Képviselőházi napló, 1901. XIV. kötet • 1903. márczius 27–április 25.

Ülésnapok - 1901-239

42 239. országos ülés 1903 márczius 28-án, szombaton. vei össze nem egyeztethető, idegen, nemzet­ellenes érdekek szolgálatára elvonni. Az a 15.000 ujoncz, illetve egy-két esztendő multával az a 45.000 katona, a kikkel a mostani had­sereg bókelétszámát pusztán csak Magyarország területén szándékoznak felemelni, a magyar nem­zetnek a fiatalsága, ennek a nemzetnek az ifjú­sága, ennek a nemzetnek az ereje. Ennek a fiatalságnak, ennek az ifjúságnak az igazi és valódi hMatása az, hogy dolgozzék és munkájá­val a nemzetnek szellemi és anyagi erejét növelje. (Igaz! TJgy van! a szélsöbaloläalon.) A nemzet nem nélkülözheti ezeket az erőforrá­sait ; a magyar nemzet nem adhatja oda dolog­képes ifjúságát idegen érdekek, idegen czélok szolgálatába, pusztán csak azért, hogy azután ezeknek eltartásáról, ezek milliókra menő szük­ségleteinek fedezéséről, az ő munkaerejük el­vonása által meggyengült nemzeti munkaerő legyen kénytelen gondoskodni. (TJgy van! TJgy van! a szélsöbaloläalon.) T. ház! Országszerte nagy a nyoIvorúság. A szegénység egyre fokozódik; a közösügyes rendszernek immár 35 esztendős uralkodása alatt odajutottunk, hogy az egész országon végig­sir az a keserű panasz, hogy népünk irtóztató szegénységben sínylődik. (TJgy van! TJgy van! a szélsöbaloläalon.) Eitner Zsigmond: Ezt Bécsben nem tudják! Polczner Jenő: És ime az országnak ebben a rettenetes helyzetében merészkedik a hadügyi kormány olyan javaslatokkal előállani, a melyek ettől az országtól, ettől a már is agyonsanyar­gatott szegény magyar nemzettől még több, még nagyobb áldozatokat követelnek; (TJgy van! TJgy van! a szélsöbaloläalon.) áldozatokat köve­telnek, t, ház, nem a kultúrának oltárára, (TJgy van! TJgy van! a szélsöbaloläalon.) new is a mi nemzeti dicsőségünk emelésére, nem a magyar­ság megerősítésére, nem is vívmányok kiküzdé­sére, hanem idegen, ellenséges érzelmű osztrák zsoldosok nemzetellenes igényeinek felsegitésére. (TJgy van! TJgy van! a szélsöbaloläalon.) Gabányi Miklós: Elég istentelenség, lelket­lenség, miniszter ur! (Mozgás. Elnök csenget.) Polczner Jenő: De ha még a mienk volna ez a hadsereg, ha az külön, önálló magyar nem­zeti hadsereg volna, talán még hagyján lenne . . . B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter: Kevesebbe kerülne, ugy-e? Polczner Jenő: De nem az. (TJgy van! TJgy van! a szélsöbaloläalon. Mozgás és Zaj.) Az a hadsereg nem a mienk, Kubik Béla: Ugy van, megmondták a Reicks­rathban! B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter: Kubiknak igaza van! Kubik Béla: Egységes osztrák hadsereg! Meg­mondták illetékes helyen ! (Zaj a szélsöbaloläalon.) Münnich Aurél előadó : Osztrák-magyar had­sereg ! (Felkiáltások a szélsöbaloläalon: Császári! Zaj.) Elnök: Csendet kérek! Münnich Aurél előadó: Császári és királyi hadsereg! (Mozgás és zaj a szélsöbaloläalon.) Polczner Jenő: Mondom, az még csak nem is közös hadsereg, hanem minden izében, min­den tagozatában tisztára osztrák-német, császári hadsereg, (TJgy van! TJgy van! a szélsöbaloläa­lon.) tisztára német hadsereg. (TJgy van! TJgy van! a szélsöbaloläalon.) Kubik Béla: Ok azt mondják, hogy egysé­ges ! (Zaj a szélsöbaloläalon.) Polczner Jenő: Nem egységes! Molnár Ákos: Magyarországi fővezére a honvédelmi miniszter! (Zaj.) Elnök: Csendet kérek! Polczner Jenő: Abban a hadseregben a ma­gyar nemzetnek katonai képességei a magyar nemzeti sajátosság megtagadása nélkül nem ér­vényesülhetnek; (TJgy van! TJgy van! a szélsö­baloläalon.) abban a hadseregben német szóra jelentkeznek, feketesárga zászlóra esküsznek, magyar királyt nem, hanem csak osztrák csá­szárt ismernek. {TJgy van! TJgy van! a szélsö­baloläalon.) Kecskeméthy Ferencz: A Gotterhaltét ma­gyarul tanítják! Polczner Jenő: Pedig törvényeink és az igazság szerint az a hadsereg nem az osztrá­koké, nem is a császár hadserege, az még csak nem is közös hadsereg. Ugyanis a hadsereg in­tézményének lényege a mi törvényeink és Deák Ferencz törvénye, az 1867. évi XII. törvény­czikk 9., 10. és 11. §-a szerint az, hogy van egy közös védelemre rendelt hadsereg. Ez a közös védelemre rendelt hadsereg a törvényben használt szószerinti kifejezés szerint »egész és összes hadsereg.« Ennek az egész és összes had­seregnek kiegészítő része a »magyar hadsereg.« Tehát még Deák Ferencz törvénye szerint is van magyar hadsereg, a mely az egész és ösz­szes hadseregnek kiegészítő része. Ennek a mi részhadseregünknek, a magyar hadseregnek a jelvénye, czimere nem a feketesárga, hanem az 1848. évi XXI. tör vény czikk által ősi jogaiba visszahelyezett magyar nemzeti háromszínű zászló lehet és ennek a hadseregnek a nyelve csak a magyar nyelv lehet. Ez, t. ház, ellenmondást és megalkuvást nem tűrő egyedül helyes közjogi állapot. Ne­künk jogunk van arra és az 1867 : XII. tör­vényczikkből kifolyólag semmi sem szolgálhat gátjául annak, hogy ebben a közös hadseregben a törvény szerint létező jogállapot, vagyis Deák Ferencz törvénye megvalósíttassák és végrehaj­tassák. Nekünk jogunk van ahhoz, (Halljuk! Halljak!) hogy ebből a hadseregből kiküszö­böltessék mindaz, a mit ebbe az idegen, ellen­séges érzelmű szellem bevitt és mindaz, a mi abban Deák Ferencz törvényének és egyúttal a magyar állam önállóságának is megtagadása. (TJgy van! TJgy van! a szélsöbaloläalon.) Ül­dözni kell nekünk azt a lehetetlen, képtelen

Next

/
Thumbnails
Contents