Képviselőházi napló, 1901. XV. kötet • 1903. április 27–május 14.

Ülésnapok - 1901-262

192 262. országos ülés 1903 május 5-én, kedden. hogy Magyarországnak ismét alkotmányos mi­niszterelnöke lehessen. (Zajos helyeslés ós taps a szélsöbaloldalon.) __ Molnár Jenő: Örökre eljátszotta, hogy ismét Magyarország miniszterelnöke lehessen! Endrey Gyula: A mint ő neki megmutattuk még alkotmányos miniszterelnök korában a kMezető utat, ezt az útmutatást az utódja is meg­fontolás tárgyává teheti. Az egyik kMezető ut ebből a helyzetből nem az a jelentés, a melylyel ő szépiteni, ken­dőzni akarja az ő alkotmánytalan kormányzási rendszerét, hanem az, hogy a mi a mai állapotnak okozója volt, azt a meggondolatlanul előterjesz­tett katonai törvényjavaslatot vonja vissza. (Ugy van! Ugy van! a szélsöbaloldalon.) Tessék azt a katonai törvényjavaslatot visszavonni, (Elénk helyeslés a szélsőbaloldalon.) és mindjárt normá­lis helyzet lesz a parlamentben. (Igaz! Ugy van! a szélsöbaloldalon.) Vagy ha erre talán azok a bécsi látható és láthatatlan nagyhatal­mak, a melyek a kormányok sorsát ex-lex előtt és ex-lexben intézik, nem volnának hajlandók, akkor szMleljék meg a túloldalról azt a másik jő tanácsot, (Felkiáltások a szélsöbaloldalon : Halljuk! Halljuk!) az én tisztelt pártvezérem, Kossuth Ferencz tanácsát... (Elénk éljenzés és taps a szélsöbaloldalon.) Pozsgay Miklós: Nem ex-lex-elnök, valódi elnök! (Elénk tetszés a szélsöbaloldalon.) Endrey Gyula: ... azt a tanácsot, melyet az én t. pártvezérem, Kossuth Ferencz ajánlott fel a kormánynak . . . Polónyi Géza: Hol a vádlott? Endrey Gyula: ... azt t. i., hogy jelentse ki az uj kormány, a mely Széll Kálmán t. kép­viselőtársunk helyére fog ülni, azt, hogy az indem­nity neki nem a katonai javaslatok tárgyalására szükséges, hanem szükséges abból a szempontból, hogy •— miként azt a törvény is rendeli — az országot az évi költségvetéséhez juttassa. (Ugy van! Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Akkor az­után meg lesz adva a mód, meg lesz adva az alkalom mindjárt arra, hogy a parlament ebből a szokatlan, kellemetlen, mondhatnám, a kormány­ra nézve teljesen alkotmányellenes, törvényelle­nes helyzetből kiszabadulhasson. (Ugy van! Ugy van! a szélsöbaloldalon.) A mint méltóztatnak tudni, a négy év előtti állapot és a mostani állapot között még egy kis különbség van, az t. i., hogy akkor Bánffy Dezső nemcsak olyan kendőző és szépitő szerekkel akarta a törvénytelenségét leplezni, mint a milyent most Széll Kálmán t. képviselő­társunk használ ezzel a bizonyos jelentéssel, hanem az ő régi, hű törzsgárdájával az úgyne­vezett Tisza-lexet is megalkottatta. Azt mondja erre Hieronymi Károly t. képviselőtársam, (Halljuk! Halljuk! a szélsőbaloldalon.) akkor a disszidenseknek egyik vezére, ma t. képviselő­társunknak, Széll Kálmánnak egyik leghűbb támogatója, hogy (olvassa): »Tisza Kálmán 240 ' képviselőtársam által aláirt javaslata kibonta­kozást keres abból a súlyos helyzetből, a mely­ben vagyunk. Én azt hiszem, hogy nem tenden­cziózusan, hanem az igazsághoz hMen jellemzem a Tisza-féle javaslat czélzatát, ha azt mondom, hogy az kettős. (Halljuk! Halljuk! a szélsöbal­oldalon.) Vagy törvény lesz belőle és akkor ter­mészetesen törvényes és alakilag is helyes és korrekt felhatalmazást ad a kormánynak arra, hogy egy évig kezelhesse azok között a határok között, a melyeket megszab maga a törvényja­vaslat szövege, az állami háztartás ügyeit és felhatalmazást ad a kormánynak, hogy egy esz­tendeig fentartsa a tényleges állapotot Ausz­triával szemben. Vagy nem lesz belőle törvény és akkor már három magyarázattal állunk szem­ben. (Halljuk! Halljuk! a szélsöbaloldalon.) Magának a törvényjavaslatnak indokolása azt mondja — olvasni akarom, hogy hűen idéz­zem — hogy a kormány ezt az iratot felhasz­nálhassa arra, hogy a képviselőház kétségbe nem vonható számszerű többsége a rendkívüli eljá­rást, mint ideiglenes és kisegítő eszközt feltét­lenül szükségesnek tartja.« (Zaj a jobboldalon) Polónyi Géza: Ugy-e nem vagytok kíván­csiak Hieronymi nézetére? Endrey Gyula: »Bgészen hMen olvastam, — csak az incisumokat hagytam ki. Gr. Tisza István t. képviselő urnak múltkori beszédében már más volt a javaslat czélja; az volt a czélja, hogy lássa a nemzet, hogy hol van a többség, lássa a képviselők aláírását. És minthogy szava­zás utján itt a házban ez a többség meg nem nyilatkozhatik, találja meg a nemzet ezt a több­séget a Lloyd-épületben. Azt hiszem, ezt is hMen idéztem, Hegedüs Sándor t. barátom teg­nap elhangzott beszédében pedig már ez a tör­vényjavaslat manifesztum volt a nemzet részéről.« Engedelmet kérek, t. ház, mielőtt ezen premisszákból azon következtetéseket adnám elő, a melyeket Hieronymi Károly t. képviselőtár­sunk ezekből levont, hogy én tehessek bizonyos megjegyzést. (Halljuk! Halljuk! a szélsőbal­oldalon.) Ma is ugy van a helyzet, mint a hogy négy évvel ezelőtt volt. Tisza István akkor is arra hMatkozott, hogy az a Tisza-lex arra való és arra jó, hogy a nemzet lássa, hogy a többség megvan a Lloyd-épületben. Bocsánatot kérek, Tisza István nyomán halad egészen ma is a t. miniszterelnök ur, mert ő itt ugyan nem említi a Lloyd-épületet, a melynek egykori nagynevű vezére, Deák Ferencz, már régen hátat fordított, (Derültség a szélsö­baloldalon.) csak egyszerűen a többséget említi mindig és azt hangoztatja, hogy a többség vele van. Bocsánatot kérek, erre a veszedelmes al­kotmányjogi teóriára t. képviselőtársaim közül már számosan kiterjeszkedtek (Felkiáltások a szélsöbaloldalon: ILS még ki is fogunk terjesz­kedni !) és kifejtették, hogy nem ér ez a több-

Next

/
Thumbnails
Contents