Képviselőházi napló, 1901. XV. kötet • 1903. április 27–május 14.
Ülésnapok - 1901-263
218 263. országos ülés 1903 május 6-án, szerdán. szék elnöke, a mit nem hiszek, mert azt gondolom, hogy Széll Kálmán miniszterelnök úrral együtt főzték ki ezt . . . (Zaj és mozgás a jobboldalon.) Széll Kálmán miniszterelnök: Megmondtam, hogy nem igaz, és tessék elhinni, követelem! A képviselő urnak nincsen joga ezt kétségbevonni! Szavaimmal nem szoktam játszani! (Felkiáltások a szélsöbaloídalon: Törvényellenesen járt el!) Törvény és kötelesség szerint járt el! Jelentést tesz, semmi egyebet! (Felkiáltásolt a szélsöbaloídalon: A ki haragszik, annak nincs igaza! Zaj. Elnök csenget. Halljuk! Halljuk!) Ráth Endre: Figyelmébe ajánlom az állami számszék elnökének, hogy a bekövetkezett alkotmánytalan időszakról csak a minisztériumnak átirata utján értesülhetett, az állami számvevőszék elnökének jelentése pedig már május 1-én a képviselőház előtt volt. Az állami számvevőszék elnöke tehát ezt a jelentését okvetetlenül április 30-ikán készitette el, a mikor még nem tudhatta, hogy alkotmány talán állapot fog bekövetkezni. Figyelmébe ajánlom tehát az állami számvevőszék elnökének az 1870 : XVIII. törvényczikk 9. §-át, a mely törvény szól az állami számvevőszék felállításáról és hatásköréről. A 9. §. igy szól (olvassa): »Az állami számvevőszék elnöke felelős minden mulasztásért, vagy törvényellenes eljárásért, a melyet vagy maga követ el, vagy a melyet, tudomása lévén róla, jelentésében az országgyűlés elé terjeszteni elmulasztott,* T. képviselőház! Mi van ebben a §-ban ? Ebben a §-ban az van, hogy maga az állami számszék elnöke törvénytelenül járt el, a mikor a kormánynak előre megadja a felmentést azzal, hogy hMatkozik jelentésében arra, hogy a kormány »saját alkotmányos feleló'ségére« kénytelen intézkedni. (Helyeslés a szélsöbaloídalon.) E helyett a t. állami számszék elnökének azt kellett volna tenni, a mit a törvény előír, hogy akkor, a mikor az alkotmánytalan időszak bekövetkezik, a képviselőházhoz átiratot kellett volna intézni, hogy nincsen költségvetés, a melynek alapján ezen ellenőrzést, mint a törvények előírják, vihesse és folytathassa. (Igaz! Ügy van! a szélsőbaloldalon.) Hogy e helyett az állami számvevőszék elnöke mit tett, azt az az előttünk fekvő jelentésből látjuk. De olvassuk el az 1870: XVIII. t.-cz. 14. §-át. (Halljuk! Halljuk! a szélsöbaloídalon.) Ez a paragrafus a következőleg szól (olvassa): »Az állami számvevőszék tartozik nyilvántartani és ellenőrizni a közigazgatás minden ágában, vájjon: a) minden számadás a számviteli rendszer szerint kellőleg igazoltatik-e? b) minden utalványozás csak az állam költségvetését megállapító törvény felhatalmazása alapján, s e törvény rendeletei szerint tétetik-e ?« A törvény rendelkezése tehát világos. Az 1902. évi XII. t.-cz., a mely ennek hatályát négy hónapra kiterjesztette, ma már nem érvényesek, megszűntek, tehát az állami számvevőszéknek nem volt joga a kormányt saját alkotmányos felelőségére hMatkozva kitanítani. (Ugy van! Ugy van! a szélsöbaloídalon.) T. képviselőház! Nemcsak az 1870. évi XVIII. t.cz., hanem az 1880:LXVI. t.-cz. 19. §-a is ennek megfelelőleg jár el, a mikor azt mondja (olvassa): »Az állami számvevőszék köteles a bevételeket és kiadásokat nemcsak a tételek számszerinti helyessége, és a számviteli beadványokkal való összhangzása tekintetében megvizsgálni, hanem különösen az 1870 : XVIII. t.-cz, 14. §-ában . . .« — a melyre most én voltam bátor hMatkozni, — »kitüzött irányban, azoknak szabályszerűségét, tekintettel a törvényekre, jogerejü szerződésekre, a közigazgatás különböző ágaiban tényleg fennálló szabályrendeletekre, érdemileg is megbírálni.« És mit látunk e helyett, t. képviselőház? (Halljuk! Halljuk! a szélsőbaloldalon.) Azt, hogy az állami számvevőszék elnöke kezet nyújt a kormánynak a törvény kijátszására; (Igaz! Ugy van! a szélsöbaloídalon.) valósággal rettenetes dolgot művelt, a mikor egy előttünk ismeretlen fogalmat: a miniszterelnök saját alkotmányos felelőségét, próbálta kreálni. (Ugy van! Ugy van! a szélsöbaloídalon.) Ez egy olyan csoda, mint akár a kétfejű sas. (Ugy van! Ugy van! a szélsöbaloídalon.) Mi ismerünk miniszteri felelőséget, ismerjük azt a miniszteri felelőséget, a melyről az 1848. évi III. t.-cz, szól, de a miniszterelnöknek törvényen kMüli állapotban saját alkotmányos felelőségét a mi törvényünk nem ismeri. (Ugy van! Ugy van! a szélsöbaloídalon.) B. Kaas Ivor: És a többségi abszolutizmust! Ráth Endre: És, t. képviselőház, az állami számvevőszék elnöke az ellenőrzés helyett, illetőleg a helyett, hogy a képviselőházat figyelmeztetné, — ha esetleg nem tudnók — bírálatot mond a képviselőház felett és a vádlottnak mintegy kitanitást ad, hogy saját alkotmányos felelőségére hMatkozva, kijátszhatja az állam törvényeit és kormányozhat olyan törvényekre hMatkozva, a melyek r már nem léteznek, a melyek már lejártak. O a felmentvényt megadja. (Igaz! Ugy van! a szélsöbaloídalon.) Az állami számvevőszék elnöke jelentésében hangsúlyozza, hogy ő a politikai viszonyokra való tekintet nélkül járt el. Hát én nekem az erre való gyakori hMatkozás nagyon gyanúsnak tetszik, mert ez igenis azt mutatja, hogy a politikai tények belejátszottak az ő ténykedésébe. (Ugy van! Ugy van! a szélsöbaloídalon.) Hát tárgyalhatunk-e mi ilyen jelentést ? Nem kötelességünk-e azt visszautasítani, a mikor olyan állapotban vagyunk, hogy az állami számvevőszék elnöke az ó ellenőrzési kötelességének gyakorolhatása végett lejárt és ma már érvényben nem lévő törvényekre is hMatkozik, csakhogy a kormány szekerét tol-