Képviselőházi napló, 1901. XIV. kötet • 1903. márczius 27–április 25.

Ülésnapok - 1901-254

448 254. országos ülés 1903 április 25-én, szombaton. erkölcstelen és ennélfogva üldözendő. Ebben teljesen egyetértek azokkal, a kik a legszigorúbb tiltó intézkedéseket javasolják, (Helyeslés a jobboldalon.) Nem a kisemberek megvédéséről van azonban itt szó, mint gróf Bánffy Miklós mondotta, mert hiszen a kisembereknek eladó búzájuk nincs, hanem általában a jó erkölcsök megóvásáról. A kisembernek okszerű parczellázással még előbb adjunk földet, hogy a maga megélhetésére mi vélhesse és belőle megélhessen. Határidőjátékkal ő nem foglalkozik. Azt sem tudja, mi fán terem. De mindezzel a tőzsdének ujat nem mondunk. A tőzsde nem tekinti a játékosokat az ő körébe tartozóknak, mert már régen, nem is 1895-ben, mint Sándor Pál képviselő ur mondta, hanem már 1888. évben deczemher 14-én alkotott szabálylyal kiküszöbölte köréből a játékosokat és a velők kötött üzletektől a jogi oltalmat megvonta. Rubinek képviselő ur ezt konczedálja, de mégis törvényes intézkedést kMan és törvényes intézkedést sürget. Nem tudom, mi oka e sürgetésnek, mikor im már 15 év óta, tehát olyan időre visszahatólag, a mikor még nem folyt ez a vehemens harcz a tőzsdei határidőüzlet ellen, a tőzsdetanács spontán maga állította fel az említett szabályt és azóta folyton követi. Holott pedig, méltóztassék elhinni, hogy a tőzsdebiróság, a mely hMatva van a tőzsdetanács által felállított szabályokat követni, egész Európában oly elismerést és a tekintély oly fokát érte el, hogy ebben versenyezhet bármely európai bírósággal. Az igazságügyi kormány kiküldöttének jelentése szerint, a mely 1896-ban itt felolvasva lett, e bíróság szükséget pótol, belitélkezése kifogástalan és hatáskörét szigorúan fentartja; a bizalmat tehát, hogy szabályait követi, feltétlenül megérdemli. Felolvastattak a vita folyamán ítéletei a tőzsdebiróságnak, a melyek igazolják, hogy a tőzsdebiróság az emiitett szabályokat szigorúan követi. Van ilyen ítélet több is. Mint nevezetest felemiitek egy esetet, a melynél a közvetítő nem árkülönbözetet perelt, hanem ügynöki dijait és a tőzsde, mMel batáridőjáték forgott fenn, még az ügynöki dijakat sem Ítélte meg. Mégis azonban, ha a kormány a határidőüzletet külön törvénynyel szabályozni óhajtaná, és ezt különösen a játék kiküszöbölése tekintetéből szükségesnek tartaná, megbízom a kormányban, hogy a jogos érdekek sérelme nélkül, akkor, a mikor jónak látja, javaslatot fog előterjeszteni, a minélfogva nem fogadom el a tett indítványt, hanem elfogadom a kérvényi bizottság jelentését. (Helyeslés jobbfelöl. Szónokot számosan üdvözlik.) Elnök: Miután ezen kérvényhez szólásra még többen vannak feljegyezve, a tárgyalást most a legközelebbi kérvény-tárgyalási napra halasztjuk. (Helyeslés.) Következnek ennélfogva az interpellácziók és pedig először Várady Károly interpellácziója ifj. Ragályi Géza egyévi önkéntességi ügyében a honvédelmi miniszterhez. Várady Károly: T. képviselőház! Nagyon örvendtem volna, ha ezen interpelláczióm előterjesztése alkalmával a t. honvédelmi miniszter ur jelen lett volna, mert nagy súlyt helyezek arra, hogy azokat, a miket mondandó leszek, személyesen meghallgassa; de miután már többször halasztást szenvedett ezen interpelláczióm előterjesztése, most már nem várhatom meg, a mig a miniszter ur jelen van vagy nincs, hanem a t. ház kegyes engedelmével egészen röviden bátor leszek interpellácziómat előterjeszteni. (Halljul! Halljuk!) A tényállás az, hogy a katonai hatóságok ifj. Ragályi Géza szini, abauj-tornamegyei lakos egyévi önkéntességi jogát el nem ismerték, daczára annak, hogy a törvényes kvalifikáczióval rendelkezik, a mennyiben a gimnáziumokkal és főreáliskolákkal egyenjogúsított miskolczi közép kereskedelmi iskolát elvégezte. Miután megvan a törvényes kvalifikácziőja és mégis megtagadták önkéntességi jogának elismerését, kénytelen vagyok a honvédelmi miniszter úrhoz interpellácziót intézni és tőle az orvoslást kérni és várni. Mielőtt azonban rátérnék magára az esetre, legyen szabad röviden felemlítenem, hogy az egyévi önkéntesi intézménynek lényege, a mint azt nemcsak a czMilis társadalom felfogja, de maga a katonai iskolai tankönyvek, maga a vezérkar tagjai is felfogják, abban kulminál, hogy az egyévi önkéntesi intézmény az általános védkötelezettség mellett az intelligens elemre nézve olyan intézmény legyen, a mely az intelligens elemet exisztencziájában ne veszélyeztesse. Ezt mondja a bécsi hadi iskolának a hadszervezetről irt egyik tankönyve, ezt tartalmazzák a megelőző és a mostani véderő-utasitások is, a melyek olykép határozzák meg az egyévi önkéntesi intézményt, hogy az a közgazdasági és közművelődési érdekek lehető kímélésével arra szolgál, hogy általa a háborúban nagyobb számban szükséges tisztek nyeressenek. Szóval, a ki áttanulmányozza az egyévi önkéntesi intézmény lényegét, arra a tudatra jut, hogy ez elsősorban politikai és csak másodsorban katonai intézmény, mert az állam magának tesz konczessziót az egyévi önkéntesi intézmény szervezésével, midőn a művelt ifjúságot nem vonja tovább el a maga életpályájától, csak annyi időre, a mennyi a véderő tekintetében szükséges a czélból, hogy jó altiszt vagy jó tartalékos tiszt legyen. Nem akarok rátérni arra, hogy más államokban milyen könnyítések vannak, mert rátérhetnénk pl. arra is, hogy Poroszországban minők az egyévi önkéntesi kategóriák, hanem rátérek az önkéntesi intézmény történetére és jogi állására, mert csak így tudom kifejteni a