Képviselőházi napló, 1901. XIV. kötet • 1903. márczius 27–április 25.

Ülésnapok - 1901-254

254. országos ülés 1903 április 25-én, szombaton. 445 Ez azonban nemzetgazdaságilag nagy előny, mert valamint a termelésnél kedvező helyzet az, ha a termelési költségek lehetőleg állandók és nagy ugrásoktól mentvék, ugy a fogyasztónak is érdekében áll, . hogy keresményéből a maga szükségleteit lehetőleg állandó áron szerezhesse be, hogy igy mindkét osztály, — a termelő ugy mint a fogyasztó — lehetőleg biztos alapon oszthassa be magának kiadásait és rendezhesse be magának személyes munkája bizonyos haszonhányadának tőkésítését. Azok a számadatok, a melyeket Rubinek képviselő ur, bár más czélból, mint a melyre én azokat felhasználom, közöl, megnyugtató bizonyítékát képezik annak, hogy csakugyan áraink állandósítása felé haladunk. Mert im az árkülönbözetek évi összege, a mint Rubinek képviselő ur számadataiból látjuk, folyton apadnak, daczára a némely évben nagyban emelkedett forgalomnak. Mielőtt azonban Rubinek ur számadataiból az emiitett következtetést áraink állandóságára nézve levonnám, e számadatokat ki kell igazitanom. Először is 1897-ben az árkülönbözetek központi elszámolása csak Julius hó elsején kezdődött, az a 26 millió korona tehát, a melyet Rubinek ur 1897-ből közöl, csak félévi eredményt mutat és pedig Julius 1-étől az év végéig jelentkezett eredményt, mert az előbbi hónapokban 1897-ben az az iroda, a mely ezeket az árdifferencziákat nyilvántartotta, még nem létezett. E szerint tehát ha a félévet veszszük zsinórmértékül,az egész évi árdifferenczia 1897-ben nem 26, hanem 52 millió koronát tesz. Továbbá az árdifferencziák összege mindegyik évben épen felére szállítandó le, mert a Rubinek ur által közölt számok, a bevételt és kiadást együttvéve, vagyis a virement-t tüntetik fel, minden összeget tehát kétszer. Azután meg kell jegyeznem még, hogy az a 40 meg 50 millió, helyesebben 20 meg 25 millió mázsa évi forgalom, az úgynevezett szubstituczió által nőtt meg ily nagy számra, vagyis azáltal, hogy egy ugyanazon búzamennyiség többször lesz forgatva és bejegyezve, a mi által a bejegyzett összeg természetesen hamar nagyra növeszti az évi kimutatások számszerű végeredményét. Most már megtekintve ezeket a számokat, azt látjuk, hogy az elszámolt árkülönbözetek végösszege 1897 óta 1902. évig leapadt évi 52 millió koronáról évi 6 millió, helyesebben 26 millió koronáról 3 millió koronára. Miután pedig ez időközben a forgalom nem apadt, ennélfogva az: árkülönbözetek apadása az árhullámzások apadását jelenti és azt, hogy az árak állandósághoz közeledtek. .Nagy jelentősége van e számoknak még más szempontból is. Azt mondják im, hogy messze túlszárnyalja a határidőüzlet az effektív üzletet, azért van neki módja uralni az árakat. Hát nézzük ezeket a számokat, mit beszélnek ezek? A határidőüzletek köztudomás szerint ugy jönnek létre, hogy vészen valaki a másiktól, mondjuk, 1000 métermäzsát. Most felmegy a búza ára és akkor a vevő már biztosítani akarná magának a hasznot, de a kötlevél még nem járt le, a határidő még nem következett be. Szubstituálja tehát a vevő a maga kötését más és pedig eladási kötéssel, illetve elad 1000 mázsa búzát és ezzel biztosítja magának a hasznot, a melyet aztán a határidő bekövetkeztével kap meg. így mehet ez a szubstituczió sok kézen át és a papíron az üzletek száma és a forgatott búza mennyisége nagyon megnőhet. Nézzük a felsorolt évek valamelyikében, például 1898-ban, mennyi volt a papiroson Budapesten a forgalom? Hát volt virement 50 millió métermázsa. Készlet szokott eladatni 7 millió métermázsa egy évben. A határidőüzlet tehát ennek hétszeresét tette, sőt kiigazítva a számokat, csak három és félszeresét. De, hogy milyen megítélés alá essék ezen, tegyük: akár 50 millió métermázsányi évi forgalom a határidőüzletben és hogy milyen megítélés alá essék a készletüzlet és a határidőüzlet között nálunk fenforgó arány ? — ennek felvilágosítására rámutatok a nagytőzsdék közül, például a chicagói tőzsdére, a melynek határidőüzlete évenkint több mint kétezermillió métermázsára rug, mintegy 14-szer annyira, mint az Egyesült Északamerikai Államok összes évi termése. Hol van tehát minálunk az a szédítő nagy mennyisége a határidőüzletnek, a mely elnyomná a készletüzletet, a mely megakasztaná az effektív árak természetes képződését ? Bizony a mesében van az. Egyike ez azon dajkameséknek, a melyekről gr. Tisza István képviselő ur szólott. Förster Ottó: Dajkamesék, a melyeket mindennap láthatunk! Mandel Pál: A malmokat nagyon előveszi Rubinek képviselő ur. Gáncsolja mindenekelőtt az üzem redukczióját. Igazsága is van. Sajnos, hogy nem bírnak gyártmányuknak a kerek egész földön nagyobb piaczot szerezni. De hát, ha még sem tudnak? Öljük meg őket? Azt azonban mégse fogom sohasem senkinek elhinni, hogy paszszióból vagy bosszúból szorították meg az őrlést. Ilyen jogczimet a saját megkárosítására iparos nem ismer. Csak sajnos és a rossz idők jele. hogy évi 10'5 millió mm. őrlésre lévén berendezve, most csak 6 milliót őröl és én nem fogadhatom el vigaszul azt, hogy 6 millió mm. is tekintélyes mennyiség 10"5 millió métermázsára való berendezés mellett. Az meg csak állítás lehet, igazolás nélkül, hogy a malmok »összebeszélten tartózkodnak« a buzavételtől és maguk is eladnak búzát, hogy az árakat nyomják. Ez az összebeszélés ilyen verseny mellett, mint a mely a világpiaczon búzában van, egyszerűen képtelenség. De minek is nyomják az árakat? hiszen ebből, a mint előbb mondottam, semmi hasznuk. Búzát igenis eladnak a malmok. Magam is példáimban utaltam erre. De hát, miután kétszer annyit vesznek, mint a mennyi kell