Képviselőházi napló, 1901. XV. kötet • 1903. április 27–május 14.

Ülésnapok - 1901-259

126 25,9. országos ülés 19* csánatot kérek, ha az elnök ur már kimondta a határozatot, akkor nem szólok. Benedek János: Kimondta a határozatot. (Zaj ) Elnök (csenget): Csendet kérek. Méltóztas­sék meghallgatni és azután észrevételeiket meg­tenni. Gr. Tisza István: Azt a t. elnök ur fogja eldönteni, hogy kimondta-e a határozatot már, vagy sem. Én szóra jelentkeztem a mondat ele­jén és ugy gondolom, a határozat nem monda­tott ki; de természetesen ebben a tekintetben meg fogok hajolni az elnöki nyilatkozat előtt. (Foly­tonos zaj a szélsőbaloldalon.) Ha a határozat ínég ki nem mondatott volna, akkor bátor vol­nék kérni, hogy a ház ezt a kérdést mai ülé­sében döntse el, azután természetesen a napi­rendre kitűzött tárgy tárgyalására már ne men­jen át. Ez az én nézetem. (Helyeslés a jobbolda­lon. Felkiáltások a baloldalon: Halljuk az elnököt!) Elnök: Legyen szabad egy megjegyzést ten­nem. (Halljuk! Halljuk íj Tényleg már kimondatott, hogy Visontai képviselő ur beszédét a holnapi napon tartsa meg. Én nem vettem észre, hogy a t. képviselő ur időközben szólásra jelentkezett, különben a mondat felében megállottam volna, hogy a ki a házszabályokhoz való hozzászólás jogát igénybe veszi, ne legyen semmi előzetesen kimondott határozat által korlátozva. De, bocsánatot kérek t. képviselőház, én nem ismerhetem el, hogy ez a határozat tévesen mondatott volna ki. (Ugy van ! Ugy van! a baloldalon.) Kérem, méltóztassanak teljes objektMitással venni ezeket a dolgokat. (Halljuk! Halljuk! a jobb- és a baloldalon.) Vannak a házszabályok alkalmazásának bi­zonyos pontjai, a melyeket bizonyos homály fed a gyakorlat ingadozása — és a gyakorlatnak tulajdonképen a dolog természetével ellenkező irányban történt fejlődése folytán. (Halljuk! Halljuk! a jobb- és a baloldalon.) Az ülés elején, mikor a miniszterelnök je­lentését beterjesztette, és arra nézve javaslatot tett, már több oldalról felhangzott, hogy nem lehet felette határozni, mert az napirend előtti felszólalás, a napirend előtt előfordult ügyekben pedig határozni nem lehet. Akkor bátor voltam a házat arra figyelmeztetni, hogy ezt nem lehet napirend előtti felszólalásnak és napirend előtt előterjesztett ügynek venni, mert hiszen a ki­nyomatott napirendnek is első tárgya az iro­mányok előterjesztése, (Ugy van! Ugy van! a jobboldalon.) és ezen a czimen terjesztettek be mindig bizottsági jelentések, törvényjavaslatok; már pedig, ha az ilyesmi napirend előtti előter­jesztés-számba menne, akkor a házszabályok szerint nem is lehetne felette határozni. (Ugy van! Ugy van! a jobb- és a baloldalon.) Én' beismerem, hogy igen könnyű még a parlamentben nagy gyakorlatsággal biró férfiak­nak is ebben eltévelyedni azon praxis folytán, a május í-én, pénteken mely tulajdonképen hibás praxis, melyet azonban már évtizedek eljárása szentesitett, mely szerint az úgynevezett napirend előtti felszólalások az irományok előterjesztése és elintézése után kö­vetkeznek, holott tulajdonképen a valóban és a sző szoros értelmében vett napirend előtti fel­szólalásoknak ezen pont előtt kellene tárgyal­tatniok. Tehát, t. képviselőház, az én felfogásom szerint mi már benne vagyunk a napirend tár­gyalásában, midőn ezen előterjesztés elintézése felett döntünk, és igy azon határozat, a mely­nek értelmében Visontai képviselő urnak fel­szólalása a holnajji napirendre tétetett át, nem volt téves, (Élénk helyeslés a baloldalon.) hanem a házszabályok szerint kötelességem volt ezt ekképen kimondani. (Helyeslés baloldalon.) Három­negyed kettőkor ez még a ház diskrécziójától függ, de már két órakor nem lehet az illető képviselő urat felszólalásra kényszerítem. (Elénk tetszés és helyeslés a baloldalon.) Polónyi Géza: Helyes! Éljen az elnök! (Hosszantartó élénk éljenzés.) Elnök: Engedelmet kérek, t. képviselőház, én azzal az elnöki komoly kéréssel fordulok a t. képviselő urakhoz, hogy, ha van személyem iránt némi bizalmuk és rokonszenvük, (Általá­nos élénk felkiáltások : Van! Éljen az elnök !) hát azt ne ilyen tüntetésekkel bizonyítsák, ha­nem azzal, hogy a ház rendjének fentartására irányított intézkedéseimben engem támogatnak. (Altalános tetszés és helyeslés.) T. képviselőház! Magyar emberek között vagyunk. (Halljuk! Halljuk!) Az imént meg­történt megnyilatkozás után van jogom várni, nemcsak mint elnöknek a házszabályok alapján, hanem mint magyar embernek magyar embe­rektől, hogy a mit helyeseltek, azt teljesíteni is fogják, (Élénk helyeslés és tetszés a jobb- és a baloldalon.) és engem támogatni fognak. (Alta­lános helyeslés.) Holló Lajos: Éljen a magyar nyelv! (Hall­juk! Halljuk!) Elnök: Van azonban még egy (Zaj. Hall­juk ! Halljuk!) megjegyzésem, a melylyel tarto­zom a történeti igazságnak. Igazán nem tudnék innen távozni a nélkül, hogy ez a tény tisztába ne hozassák. A miniszterelnök ur, a midőn velem közölte, hogy egy ilyen természetű elő­terjesztést akar a háznak benyújtani, egyszer­smind azt a szándékát is kifejezte, hogy annak tárgyalására : _ nézve azt akarja a háztól kérni, a mit Barta Ödön t. képviselőtársam később in­dítványozott ..." (Mozgás a szélsőbaloldalon.) . . . Igen, ez a tény! B. Szentkereszty György: Ugy látszik, hogy nem hisznek már az elnöknek sem! Széll Kálmán miniszterelnök: Most nem tetszik nekik! Elnök: . . . hogy t. i. az kinyomassák, szétosztassák és csak az indemnitás befejezése

Next

/
Thumbnails
Contents