Képviselőházi napló, 1901. XIV. kötet • 1903. márczius 27–április 25.

Ülésnapok - 1901-254

25k. országos ülés 1903 Hát a minap Bécsben és Berlinben jártam és láttam én is, mennyi kárt okoztak ezek a spekulánsok ezen a szegény Bécsen és Berlinen. Kihalt utczák, düledező kastélyok mutatják e nép, a spekulánsok garázdálkodásait. Hanem bát ne tréfáljunk! De akkor mondjunk le az elfogultságról és előítéletről is és tűrjük el a szabad szót. Ne engedjük Ítéletünket megzavartatni azon eszméktől, a melyek a bevándorlási törvény megalkotásánál egészen helyén voltak. Másnemű bevándorlásról van itt szó: Ez a bécsi és berlini teljesen jogosult és jótékony hatású spekulatív szellem hadd hozzon ide forgó tőkét, életet és forgalmat. Teremtsen nálunk kereskedelmet és ipart, a mint azt egyes ilyen bevándorolt spekulánsok már tették is és a mellett lettek ők vagy Madékaik jó magyarok és jó hazafiak. Mi mezőgazdák ugy sem teremtünk sem kereskedelmet, sem ipart. Hogy Angliát, Amerikát a kereskedelem tette nagygyá, nagy nemzetté, ezek példája ránk ugy sem hat, tehát bocsássuk be ezeket az úgynevezett spekulánsokat. Nem tudjuk tehát, — mint mondám, — hogy mi következménynyel fog járni Ausztriában a határidőüzlet betiltása. Egyik következményéről azonban szólottak az osztrákoknál, az ottani törvény megalkotása előtt kihallgatott szakértők, nevezetesen azt mondta egyik és másik, hogy eltörültetvén a határidőüzlet Ausztriában, nem hiszi, hogy Magyarország azt eltörölje. Ezt a véleményét a bécsi szakértőnek az agrár érdekek őrei szíves figyelmébe ajánlom. Hanem a dolgok ily állásában, a mikor a kérdések ennyire kontroverzek és a nézetek anynyira eltérők, valóban elismerés illeti Bereg és Liptó vármegyéket, hogy a kérdéseket alapos megfontolás tárgyává tevén, a megoldásnak utjátmódját is kitalálták és heuréka! meg van az indítvány: Tiltsuk el a fedezetlen határidőüzletet ! Ez hát a mentőeszköz és az a mentő eszme, a mely helyre fogja állítani a gabonaárakat. És most már nincs is szó a határidőüzlet eltörléséről, hanem csak a fedezetlen határidőüzlet eltörléséről. Fájdalom azonban, ez eszmének van egy nagy baja, az, hogy érthetetlen és én megkisérteni ezen megérthetetlenséget megértetni. Felvetem a kérdést: mi legyen eltiltandó, mi az a fedezetlen határidőüzlet? Kaptunk ugyan már e kérdésre választ, nevezetesen az van mondva, — azt hiszem, jól adom vissza az értelmet — hogy fedezetlen azon határidőüzlet, a melynek már kötésénél ki van zárva az ármozgósitás szándéka és a melynek csak az árkülönbözet szerinti lebonyolítása czéloztatik. Hát ilyen határidó'üzleti kötés egyáltalában nem létezik. Itt van ilyen kötés a kezemben. így szól: »eladok, illetve hát veszek öntől, 1903. évi május hóban szállitandó.« így szól ez a kötés mind. Hiszen épen jellege az egyöntetűség az ilyen kötéseknek. Ez kifejezett kötelezettség, április 25-én, szombaton. 447 tényleges szállítás és tényleges átvételre, Ez nem szinlegesség, mert a kötelesség komolyan fennáll kMétel Délkül és csak a felek kölcsönös egyetértésével lehet tőle eltérni. Egyoldalú akarattal, hMatkozással talán arra, hogy a kötésnél a fél szándéka más volt, soha a tényleges átvétel vagy átadás kötelességétől szabadulni nem lehet. Hiszen jó is volna, ha például az a nagy sj>ekuláns, a kiről előbb szóltam, azt mondhatná: Én színleltem, én nem szándékoztam effektív üzletet csinálni, hanem csak az árkülönbözetet akarom fizetni. Nem oda Buda! Tartozik mindenki a szerződést a másik fél kívánatára ugy teljesíteni, a mint a kötés szól. Hát melyik üzlet lenne ilyen fedezetlen határidőüzlet azon példák között, a melyeket elősoroltam, és melyik lenne azok közt eltiltható? Talán a molnár, a ki eladott lisztet és vett határidőbuzát? Nem. Talán a gazda, a ki termése reményében adott el határidőbuzát? Ez sem. A kereskedő talán, vagy a magyar mezőgazdák szövetkezete? Talán ezeknek határidőüzleti kötései fedezetlenek? Ezek sem. No hát ugy-e a spekuláns üzlete, ez az a fedezetlen határidőüzlet, mert hiszen ennek csak nincs búzája? De hát ki lát annak a spekulánsnak a veséjébe, hogy neki a kötés létrejötténél nem volt szándéka effektuálni a szállítást? Hiszen az írásban a szállításra kifejezetten kötelezi magát és ő jól tudja és számol arra, hogy neki, ha a másik fél kívánja, tényleg szállítani vagy átvenni kell. A fedezet megvan az ő kereskedői hitelében, megvan épen ugy, mint a molnárnál. a kereskedőnél, a magyar mezőgazdák szövetkezeténél. Mert hát a gazdának májusban, a mikor a búzájára határidőüzletet kötött, már megvolt a készlete? A mikor a búzát a molnár előre megvette, vájjon az eladónak, a ki azt neki eladta, megvolt a készlete? Vagy az a kereskedő, a ki a kincstári szállítónak eladta a határidőzabot, annak a kötés idejében volt-e csak egy szem zabja? A fedezet kérdésében tehát egyformaság van mindenütt. A felállított disztinkczió hamis. Vagy fedezetlen a határidőüzlet mind, vagy nem fedezetlen egy sem. Vagy el kell törülni mind, vagy nem lehet eltörülni egyiket sem. Förster Ottó: Ki lehet kötni, hogy csak effektív búzát vehessen! Mandel Pál: Szó lehet azonban arról, és itt közeledem a határidőüzlet elleneseihez, hogy eltiltassék a határidőjáték. Ez abban áll, hogy a kiknek a terményüzlethez semmi közük, ők sem kereskedők, sem malomiparosok, sem gazdák, és a kiknek a vagyonuk távolról sem olyan, hogy a kötés feltételeinek, a tényleges átadás és átvételnek megfelelhessenek, mégis belemennek a határidőüzletbe. Ez azonban egészen más. Ez nem határidőüzlet, hanem határidőjáték. A terményüzlettel semmi összefüggésben nincs. Árképzőhatása épen nincs és mint minden más játék, a mely vagyoni viszonyainkat túlhaladja,