Képviselőházi napló, 1901. XV. kötet • 1903. április 27–május 14.

Ülésnapok - 1901-262

196 262. országos ülés 1903 május 5-én, kedden. magyar honosokat mérték alá állíttatja és be­soroztatja, oly flagráns és oly súlyos alkotmány­sértést, képez, (Ugy van! a szélsőbaloldalon.) a mely után a kormánynak már egy perczig sin­csen joga hMatkozni bármi tekintetben is ennek a képviselőháznak lojalitására és kíméletére, mert a miniszterelnök ur, vagy inkább a volt alkot­mányos miniszterelnök ur megérdemli, hogy a legkíméletlenebb fegyverekkel vegyük fel ellene a harczot. (Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Azt mondotta négy évvel ezelőtt Hieronymi Károly t. képviselőtársam (Halljuh! Halljuk! olvassa): »Hát, t. ház, talán e teremben nem szükséges azt bővebben indokolni, hogy minden olyan törvénysértés, a mely a képviselőháznak és a törvényhozásnak budget-jogát bármily csekély mértékben érinti, milyen súlyos és nehéz következményekkel járhat, mert hiszen minden alkotmánynak egyik legsarkalatosabb tétele a költségmegajánlási jog és a ki megtámadja ezt a budget-jogot vagy e jog kétségbevonhatlan­ságát csak feltételezi is, az az alkotmánynak legnagyobb, legbecsesebb garancziáját rombolja le. (Igaz! Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Kérem, ezt egyáltalában nem lehet kétségbe vonni és, t. ház, a mi alkotmányunk nem oktrojált alkot­mány, az össze van forrva, össze van nőve a nemzet testével, annak szálai visszanyúlnak messze a históriába, ott gyökereznek, és ez az alkotmány addig ér valamit, a mig mindenki az országban meg van arról győződve, hogy az ellen véteni nem lehet, hogy lehetetlen az alkot­mány ellen cselekedni. És mindenki, a ki a nemzet tagjaiban, a nemzet polgáraiban meg­ingatja azt a hitet, azt a meggyőződést, hogy az alkotmány ellen tenni nem lehet, hogy az ellen lehetetlen cselekedni, ezt a ])alládiuinot rontja le. (Élénk helyeslés a szélsöbaloldalon.) B. Kaas Ivor: Széll Kálmán! Endrey Gyula: Hieronymi Károly (Zaj. Elnök csenget.) olvassa ezt a szentencziát Széll Kálmán t. képviselőtársunknak, mint néhai al­kotmányos miniszterelnöknek a fejére: »Á ki megtámadja ezt a budgetjogot, vagy e jog kétségbevonhatlanságát csak feltételezi is, az az alkotmánynak legnagyobb, legbecsesebb garan­cziáját rombolja le.« (Felkiáltások a szélsöbalol­dalon. Ez igaz!) Ha lesznek kegyesek meghallgatni, lemon­dok az én sulynélküli érvelésemről, hanem Hie­ronymi Károly, a szabadelvű párt ezen kolum­náris, érvelésében, logikájában hatalmas, erős oszlopára bizom a helyzet eceetelését. (Derültség. Halljuk! Halljak! a szélsöbaloldalon. Olvassa): »A Tisza-féle javaslat indokolásában nagy súly van arra fektetve, hogy benyújtói nem akarnak preczedenst alkotni, meg akarják gá­tolni, hogy törvényes felhatalmazás nélkül ke­zelje az államháztartás ügyeit olyan kormány, mely mellett a többség nem nyilvánult. Hát, t. ház, nekem az a meggyőződésem, hogy ha lehetséges, hogy a kormány egy esztendeig törvényhozási felhatalmazás nélkül vigye az államháztartás ügyeit, törvényho­zási felhatalmazás nélkül kormányozza az országot, akkor ' igenis ennek a preczedens­nek lesznek követői.« — Mintha csak előre látta volna! (Igaz! Ugy vari! a szélsö­baloldalon.) »Biztosan lesznek követői, a kik erre utalva, meg fogják ezt más körülmények közt is kisérleni.« Pozsgay Miklős: Megkísértették, de tor­kukra forr ! Endrey Gyula: »És azok a t. képviselőtár­saim, a kik most azt hiszik, hogy e preczedena felhasználhatását aláírásukkal lehetetlenné te­szik, ha akkor annak a kormánynak, mely a ház többségének hozzájárulása nélkül fogja meg­kísérlem a törvény nélküli kormányzást, azt fogják mondani: nem ugy van a dolog, most a képviselőház többsége nem fedezi a kormányt, az a kormány azt fogja neki mondani, a mit gr. Tisza István mondott, hogy az, a mi a Lloydban történt, az alkotmányjogi hatálylyal nem bir, annak semmi joghatálya nincsen, és hogy ennélfogva meg fog maradni a puszta tény, hogy meg lett sértve az alkotmány, hogy törvény nélkül vitetett a kormányzás és az ál­lamháztartás és egészen háttérbe fog szorulni az a kérdés, hogy egy korábbi preczedens al­kalmával azt a képviselőház többsége a Lloyd­épületben helyeselte.* Babó Mihály: Jó lenne, ha odaát megszív­lelnék ! Endrey Gyula: A mint az imént is utaltam rá, most nem a papiroson, a Tisza-lex-féle hír­hedt politikai iraton levő aláírásokban nyilat­kozik meg az a többség, a melyre itt oly szépen rámondja Hieronymi t. képviselőtársam a maga szentencziáját, (Felkiáltások a szélsöbaloldalon: A folyosón!) hanem a folyosón és itt nyilatko­zik meg a házban az a többség, melyből erőt merít a miniszterelnök ur a jogtalan és tör­vénytelen kormányzásra, s a melyet a parlament akarata helyett mint döntő tényezőt előtérbe helyez. Pozsgay Miklós: De szeretné Hieronymi ezt a beszédet lenyelni! Endrey Gyula: Hieronymi Károly a követ­kező tanulságos kijelentéseket tette még. (Hall­juk! Halljuk! a bal- és a szélsöbaloldalon. Ol­vassa) : »Én azt mondom, hogy a Tisza-javaslat daczára lehetetlen lesz egy esztendeig az ország háztartását és kormányzását vinni ujabb, nagyon súlyos alkotmánysértések nélkül. Lehetetlen, akármit csinálnak. Igaz, hogy tekintettel arra, hogy a kormány nagy pénztári készletekkel ren­delkezik és hogy a pénzügyek nincsenek két­ségbeejtőbb helyzetben, hanem ellenkezőleg, hála Istennek, még jó helyzetben vannak: el fogja vinni egypár hónapig ezt a kormányzást, talán nagyobb konfliktusok nélkül is. Lesznek bizo­nyosan sokan, a kik önként fognak adót

Next

/
Thumbnails
Contents