Képviselőházi napló, 1901. XIV. kötet • 1903. márczius 27–április 25.
Ülésnapok - 1901-239
48 Ő59. országos ülés 1903 márczins 28-án, szombaton. ki vannak ölve. Mert az a katona, a ki egész életén keresztül csak az engedelmességet tanulta, az csak a parancsot várja és önállóan cselekedni, önállóan gondolkodni nem fog. A dél-afrikai események főtanusága az, hogy a mennyiség tehetetlen a minőséggel szemben. (Igás! Ugy van! a szélsőbaloldalon.) A túlságos létszámfelemelés merő erőpazarlás és nem a felesleges létszámot kell emelni^ hanem a katonának a minőségét fokozni. (Mérik helyeslés a szélsőbaloldalon.) Pap Zoltán: A harczképesség a fő, nem a tömeg! Luby Géza: Tessék megadni a népnek a módot, hogy a fegyvert megismerje és megtanulja azt kezelni. Erre nézve főkellék eltörülni a fegyveradót, állami hozzájárulással lehetővé tenni a népnek a fegyver és a lőszer beszerzését. Jó lövészeket, önálló katonákat kell nevelni, a kik a fegyverrel megszokván a bánást, biztosan, bátran nézhessenek szembe minden ellenséggel, mert tudhatják, hogy a fegyverre biztosan számithatnak. Ezek azok az indokok, a melyek miatt én a létszámfelemelést feleslegesnek tartom. (Helyeslés a szélsöbaloldalon.) De nemcsak felesleges, t. ház, hanem veszedelmes is, mert a közös hadsereg teljesen német, tisztjei kilencztized részben idegenek, a kik gyűlölik a magyart és üldözik a magyar katonát. A honvédség mai szervezetében a közös hadseregnek egyik alkotó része, a mely báró Fejérváry vezetése alatt teljesen elnémetesedett, elvesztette nemzeti jellegét és szoIvorúan mondhatjuk el, hogy mai nap a honvédség és a közös hadsereg közt osztrák szellem tekintetében különbség nincs. (Igaz! Ugy van! a szélsöbaloldalon.) Nemzeti nyelvünk, önérzetünk, hazaszeretetünk ott csak üldözésre, elnyomásra talál, nemzeti szellem nélkül pedig nincs az a hadsereg, a mely hadjáratot nyerhessen. (Igaz! Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Fekete-sárga zászló alatt idegen parancsszóra, a Gotterhalte hangjai mellett nem nyert még hadjáratot egy hadsereg sem. 1848-ban a kaszakapa mellől előállított háromhetes ujoncz játszva verte széjjel az osztrák hadsereg legrégibb, legharczedzettebb ezredeit, mert lelkesítette a szabadságszeretet és magyar zászló' alatt magyar tisztek a ítákóczy-induló hangjai mellett vezették diadalra. (Tetszés a szélsöbaloldalon.) Ha az együttérzés, a rokonszenv nincs meg a nemzet és a hadsereg közt, arra a hadseregre nem áldozhat az állam egy fillért sem. Annak a katonaságnak, a mely Ausztria császárjára esküszik és nem a magyar alkotmányra, mi innen egy ujonczot sem szavazunk meg. (Helyeslés a szélsöbaloldalon.) E hadsereg nálunk idegen elem az állam testében, nem igyekezett magát soha azonosítani a nemzettel. (Ugy van! a szélsöbaloldalon.) A hadvezéri képesség, vagy a hazafias lelkesedés hiánya okozza-e, t. ház, nem tudom, de tény, hogy a hadsereg és a dicsőség száz esztendő óta egy nyomon soha nem járt. Nem tehetünk róla, de ki kell jelentenem, hogy mi ezt nem is kívánjuk, mert meg vagyunk győződve arról, hogy a hadseregnek győzelme esetén vége volna a magyar szabadságnak örökre. Hiszen az 1866-iki háború balsikere nélkül még ez a mostani csonka alkotmányunk sem volna meg. (Ugy van! a szélsöbaloldalon.) S annyi vesztett csata után az a föl sem vevés, az a fitymáló közöny, a melynek ez a hadsereg jelét adja minden nemzeti érzelem nyilvánításánál, s a melynek főmestere a honvédelmi miniszter ur, (Ugy van! a szélsöbaloldalon.) ugyan mMé fajulna, ha egyszer győzni találnának? Tudom azt, hogy a hadsereg érzelmeinek idefejlődése magasabb támogatás, felsőbb akarat mellett volt csak lehetséges, s az a nemzet, a mely 400 esztendővel ezelőtt elég botor volt egy idegen állam uralkodóját tenni úrrá maga felett, az a nemzet maga ásta meg magának a sírt, az el lehet készülve rá, hogy gyarmat lesz, a melyet kizsákmányolnak, nép, a melyet föl sem vesznek. (Ugy van! a szélsöbaloldalon.) E négyszázéves uralkodás borzalmai vérrel vannak felírva Magyarország történetének lapjain; s leszámol-e valaha e nemzet ezért a mostani körülmények között, ki tudná azt megmondani ? Miután én a hadsereg vezényletét és annak szervezetét nemzetellenesnek tartom, s meg vagyok győződve, hogy annak győzelmével vége volna a magyar szabadságnak örökre, s miután a nemzetet az osztrákkal kötött kiegyezés következtében képtelennek tartom arra, hogy a javaslat által reá háramló rengeteg kiadásoknak eleget tehessen, én a javaslatot nem fogadom el (Ménk helyeslés a szélsöbaloldalon.) s kérem a t. házat, méltóztassék a következő határozati javaslatomat elfogadni: »TJtasitsa a képviselőház a kormányt, hogy terjeszszen be javaslatot az önálló magyar hadsereg azonnal való felállítása iránt.«(Ménk éljenzés a szélsöbaloldalon. A szónokot többen üdvözlik.) Elnök: Az ülést 10 perezre felfüggesztem. (Szünet után.) (Az elnöki széket Tallián Béla foglalja el.) Elnök: A folytatólagos ülést megnyitom. T. ház! Bemutatom az újbányái római katholikus tanitóegyletnek gróf Wickenburg Márk képviselő ur által beadott kérvényét a nem állami tanítók fizetésének rendezése tárgyában. Az állami alkalmazottak fizetésének rendezésére vonatkozólag beadott törvényjavaslattal való együttes tárgyalás végett kiadatik a pénzügyi bizottságnak. Következik, t. ház, a napirend szerint a kérvények ötödik sorjegyzékének (írom. 276) tárgyalása. Dedovics György jegyző: Sághy Gyula! Sághy Gyula: T. ház! Én is elismerem azt, hogy az olyan fontos kérdésnek, mint a
