Képviselőházi napló, 1901. XV. kötet • 1903. április 27–május 14.

Ülésnapok - 1901-263

263. országos ülés 1903 országon, hogy még akkor, a mikor a múlt év- I századnak elején csak egy kisebbség merte azt j mondani, hogy törvénytelen adót beszedni joga ! van a kormánynak, addig ma odajutottunk egy évszázad alatt, hogy a többség szegi meg a törvényeket, és egyedül a kisebbség védi azokat. (Tjgy van! ügy van! a szélsobaloldalon.) Hodossy t. képviselőtársam igy folytatja tovább a beszédet (Halljuk! Halljuk! a szélsőbaloldalon. Olvassa): »De a további különbség az előzmények között és a mai eset közt az, hogy midőn a nemzet 1848-ban a felelős magyar független minisztérium intézményét megalkotta, azt hitte, hogy örök időkre ment lesz olyan kísérletektől, a melyek a magyar alkotmány^ garaneziáit hatályon kMül helyezni akarják. És ma mégis azt látjuk, hogy a felelős magyar független miniszterek teszik ezt.« És most, t. képviselőtársaim, mikor befejezni kívánom Hodossy t. képviselőtársam beszédének felolvasását, a végére különösen felhívom a t. képviselőháznak figyelmét, mert azt hiszem, hogy olyan férfiú, mint Hodossy Imre, ezt ma sem tagadja meg. (Halljuk! Halljuk! a szélsobaloldalon. Olvassa): »T. képviselőház! — igy szól Hodossy Imre, — az én szerény nézetem szerint egy alkotmányos felelős parlamenti miniszter addig maradhat ott, azon a ! széken, az alkotmány szellemében és értelmében, míg ahhoz a meghatalmazást a törvényhozástól megkapja.« (ügy van! ügy van! a szélsobaloldalon.) És mit mond most? Széii Kálmán miniszterelnök: Tessék megpróbálni ! (Nagy zaj a szélsobaloldalon.) Pozsgay Miklós: Megpróbálta, de nem kapta! Széll Kálmán miniszterelnök: Hát akkor nem kell a szavazás elől megretirálni a kisebbségnek, hanem engedni kell szavazni! (Nagy zaj I és felkiáltások a szélsobaloldalon: Megretirálni?) A votum előtt! (Zaj a szélsőbaloldalon.) Pozsgay Miklós: Jól kidresszirozta a kormánypártot, az mindent megszavaz! (Zaj.) Széll Kálmán miniszterelnök: Az egész törvényhozás a votum, nem a kisebbség ! Az országgyűlés az! Pozsgay Miklós: De az a többség hogy került össze ? Nem a nemzetet képviseli! (Nagy zaj a jobboldalon.) Széll Kálmán miniszterelnök: Hogy került össze ? Micsoda beszéd az ?! (Nagy zaj a szélsőbaloldalon. Halljuk ! Halljuk!) Pozsgay Miklős: 150 szavazó is egy képviselőt küld, meg ötezer is egy képviselőt küld! (Zaj.) Ráth Endre: T. képviselőház! Az összefüggés szempontjából vagyok bátor ezt a passzust újból ismételni. (Tetszés a szélsobaloldalon. Olvassa) ; »Az én nézetem szerint egy alkotmányos, felelős parlamenti miniszter addig maradhat ott azon a széken az alkotmány szellemében és értelmében, a mig ahhoz a meghatalmazást, a KÉPVH. NAPLÓ. 1901 1906- XV. KÖTET. májas 6-án, szerdán. 217 törvényhozástól megkapja. A mely perczben ezt a meghatalmazást bármilyen oknál fogva, (Élénk helyeslés a szélsobaloldalon.) magának a törvényhozástól kieszközölni nem tudja és nem megy arról a székről, hanem alkotmányellenesen kormányoz, ezzel nyilvánvalóvá tette, hogy többre becsüli azt a széket az alkotmánynál.« (Zajos tetszés, helyeslés és taps a szélsobaloldalon.) Ballagi Géza: Szavazzunk! (Nagy zaj a szélsobaloldalon.) Lengyel Zoltán: Hisz ma már volt szavazás ! Pozsgay Miklós: Ilyen követelőnek lenni: egy nap kétszer akarni szavazni! Nem elég egyszer! Ballagi Géza: Hol van a többség, csak azt szeretném tudni! Döntsük el! (Zaj a szélsőbaloldalon.) Ráth Endre: Ezt a beszédet nemcsak egyedül Hodossy Imre t. képviselőtársam mondotta, mert ő akkor a nemzeti pártnak állásfoglalását fejezte ki ezzel a beszéddel. »A kormány — folytatja — az alkotmány biztosítékait képező törvények félretételéyel rendeletekkel kormányoz Magyarországon. És ilyen viszonyok között én a felelős magyar királyi független minisztérium emlékezetébe kell, hogy hozzam« — ezt Hodossy mondja — t. i. az 1848: III. törvényczikk 32. §-át, a mely azt mondja, hogy a miniszterek feleletre vonathatnak minden oly tettért vagy rendeletért, a mely az ország függetlenségét, az alkotmány biztosítékait, a fennálló törvények rendeleteit sérti.« (Elénk helyeslés a szélsobaloldalon.) »Ha azt hiszik, hogy többé sohasem fog Magyarországon az igazi alkotmányosság lábra kaphatni, ha itt a nemzet akarata sohasem fog többé érvényesülhetni, akkor nincsen ok erre súlyt helyezni, de ha igen, akkor mindig jó lesz ezt szem előtt tartani és magukat további esélyeknek ki nem tenni.« És igy fejezi be Hodossy t. képviselőtársam szavait, a melyeket magamévá teszek (olvassa): »Azt hittem, t. képviselőház, hogy ilyen komoly pillanatban, mint a milyen az országban január 1-én bekövetkezett« — mi most május l-jét mondjuk — »mindezeket felhozni a házban szükség volt és ezzel befejezem felszólalásomat.« (Élénk helyeslés a szélsobaloldalon. Felkiáltások: Éljen Hodossy!) Pozsgay Miklós: Ezt még csak Hodossy mondta, most Ráth Endre fogja elmondani a maga észrevételeit! Ballagi Géza: Ugyanezt? Pozsgay Miklós: Nem ugyanezt, hanem még többet! Ráth Endre: T. képviselőház! E jelentéseknek tárgyalásánál nem kerülheti ki figyelmünket az állami számvevőszék elnökének eljárása, a mely egyenesen törvénytelen. {Igaz! ügy van! a szélsobaloldalon.) Nagyon figyelmébe ajánlom, ha nem tudta volna maga az állami számvevő28