Képviselőházi napló, 1901. XV. kötet • 1903. április 27–május 14.

Ülésnapok - 1901-262

188 262. országos ülés 1903 május 5-én, kedden. b) minden utalványozás csak az állani költségvetését megállapító törvény felhatalmazása alapján s e törvény rendeletei szerint tétetik-e? s ehhez képest: c) az utalványozások megfelelnek-e a költségvetési törvényben megállapított fejezeteknek, czimeknek és rovatoknak? d) a kiadások nem haladták-e felül az engedélyezett összegeket s végre e) vájjon minden megtakarítás csupán a törvény átruházási rendelete szerint kezcltete tik-e ?« T. képviselőház! LátnMaló e szakaszból az állami számvevőszéknek különösen fontos tevékenysége. Hogy miképen kell eljárnia az állami számvevőszéknek, ha ezen pontozatok tekintetében akármi fennakadás van, azt a 16. §. irja elő. Azt mondja a 16. §. (olvassa): »Ha az állami számvevőszék a 14. és 15. § okban foglalt elvektől és rendszabályoktól bármi részben eltérést tapasztal, felvilágosítást kér az illető minisztertől. Ha ez nem oszlatja el a nehézségeket, az állami számvevőszék az összes ügyiratokat észrevételei kíséretében a miniszterelnök utján a miniszteri tanácsnak megküldi, mely határozatát Írásban közli az állami számvevőszékkel.« T. képviselőház! A törvénynek ezen intézkedéseiből tehát az is látnMaló, hogy az állami számvevőszéknek megvannak nemcsak a maga törvényes kötelességei, hanem a maga törvényes jogai is. Különösen megvannak azon esetben, hogyha az utalványozás nem az állam kötségvetését megállapító törvény felhatalmazása alapján, a törvény rendelkezései szerint történik, vagyis, ha hiányzik a törvény erre az utalványozásra vonatkozólag, illetőleg, ha hiányzik a kormány felhatalmazása. Tehát fennáll a 14. §. b) pontjának esete, a mely esetben az állami számvevőszéknek nem ilyen rendeletet kellett volna kibocsátania, hanem kötelességét a 16. §. értelmében kellett volna teljesítenie. (TJgy van! TJgy van! a szélsőbaloldalon.) Az állami számvevőszéknek nem megelőzőleg, hanem utólag, a mikor már bekövetkezett a felhatalmazás nélküli állapot, a mikor már bekövetkezeti a törvénytelen helyzet, akkor lett volna kötelessége a 16. §. értelmében eljárni, jelentést terjeszteni a minisztertanács elébe, és megvárni a minisztertanácsnak, — és pedig az összminiszteriumnak — döntését. Csak a teljes minisztertanácsi döntés után lett volna joga az állami számvevőszék elnökének határozni további magatartását illetőleg, (Igaz! TJgy van! a szélsöbaloldalon.) És az ő további magatartása sem lehetett volna az, a mit ő jelentésében ennek a háznak, vagy a miniszterelnök urnak tudomására hoz; nem ez lett volna teendője, hanem teendőjét előírja szorosan a törvény, a melyhez kötnie kell magát s a melyet ilyképen alkalmaznia kell az állami számvevőszék elnökének és egy miniszterelnök, egy kormány szép szeméért sem szabad ő neki a törvény világos rendelkezését túllépni és magának oly jogkört teremteni, a mely jogkör teremtésére a törvény őt soha fel nem hatalmazta, (ügy van! Ugy van! a szélsöbaloldalon.) Babé Miháiy: Túllépte hatáskörét! Gabányi Miklós: Hát akkor mire a törvény? Molnár Jenő : Nem is kell törvény ! (Derültség a baloldalon.) Lájtuk, hogy már négy nap óta törvény nélkül élünk; persze csak miniszteri szék kell! (Zaj. Mnök csenget.) Benedek János: De hogy, t. képviselőház, nemcsak az állami számvevőszék elnöke követett el törvénytelenséget ezen rendeletnek a miniszterelnök ur utján a házhoz való juttatásával, hanem hogy maga a t. miniszterelnök ur és és az egész kormány törvénytelenséget követett el, az nemcsak ezen jelentésből tűnik ki, a melyet a ház elé terjesztett és a mely első felolvasásra is rögtön szemünkbe ötlött mindnyájunknak, hanem ezt már előre kürtölte napokkal azelőtt a t. miniszterelnök, a mikor kijelentette azt, hogy ő, a kinek — mint mondám — létjogosultságát, létalapját a kormányzás átvételére épen az adta meg, hogy ő a törvénytelen kormányzástól akarta megszabadítani Magyarországot és a magyar alkotmányt e tekintetben helyre akarta állítani; mondom, már napokkal ezelőtt nyíltan és habozás nélkül kijelentette a miniszterelnök ur, hogy igenis, ha a felhatalmazási törvényjavaslat nem is megy keresztül a képviselőház tárgyalásain, ő akkor is meg fogja tartani kezében a kormányelnöki hatalmat és nem fog ugyan rendeleteket — törvénytelen rendeleteket — kibocsátani, hanem hagyja a dolgokat menni a maguk rendjén . . . Molnár Jenő: Automatícze! Benedek János: . . . az az automatícze fog történni Magyarországon minden. Kubik Béla: Szép kis kormányzat! Benedek János: Hát, t. képviselőház, ezt a kifejezést nem ereszthetjük el oly könnyen fülünk mellett, mert a t. miniszterelnök urnak az a kijelentése, hogy Magyarországon törvényes felhatalmazás nélkül is tovább fog folyni a kormányzás és tovább folynak a közigazgatás teendői, dolgai menni fognak automatícze, maguktól: (Derültség a szélsöbaloldalon.) ez a kijelentése annak a kormányelnöknek, a ki a jog, törvény ós igazság hármas jelszavával lépett a kormányrúd élére, nem egyéb, mint a nyilt törvényszegésnek a bejelentése. (Igaz! TJgy van! a szélsobaloldalon.) T. képviselőház ! Nem automatícze kell, hogy menjenek a dolgok Magyarországon. Magyarországon mindennek a törvény megállapított rendje szerint kell menni és hogyha egyszer automatícze megy valami, akkor az már azt jelenti, hogy nem törvényesen, nem alkotmányosan megy, (Igaz! TJgy van! a szélsobaloldalon. Egy hang balfelől; Abszolutiszticze!) hogy a t. kormány elnök ur nem alkotmányos,