Képviselőházi napló, 1901. XIV. kötet • 1903. márczius 27–április 25.

Ülésnapok - 1901-254

444 2M. országos ülés 1903 április 25-én, szombaton. láus baisse-re spekulált, akkor az áremelkedést a spekuláns feltartóztatni nem tudja és ugy az egyik, mint a másik esetben, ha csalatkozott, belebukik a vállalatába: megbuktatja a készletüzlet. Végig felsoroltam a tőzsdei határidőüzletnek főbb nemeit. Egyik sem igazolja, hogy a határidőüzlet, a készletüzlettel szemben, szabályozni birná az árakat. De természetes dolog az, hogy akármelyik üzíetfajnál, akár a határidő-, akár a készüzletnél, nem jöhetnek egyedül tekintetbe sem a vevő, sem az eladó, hanem csak a kettő együtt A hol vevő van, ott eladónak is kell lenni. És természetes dolog az is és pedig a határidőüzletnél épen ugy, mint a készletüzletnél és minden más üzletnél a világon, hogy az eladó emelni, a vevő nyomni akarja az árakat. Ezen teljesen jogosult versenyben és az általa előidézett kölcsönhatásban, a keresletnek és kinálatnak egymáshoz való aránya szerint képződik aztán az ár, érvényesülvén azon közmondás örök igazsága: »Kettőn áll a vásár.« Hanem hát az emiitettem példák ellen azt lehetne ellenvetni és azt vetik ellen, hogy azok épen az ellenkezőjét igazolják annak, a mit én mondtam, nevezetesen igazolják azt, hogy a határidőüzlet inkább függési viszonyba hozza a készletüzletet, mert ha az a molnár, vagy a kereskedő, vagy a mezőgazdák szövetkezete nem köthetne tőzsdehatáridőüzletet, akkor kerülő ut nélkül egyenesen a termelőhöz fordulna és a a vevő a termelő hatalmába kerülne. Csakhogy nem ugy áll a dolog. Ha a molnár a határidőüzlettel magát jó előre nem fedezhetné, akkor nem adna el előre lisztet. Ha a kereskedő vagy a magyar mezőgazdák szövetkezete nem fedezhetné eladásait határidőüzlettel, akkor nem köthetne hosszabb időre szállítási szerződést, mert egyik sem akarná kitenni magát nagy árhullámzásnak. És milyen lenne akkor a termelő helyzete ? A határidőüzlet eltörlésének egyik következménye az, hogy hMatalos árak nem jegyeztethetnek. (Felkiáltások balfelöl: Ez nem következik! Ott van az árpa!) HMatalos árak nem is léteznek és az árakat nyilvánosan jegyezni ott, a hol a határidőüzlet meg van szüntetve, el is van tiltva. A nagybirtokos azért ugyan mégis szerezhet magának tájékozást, külföldi összeköttetései révén, a terményárakról; de a kisebb birtokos tájékozatlan marad. Yárnia kell, mig vagy jön Budapestről hozzá vevő, vagy akad helybeli vevő. A kereskedő pedig és a molnár, ha előre eladást tesz, a nagyobb árban biztosítja magának a rizikót, a melyet az árhullámzások miatt visel. Ezen ártöbblet azonban a kereskedő zsebében marad, a termelő abból nem kap; sőt a kereskedő a tájékozatlan gazdánál az ár lehető apasztásában még további ellenértéket keres rizikójáért. A közbeszólásra leszek most bátor reflektálni. Azt méltóztatott mondani, hogy az árpa nincs jegyezve, s határidőüzletet azzal nem csinálunk. Simonyi Semadam Sándor: Megfordítva: jegyezve van, de határidőüzlet nincs. Mandel Pál: Az árpával körülbelül ugy áll a dolog, hogy csakugyan határidőüzlet az árpára nézve nincs, és az árak hMatalosan nem is jegyeztetnek. JSTem is lehet, mert az árpának olyan különböző a minősége, annyira variálnak azok a minőségek, hogy lehetetlen tipet felállítani, tehát lehetetlen hMatalosan erről árt jegyezni. Ez igy van, s tényleg nem is jegyeznek. Már most erre azt mondja közbeszóló t. barátom, s azt mondják csakugyan mások is, hogy ime, meg van czáfolva az egész teória, a melyet a búzára és egyéb olyan terményekre nézve felállítanak, a melyekben határidőüzlet van. Mert ime, az árpa nincs jegyezve, határidőüzlet benne nincs, és mégis milyen egyenletesek az árpának árai, ott azok az árak nyugodnak szépen, nem szöknek fel és alá, »simák, mint a tükör«, igy mondja egy német szakértő. Először is azt mondom, hogy ha az árak nincsenek az árpánál jegyezve, hogy lehet akkor azt bizonyítani, hogy az árhullámzások nincsenek meg, s hogy olyan egyenletesek az árak ? Simonyi Semadam Sándor: Kötések vannak! Mandel Pál: Azt kérdezem akármelyik gazdától, a ki árpát termel, hogy akkor, a mikor árpát arat, van-e tájékozva arról, mit ér az az árpa ? Ugron Gábor: Nincs, a mig ki nem csépelte. Az esőtől függ. Mandel Pá!: Látjuk, hogy az árpát egy és ugyanazon vidéken, egy és ugyanazon minőségben adják el a legkülönbözőbb árak mellett a gazdák. Miért? Mert nincsenek tájékozva az árakról, s az ilyen egyenletességet nagyon szépen köszönöm. (Egy Jiang bal felől: Szívesen!) Simonyi Semadam Sándor: Azért még mindig jobban kifizeti magát árpát termelni, mint búzát! Mandel Pál: A határidőüzlet tehát a gazdának nélkülözhetlen, mert az neki folyton tájékozást nyújt az árakról, mert továbbá az eladást a gazdának is mindig lehetővé teszi, és pedig a nélkül, hogy az áraknak a készletekhez képest és a kereslet és kínálat egymás közti aránya szerint való képződését akadályoztatná. Viszont igaz, hogy az árak hirtelen felszökkenését vagy hirtelen apadását csakugyan megakadályoztatja a határidőüzlet, mert a termő területek óriási mérvű felszaporodásával, a közlekedési eszközök terjedésével, messzeeső területek különböző termései hatnak egymásra, ugy, hogy az egyik ország vagy földrész hiányát pótolja a másiknak a bősége. (Egy hang balfelöl: Nem mindig!) E tekintetben tehát, nevezetesen a világforgalomban, de csakis ebben és ebben is csak a világtermés eredményének határai közt a határidőüzletnek igenis, ugy, a mint gróf Tisza István és Neumann Ármin mondták, nMelláló hatása is van.