Képviselőházi napló, 1901. XV. kötet • 1903. április 27–május 14.

Ülésnapok - 1901-262

262. országos ülés 1903 májas 5-én, kedden. 187 felolvasása alatt olyan fontos, olyan figyelmet érdemlő, olyan elvi tartalmat magukban foglaló kijelentések, közbeszólások tétettek, a melyeknek megörökítése a ház naplójából ki nem maradhat. MMel azonban a jelentés nem vétetett be a ház naplójába, mMel gyorsírói jegyzetek egyáltalában fel nem vétettek az ülés e részéről, ennélfogva a ház tanácskozásainak igen fontos része, vagyis azok a közben tett kijelentések a ház naplójából most már ki fognak maradni és így azon ülésről a ház naplója nem fog hű képet nyújtani sem az országnak, sem a jövő nemzedéknek. Pozsgay Miklós : Kezdjük újra a tárgyalást! Benedek János : Mellékesen vontam felszólalásom keretébe ezt a megjegyzést, mely azonban minden esetre kell, hogy alkalmul szolgáljon arra, hogy intézkedjék vagy a ház elnöke, vagy a napló bíráló-bizottság, hogy hasonló esetek a jövőben elő ne forduljanak és hogy a naplók a ház tárgyalásainak minden tekintetben hű képét nyújtsák. (Tetszés a szélsőbaloldalon.) A t. miniszterelnök ur azért terjesztette elő ezeket a jelentéseket, hogy tájékoztassa a ház tagjait azon intézkedésekre nézve, a melyeket a törvényen kMülí állapot bekövetkezése folytán kell cselekedni; ugyanazért terjesztette be a maga rendeletét az állami számvevőszék elnöke. Nem akarom sem a jelentésnek, sem az állami számvevőszék elnöke rendeletének törvénytelenségét taglalni, (Halljuk! Halljuk!) mert itt most csak arról van szó, hogy miképen tárgyalja a ház ezeket a jelentéseket, mi legyen e jelentés, illetőleg e rendelet tárgyalási módja? Széll Kálmán miniszterelnök: Még arról nincsen szó! (Zaj a szélsobalóldalon.) Pozsgay Miklós: Hát miért nem vonja legalább vissza! (Zaj és felkiáltások a szélsobalóldalon: Mondjon le!) Kubik Béla: Valamit csak kell csinálni! (Zaj a szélsobalóldalon.) Elnök (csenget) : Csendet kérek! Széll Kálmán miniszterelnök. Hisz az a különös, hogy még erről sincsen szó! Pap Zoltán: Hiszen itt fekszik a ház asztalán! Benedek János: Arról tanácskozunk, t. miniszterelnök ur . . . Pozsgay Miklós: Ez is olyan fontos javaslat, mint a katonai javaslat, hogy nem lehet visszavonni ? Elnök (csenget) : Csendet kérek! Polónyi Géza: Nem hittem volna, hogy olyan makacsul ragaszkodjék a miniszterséghez! (Zaj a szélsőbaloldalon.) Széll Kálmán miniszterelnök: Azt ön sem hiszi, én sem hiszem. (Folytonos zaj a szélsobalóldalon. Elnök csenget.) Benedek János: Többször voltam már abban a helyzetben, hogy beszédem közben a miniszterelnök ur megtisztelt közbeszólásával. Néha azonban olyan közbeszólásokat is használt, a melyek nem egyenesen hozzám voltak intézve, hanem a gyorsírók felé fordulva tette a megjegyzését. Széll Kálmán miniszterelnök: A közbeszólók felé! Ott ülnek a közbeszólók, azokhoz intézem! Benedek János: Köszönettel fogadom a kapott felvilágosítást, de, mondom, indíttatva éreztem magam erre a megjegyzésre, mert a ház naplójából is tapasztaltam már azt, hogy olyan közbeszólásokat tett a miniszterelnök ur, a melyeket részint a zaj miatt, részint pedig, mert oly halkan mondja, csakis a közel ülő gj^orsiró urak hallhatnak . . . Pap Zoltán: Tegnap is nem hallottam egy közbeszólását! Széll Kálmán miniszterelnök: Nem mondom halkan! Arról én nem tehetek, én elég hangosan mondom! . Benedek János: Pedig én két szempontból is szeretném hallani ezeket a közbeszólásokat, először, mert kötelességemnek tartanám reájuk felelni, másodszor, mert a szellemes közbevetéseket mindig szívesen hallgatom. (Helyeslés a szélsobalóldalon.) Széll Kálmán miniszterelnök: Mondtam, hogy most a közbeszólóknak feleltem! Benedek János: Mondom, t. ház, hogy a jelenlegi tanácskozásnak tárgyát csupán annak a módozatnak megbeszélése képezi, a melyek mellett a ház a t, miniszterelnök ur jelentését és az állami számvevőszék rendeletét tárgyalni óhajtja. De ezen módozatok megállapítására nézve nem lehet közönyös annak a kérdésnek eldöntése, hogy vájjon az első pillantásra nem volt-e szembeötlő mindnyájunk előtt ugy a t. miniszterelnök ur jelentésének, mint az állami számvevőszék elnöke rendeletének törvénytelensége. (Igaz! Ugy van! a szélsőbaloldalon.) A miniszterelnök ur jelentésére majd később leszek bátor áttérni. (Félbiáltások a szélsobalóldalon: Nagyon helyes, csak minél későbben !) Egyelőre csak az állami számvevőszék elnökének rendeletéről leszek bátor egypár szó említést tenni, és pedig hMatkozással épen az állami számvevőszékről szóló törvényre, a mely törvénynek ha egy pár szakaszát fel fogom olvasni, azokból mindjárt nyilván látnMaló lesz, hogy az állami számvevőszék elnöke túllépte hatáskörét és jogkörét, túlhágott azokon a korlátokon, a melyeket a törvény elébe szab, és hogy neui járt el helyesen sem a miniszterelnök úrral, sem a törvényhozással szemben, hMatali kötelességét pedig nem helyesen és nem a törvény szerint teljesítette. (Élénk helyeslés a szélsobalóldalon.) Az 1870 : XVIII. t.-cz. 14, §-a ugyanis a következőket mondja (olvassa): »Az állami számvevőszék tartozik nyilvántartani és ellenőrizni a közigazgatás minden ágában, vájjon: a) minden számadás a számviteli rendszer szerint kellőleg igazoltatik-e? 24*