Képviselőházi napló, 1901. XV. kötet • 1903. április 27–május 14.

Ülésnapok - 1901-262

262. országos ülés 1903 május 5-én, kedden. 181 azokat jelen hitlevelünkkel elfogadjuk, helybenhagyjuk és megerősítjük. A minek hitelére és bizonyságára jelen levelet saját kezünkkel aláirtuk és királyi pecsétünk ráfüggesztésével megerősítettük,« Azután itt van a király esküje, a mely a következőleg szól (olvassa): »Mi I. Ferencz József, Isten kegyelméből stb. mint Magyarország és társországainak örökös és apostoli királya, esküszünk az élő Istenre, boldogságos Szűz Máriára, s az Istennek minden szentéire, hogy az Isten egyházait, Magyarország és társországai törvényhatóságait, s egyházi és világi minden rendű lakosait jogaikban, kMáltságaikban, szabadságukban, szabadalmaikban, törvényeikben régi, jó és helybenhagyott szokásaikban megtartandjuk . . . stb.« Én tehát mély tisztelettel innen kérem fel apostoli királyunkat, a koronás fejedelmet, hogy kegyeskedjék intézkedni az iránt, hogy ugy, a mint királyi hitlevelében és esküjében is fogadta, Magyarországnak minden törvénye, különösen pedig az a három, melyet bátor voltam előbb említeni, megtartassák és hogy Magyarország törvényen kívüli állapotban tovább no legyen. (Tetszés a baloldalon.) Polónyi Géza t. képviselőtársam már rámutatott arra, hogy ez a jelentés rosszabb az osztrák 14. §-nál is. Én nem akarom felolvasni az osztrák 14. §-t, bár itt van a kezemben; de kétségtelenül igaza van Polónyi Géza képviselőtársamnak, a mennyiben az osztrák 14. §-ban tényleg sokkal több garanczia van lefektetve, mint a mit a kormány ezen jelentéssel nyújt. Kubik Béla: Azt sem tartják meg! Várady Károly: Az osztrák 14. §-ban ugyanis benne van, hogy az ország jövedelmeinek minden megterhelése nélkül kell a 14. §-t alkalmazni ; benne van továbbá, hogy a 14. §. az országgyűlés együtt nem létében alkalmazható és végül, hogy azt a szakaszt csak az alaptörvények módosítása és érintése nélkül lehet alkalmazni. Már pedig a kormány ezen ex-lexszel az alaptörvényeket durván megsértette; (Ugy van! a szélsőbaloldalon.) másrészről pedig az országgyűlés együtt van, tehát a második feltétel sem áll és végül az ország jövedelmeinek állandó megterhelésével jár az az eljárás, a melyet e jelentésben a kormány nekünk előterjesztett. (Igaz! Ugy van! a szélsőbaloldalon.) De az állami számvevőszék eljárása is egészen törvénytelen, hiszen hogy áll a kérdés? (Halljuk! Halljuk! a szélsöbaloldalon.) A dolog ugy áll, hogy a minisztérium feletti ellenőrzést az országgyűlés részint közvetlenül itten gyakorolja, részint pedig közvetve, az állami számvevőszék által. Az állami számvevőszék ennélfogva ezen ellenőrzési jogát nem gyakorolhatja ugy, hogy ő akkor, a mikor a törvényhozás arra fel nem hívta, jelentéseket tegyen — és pedig jelentéseket tegyen törvénjenkMüli állapotban, — hanem gyakorolhatja ugy, — és ezt kellett volna tennie, a mint már előttem szólott t. barátaim kifejtették — hogy megtagadja a kormánynyal szemben az ellenőrzést (Helyeslés a szélsöbaloldalon.) és arról tegyen jelentést, hogy azt megtagadta . . . (Helyeslés a szélsöbaloldalon.) Kubik Béla: És az illő korlátok közé szorítani kívánja! Várady Károly: . . . nem pedig ugy, a mint beadott jelentésének tanúsága szerint is teszi, hogy a budgetjog és a budgettörvények keresztülgázolásával utasítást ad az ügj'osztályoknak, hogy a további ellenőrzést gyakorolják, mintha törvényes állapotban volnánk. Én nem is értem, hogy ugy a t. kormány, mint a számszék miért nem hMatkoznak az 1868,, az 1872., az 1900. évi vagy bármelyik másik költségvetésre; miért hMatkoznak épen az 1902-re; hiszen ha nincsen felhatalmazás, akkor az a hMatkozás is teljesen kútba esett, teljesen helytelen és értelemnélküli, (Ugy van! a szélsöbaloldalon.) Azt mondja az állami számvevőszék elnöke (olvassa): »Felhívom és utasítom ezeknél fogva az állami számszéknek tisztviselői karát, hogy kötelességeit és hMatalos teendőit továbbra is pontosan végezze, s a törvényhozásnak további intézkedéséig a költségvetési felhatalmazás nélkül teljesített államháztartási, pénzügyi és számviteli kezelést az ] 902. évre érvényben volt költségvetési törvény alapján és keretében tartsa nyilván és ellenőrizze. Teljesen törvénytelen ez és kihívja az országgyűlés kritikáját, mert alárendelt közegek, a kik az országgyűlés rendelete, a törvények szerint volnának kötelesek működni, visszaélnek e^zen jogukkal, (Ugy van! a szélsöbaloldalon.) Értelme sincs ennek a jelentésnek és én nem tudom ezt másnak tulajdonítani, mint annak, hogy, a mint a megelőző kormány is igyekezett a Tisza-lex-szel dokumentálni, hogy egy törvénytelen többség — mert pártkörben csak törvénytelen többség alakulhat — mellette van, ugy a t. exlex-miniszterelnök (Derültség a szélsöbaloldalon.) sem kMánt egyebet, mint hogy dokumentálja a korona előtt, hogy egy állítólagos, majdani többség hajlandó körülötte csoportosulni. Azonban itt vagyunk mi, a kik gondoskodunk arról, hogy ezt sem ő Felsége, sem senki más ne láthassa. Ez a gondoskodás indít engem is arra, hogy a mennyire csak lehet, —• ha lehet, mindenkorra, mindenesetre azonban a meddig csak bírjuk — megakadályozzuk, hogy egy ilyen, a budgetjogot és az alkotmányt megszegő jelentés megnyugtatására szolgálhasson a törvényhozásnak. A miniszterelnök ur, a mikor Kossuth Ferencz t, képviselőtársamnak felelt, hMatkozott Kossuth Lajosra, mint arra a nagy szellemre, a ki a magyar parlamentnek megalkotója volt, Én azt hiszem, hogy nem szükséges hosszasan foglalkoznom azzal, hogy az a nagy szellem a parlamentarizmust nem értette ugy ...