Képviselőházi napló, 1901. XV. kötet • 1903. április 27–május 14.
Ülésnapok - 1901-262
200 262. országos ülés Í903 május 5-én, kedden. Babó Mihály: A maga idejében kellett volna megcsinálni azt is, hogy ne legyen exlex! (Zaj.) B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter: Hát, t. képviselőház, én azt hiszem, hogy eléggé világosan kimutattam azt, hogy nekem jogomban nem áll kedvezményeket osztogatni. Várady Károly: Azt mondja meg, hogyan fogják módosítani a törvényt? (Mozgásjobbfelöl.) B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter: Arról majd akkor beszélünk! Pozsgay Miklós: Majd arról az utódja beSzéll B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter: Arról majd akkor beszélünk, mikor az előterjesztés itt lesz; most ez a törvény van életben és én köteles vagyok ehhez a törvényhez ragaszkodni. (Helyesles jobbfelöl.) Kérem a válasz tudomásul vételét. (Elénk helyeslés jobbfelöl.) Pozsgay Miklós: Sohasem tért el a miniszter ur a törvénytől ? (Zaj.) A törvény rideg betűjétől sohse tért el a miniszter ur? (Zaj.) Sokszor volt azért méltánylandó eset! Babó Mihály : A véderőtörvény lejár deczember 31-én! Pozsgay Miklós: Mindenben van méltányosság! (Zaj.) Elnök (csenget) : Csendet kérek! Várady Károly: T. képviselőház! Én a múlt hó 25-én tényleg interpellácziót intéztem az akkori alkotmányos miniszterhez, báró Fejérváry Géza úrhoz ... (Mozgás és derültség a jobboldalon.) természetesen azzal az intenezióval, hogy nekem arra alkotmányos miniszter válaszol. (ügy van! a, szélsőbaloldalon. Nagy mozgás és zaj jobbfelöl.) Babó Mihály: Nem kell csodálkozni! Ballagi Géza: Ez plágium! Pozsgay Miklós: Kedvesebbek a törvényszegők? (Zaj.) B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter: Hallgassák meg legalább a saját elvbarátjukat! (Felkiáltások a szélsőbaloldalon .-Akarjuk!) Akarni nem elég. {Zaj.) Kubik Béla: Igaza van! Elnök (csenget): Csendet kérek! Várady Kárply: Nos. t. képviselőház, ma abba a furcsa helyzetbe jutottunk, hogy előáll egy képviselőtársunk, beleül a miniszteri székbe.., Ballagi Géza: Plágium! Már hallottuk! Endrey mondta! (Zaj.) Elnök (csenget): Csendet kérek a középen. Várady Károly : .. . kiadja magát a talmi miniszter valóságos miniszternek, s elkezd nekem valamit válaszolni. Gr. Andrássy TMadar: De szellemes! (Zaj. Drakulics Pál közbeszól. Zajos felkiáltások a a szélsőbaloldalon: Azt mondja egy képviselőről, hogy ez szamárság. Rendre! Rendre!) Elnök: Lehetetlen a képviselő urak kMánalniainak eleget tenni, ha igy zajonganak. (Polónyi Géza többször közbeszól.) Kérem Polónyi képviselő urat, méltóztassék csendben maradni. Drakulics Pál: Mit akar Polónyi ? (Nagy zaj a jobb- és a baloldalon. jbJlnök csenget. Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Kicsoda az az ur'?) Elnök (csenget): Csendet kérek, t. ház, a jobb- és a baloldalon egyaránt, mert igy lehetetlen tárgyalni. (Folytonos nagy zaj a jobb- és a baloldalon.) Csendet kérek a jobboldalon. Kérem Horváth képviselő urat, méltóztassék nyugodtan lenni. Méltóztassék az elnököt meghallgatni. (Halljuk! Halljuk!) Kérem Drakulics képviselő urat, szíveskedjék ismételni azt, a mit mondott, mert nem hallottam. Drakulics Pál: Szószerint nem emlékszem. Azt mondtam körülbelül, hogy nevetséges . . . (Hosszantartó nagy zaj a szélsőbaloldalon. Felkiáltások: Nincs bátorsága megmondani!) hogy szamárság, vagy butaság, a mit beszél. (Nagy zaj a szélsőbaloldalon.) Elnök (csenget): Csendet kérek, t. képviselő urak. (Folytonos zaj.) Csendet kérek a jobboldalon. A felszólítás daczára sem hallottam a zajban a kifejezést, melyet a képviselő ur használt. (Folytonos nagy zaj.) Csendet kérek a baloldalon, mert különben kénytelen leszek a képviselő urakat rendreutasítani. Lehetetlen a rendet fentartani, lehetetlen elégtételt adni ebben a nagy zajban. Kérem Drakulics képviselő urat, szíveskedjék megismételni, a mit mondott. Drakulics Pál: Nem emlékszem már: vagy butaságot, vagy szamárságot mondtam. (Za)os helyeslés és taps a jobboldalon. Elénk derültség a szélsőbaloldalon. Nagy zaj. Elnök csenget) Elnök (csenget): Csendet kérek, t. képviselő urak. Drakulics képviselő urat ezért az imparlamentáris kifejezésért rendreutasítom. Ráth Endre: Ez nem sértés, hanem beismerés volt! (Nagy zaj a jobb- és baloldalon.) Ha valaki beismeri, hogy szamárságot mond, azért nem lehet rendreutasítani. Elnök: Kérem Ráth képviselő urat, méltóztassék nyugodtan tenni. Ráth Endre: Nyugodt vagyok! Elnök : Látom! Kérem Várady képviselő urat, méltóztassék beszédét folytatni. (Nagy zaj. Elnök csenget.) Várady Károly: A t. képviselő ur maga is azt mondotta,, hogy vagy butaságot, vagy szamárságot mondott. Én ugyan nem szoktam a t. elnök ur jogkörébe avatkozni, de azt tartom, hogy nem volt egészen méltányos, hogy t. képviselőtársamat rendreutasította. (Elénk derültség a bal- és a szélsőbaloldalon.) Drakulics Pál: Önre mondtam! (Zaj.) Elnök (csenget): Csendet kérek! Várady Károly képviselő urat pedig kérem, hogy ne méltóztassék az elnöki jogokat tényleg gyakorolni. (Nagy zaj. Elnök csenget) Várady Károly: Hanem, t. ház, nagyon sajnálom, hogy a közbeszóló képviselő ur az ülés elején nem volt itt, a midőn épen én voltam
