Képviselőházi napló, 1901. XV. kötet • 1903. április 27–május 14.

Ülésnapok - 1901-261

903 május k-m, hétfőn. 175 '261. országos ülés lí Elnök: Csendet kérek a ház minden oldalán, Reich képviselő urnak van kizárólagos joga szólani. Reich Aladár: A törvényen kMüli állapot logikai következménye az, hogy a kormány akármit tesz, minden cselekedete, mely a törvényen kMiili állapot által érintett kormányzati ágakra vonatkozik, ipso facto törvénytelen. (Igaz! Ugy van! a szélsobaloldálon.) Miután a kormány nem kapta meg a törvényhozási felhatalmazást arra, hogy az állam kiadásaira az anyagi eszközöket beszedje és a kiadásokat azokra fordítsa : minden olyan intézkedéssel, a mely az állami bevételek igénybevételét megkívánja, alkotmányunkba ütközik. (Élénk helyeslés a szélsőbaloldalon.) Nagyon természetes, hogyha az egész kormányzat törvénytelen, akkor törvénytelen annak minden mozzanata és törvénytelen az intézkedése is, mely megállapítja azt, hogy az a törvénytelen kormányzat milyen módon foly'attassék. (Elénk helyeslés a szélsobaloldálon.) Ép ezért a leghelyesebb, ha a t. kormány mentül kevesebbet tesz ezen időben. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Hogyha azt nézzük, helyes volt-e az, hogy a miniszterelnök ur beterjesztette jelentését, elsősorban azt kell vizsgálnunk, hogy szükséges volt-e, czélszerü volt-e ezen jelentés beterjesztése. Kubik Béla: Ilyennel inzultálja a házat! Reich Aladár: Ha ezen jelentésének legkisebb haszna lehet, akár magára a kormányra, akár felelőségére, akár a mi alkotmányunkra, nem lehet elvitatni annak a jogosultságát, hogy ezt a jelentését megtette; ellenben hogyha ezen jelentésnek mindezekre nem lehet a legkisebb befolyása sem, akkor szerény nézetem szerint e jelentés tárgyalásába bele nem mehetünk, (jiilénk helyeslés a szélsobaloldálon.) Polónyi Géza: Parlamenti záptojás! Reich Aladár: Azok szerint, a miket előre bocsátottam, azt kell elsősorban néznünk, szükséges volt-e ennek a jelentésnek megtétele? Az igen t. miniszterelnök ur azt mondta pénteki beszéde elején, hogy meg fogja mondani nekünk, miért tartotta szükségesnek. Lengyel Zoltán: Ezzel adós maradt! Reich Aladár: Vártuk. Meglehet, hogy a viharos ülés elsodorta beszédének előre meghatározott irányától . . . Endrey Gyula: Az argumentumait! Reich Aladár: . . . hanem tényleg az ígéretnél tovább nem jutott. Azt megmondta, hogy minek nem akarja tekinteni a jelentésnek beterjesztését ; megmondta, hogy az nem szépítő szer; megmondta, hogy az nem akar szurrogátum lenni; megmondta, hogy nem akar a 14-ik §. utánzata vagy pótlása, vagy szükségrendelet lenni; hanem, hogy mi volna a hMatása és czélja, azt nem mondta meg. (Ugy van! Ugy van! a szélsobaloldálon.) T. képviselőház! Nagyon természetes, hogyha ez a jelentés előttünk fekszik, miután a miniszterelnök ur nem mondta meg, hogy mire volt szüksége, akkor mi magunk kutassuk azt, hogy tényleg szükséges volt-e, czélszerü volt-e, hogy mire volt jó ? (Ugy van! Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Endrey Gyula: Hol a macska? (Derültség.) Reich Aladár: Mert, hogyha a törvényen kMüli állapotnak vége lesz és helyreáll a rendes, törvényes állapot, akkor teljesen mellékes ugy az alkotmányjogi, mint adminisztraczionális szempontból az, hogy ez a jelentés itt feküdt-e a ház asztalán vagy nem ? Alkotmányjogi szempontból teljesen mellékes, mert a törvényes állapot helyreállítása után vagy megkapja a felmentvényt azokért az intézkedésekért, a melyeket az ex-lex alatt tett, vagy nem. Ha megkapja ezt a felmentvényt, megkapja ugy is, hogyha itt fekszik, megkapja ugy is, hogyha nem fekszik itt a jelentés. Beőthy Ákos : Felesleges! Reich Aladár: Akkor tehát felesleges. (Ugy van! Ugy van! a szélsobaloldálon.) Hogyha pedig vád alá helyezik a kormányt azok miatt, a miket a törvényen kMüli állapot uralma alatt cselekedett, akkor eljárásának törvénytelenségét a legcsekélyebb mórtékben sem menti az, hogy a törvényhozás elé terjesztette ezt a jelentést. (Igaz! Ugy van! a szélsobaloldálon.) A kormány felelősége tekintetében tehát teljesen irreleváns körülmény az, hogy beterjesztetett-e ez a jelentés, vagy sem. (Igaz! Ugy van! a szélsobaloldálon.) Adminisztraczionális szempontból épen igy állunk, mert miután a kormánynak nincs sem költségvetési, sem felhatalmazási törvénye, az állami számvevőszék vagy teljesiti az utalványozásokat, végzi a könyveléseket, minden tekintet nélkül arra, hogy bejelentette-e a miniszterelnök ur ennek az állapotnak bekövetkezését, vagy nem. De hogyha kötelességéhez képest a számszék megtagadja az ilyen kormányzathoz való hozzájárulását, akkor meg nem is bírja rákényszeríteni a miniszterelnök ur kötelességének megszegésére azzal, hogy utal arra, hogy hiszen beterjesztettem a törvényhozásnak, hogy mit fogok tenni. (Igaz! Ugy van! a szélsobaloldálon.) Ugy hiszem, t. ház, ezekből természetszerűen folyik az, hogy sem nem helyes, sem nem czélszerü ennek a jelentésnek beterjesztése. A kormányt nem menti, a törvénytelen állapotot nem javítja és nem helyettesíti a törvényt a legcsekélyebb mértékben sem. (Igaz! Ugy van! a szélsobaloldálon.) Tehát most abból a szempontból akarom vizsgálni, hogy,, ha semmire sem jó ez a jelentés, nem káros-e. Es ha ezt a körülményt vizsgálom, konstatálnom kell, hogy alkotmányjogunknak egyik legsarkalatosabb tételét támadja meg alapjában ennek a jelentésnek megtétele; (Ugy van! a szélsobaloldálon.) megtámadja ugyanis a törvényhozásnak feltétlen szuverén budgetjogát. Mert mit csinált azzal a kormány? Ez nem jelent egyebet, mint hogy a kormány idejön és