tételezem fel a t. túloldal tagjairól, hogy a kik követik a kormányt a törvényen kMüli állapotba, azok akkor, mikor bajba kerül a kormány, elitéljék és ne adják meg neki a felmentést, {Zaj) mert önönmagát fogja elitélni erkölcsileg, politikai következetességben és más tekintetben ki majd e felett a kormány felett más Ítéletet fog mondani akkor, mint a mit mond május elsején. {Tetszés a szélsobaloldalon) Ez époly lekötése a politikai bizalomnak, époly nyilatkozat, mint a másik, nem május 1-én, csütörtökön. olyan erős formákban, de ugyanolyan következményekkel. Azt mondja ugyancsak a többségre vonatkozólag: »Ugy látszik, hogy önök szerint a képviselőház többsége, azon képviselők csoportja, a kik ä Lloyd-épületben a klubban összejönnek.« Erről az igen t. képviselő ur ezt mondja: »Én ngy tanultam és ugy tartom ma is, hogy a képviselőháznak többsége alkotmányjogi és közjogi értelemben, a mely tehát nemcsak törvényeket alkotni, de felmentvényt adni is egyedül hMatva és feljogosítva van, nem más, mint az, mely a tárgyalásnak megvitatása után itt a képviselőházban szavazás utján megnyilvánul. Engedelmet kérek, ennek a többségnek létrejövetelét, akaratát, e többség akaratának érvényesülését bármily tényező részéről mesterségesen meggátolni vagy megneheziteni, ugy-e, önök szerint parlamenti forradalom ?« Tovább pedig azt mondja: »Kimondta, hogy a képviselőháznak tanácskozásai, azon kölcsönös kapaczitácziónak lehetősége egyszerűen komédia, mert hiszen csak formailag különbözik attól a szavazástól, mely ilyen vitatkozás alapján létrejön, de lényegében nem, sőt a nemzeti akarat tekintetében sem az, hogy három héttel előbb a képviselők összes számának felénél egygyel, vagy néhánynyal több ilyen nyilatkozatot, vagy törvényjavaslatot aláirt ?« Azt mondja ez a beszéd, hogy a többség akaratának érvényesülését bármily tényező részéről mesterségesen meggátolni, vagy megneheziteni, ugy-e, önök szerint parlamenti forradalom? Ez a jelentés a felmentvényről szól, a felelőség kérdésében akar döntést provokálni. Azt kérdem én, hogy ezen előzetes bejelentése azon tényeknek, melyekről még nem is tudja, hogy mit fog tenni, mert a rendelet csak a keretet adja meg azoknak : (Igaz! Ugy van! a szélsobaloldalon.) nem-e a kormány iránt lekötötte már a bizalmat, megadta a felmentvónyt, mert erkölcsi obiigóban vannak a kormánynyal szemben azon párt tagjai, kik most támogatják a kormányt, mikor jelentését beadta, a kik pedig birói tisztet lesznek hMatva felette gyakorolni. A többség akaratának érvényesülését bármely tényező részéről mesterségesen meggátolni vagy megneheziteni: parlamenti forradalom. Ez is bizonyos formája annak, mert leköti a többség akaratát, mert mesterségesen megnehezíti, meggátolja a többség akaratának nyilvánítását, a melynek csak akkor kell bekövetkeznie, mikor annak ideje itt lesz. Ezen rendelettel nem lehet egyebet tenni logikusan, sem ezen beszéd, sem más körülmények folytán, mint visszavonni ezt a rendeletet, s ha megszűnt az es-lex, beadni a jelentést és kérni a felmentvényt. (Helyeslés a szélsobaloldalon.) Előzetesen kérni a felmentményt oly tényekre, melyek bekövetkezését nem tudja, sőt nem is látja előre, még ebben a legenyhébb formában is, hogy még a jelentés kinyomatäsát sem követeli a miniszterelnök ur:
