Képviselőházi napló, 1901. XIV. kötet • 1903. márczius 27–április 25.

Ülésnapok - 1901-254

430 254-. országos ülés 1903 április 25-én, szombaton. törvény meghozatala óta minden évben felvillant bennem a kötelességérzet, fel, már az utána való első évben is és azután is folyton mindig és mindig 35 év óta, hogy előhozzam ezt, de az ember gyarló lény, megismerem, hogy hibáztam, hogy nem tettem; most azonban, midőn már a Gondviselés szerint lehető életkornak vége felé kell, hogy közeledjem, - • óhajtom, hogy minél tovább élhessek még hazámnak és nemzetemnek hűséges szolgálatára, — (Elénk éljenzés a szélsöbaloldalon.) de kötelességemnek tartottam tovább már nem várakozni és megtettem az indítványt, a mely javára van a fejedelmi háznak, de javára van, megismerem, még inkább nemzetemnek. Kérem tehát a képviselőházat, tekintetbevéve a jövendő eshetőségeket, a melyeket én rajzolni nem akarok, tekintetbe véve azon körülményt, hogy mindig jó, hogy legyen a felelős kormányon kMül — mert a felelős kormány egészen a király kinevezésétől függ — egy oly tekintélyes, a magyar ősi szokás szerinti nádorság, a mely hMatva van őrködni a felett — a mig csak Magyarország él, és éljen örökre — hogy a nemzet jogai, a nemzet óhajtásai mindig utat találjanak a fejedelem, a király szMéhez, ha netalán rossz tanácsosok vagy bármi más családi érdek ettől őt távoltartani óhajtaná. Hazám és nemzetem iránti ez iránybani kötelességemet teljesitettem, a képviselőktől függ, hogy nemzetemnek, a magyar nemzetnek javára, — a melynek többsége, meg vagyok győződve, osztja véleményemet — érvényt szerezzenek hazám iránt megtett e kötelességem megvalósításának. Kérem, határozza el a ház indítványomnak tárgyalását. (Élénk helyeslés és éljenzés a szélsőbaloldalon.) Széll Kálmán miniszterelnök: T. képviselőház ! (Halljuk! Halljuk!) Én azt a melegséget és azokat a hazafias érzéseket, a melyekből kiindulva t. képviselőtársam, Madarász József ur ezt az indítványát megokolta, a magam részéről a legteljesebben és a legmélyebb érzéssel méltányolom és kívánom valóban, hogy ő, a mi közéletünknek és ennek a képviselőháznak veteránja és talán legrégibb tagja — hiszen most már nemsokára magamat is azok közé számítom, mert kevesen vagyunk, rajta és rajtam kMül talán még ketten vagy hárman, a kik a 67-es országgyűlésnek tagjai voltunk, ő meg már a 48-diki törvényhozásnak is tagja volt — még sokszor találjon alkalmat ebben a házban felszólalni és be ne teljesedjék mit ő mond, ne legyen az látnoki sejtelem-, épen ne, hanem még igen hosszura nyújtsa Isten az ő életét, hogy még sokszor halljuk itt az ő szavát. (Élénk éljenzés.) Én azonban, bármily melegen érzek is ezen hazafias dolgok iránt, és bár azok bennem méltó visszhangot keltenek és méltánylom azt a forrást, a melyből kibugyognak, nem osztozhatom az ő nézetében, és az én álláspontom az övétől eltér. Én az 1867 : VII. t.-cz. álláspontján állok, a mely a nádori méltóságot felfüggesztette, a nádornak választását hatályon kMül helyezte, a 48 : XXX. törvényczikknek a nádorra vonatkozó rendelkezéseit, a nádori méltóságot felfüggesztette mindaddig, a mig, mint a törvény mondja, annak az állásnak a parlamenti felelős kormánynyal való egyeztetése lehetséges f lesz. Én, t. képviselőház, ezt nem tartom lehetségesnek. A nádori méltóság a legelső közjogi méltósága volt a magyar államnak a mi alkotmányunk keretében. Ez volt az az első, igen nagy fontosságú közjogi méltóság, a melyben összpontosult a nemzet bizalma s a király bizalma. A nádor, mint méltóztatik tudni, az országgyűlés elnöke volt, igen nagy hatáskörrel felruházva. Ennek megvolt a maga nagy jelentősége és szüksége a dikaszteriális kormányok idejében, a mikor felelős parlamenti kormány nem létezett. A negyvennyolczadiki alkotmánynak és a negyvennyolczadiki alkotásoknak egyik legfontosabbika a parlamenti felelős kormány és az a kijelentés, hogy ő Felsége a végrehajtó hatalmat személyesen gyakorolja, felelős minisztériuma által, a mely felelős minisztérium a nemzet képviseletének bizalmából viseli ezt a végrehajtó hatalmat, foglalja el helyét és minden perczben elejthető, minden perczben feleletre vonható, a mint törvényeink előírják. így lévén a dolog, a felelősség a kormányzat viteléért teljesen a minisztériumot illeti; és én egy méltóságnak a beékelését a felelős kormányzat és a korona közé a magam részéről anachronismusnak, a felelős parlamenti kormányrendszerrel megegyeztethetőnek nem tartom. (Élénk helyeslés jobbfelöl.) Ez az én álláspontom, a mely az 1867 : VII. törvényczikknek álláspontjával megegyezik. Kérem a t. képviselőházat, hogy ezt az indítványt tárgyalni ne méltóztassék. (Elénk helyeslés jobbfélbí.) Elnök: A kérdés az, hogy a ház tárgyalni kMánja-e Madarász József képviselő urnak a nádori méltóság betöltésére vonatkozó indítványát, igen van? nem A kik tárgyaim kívánják, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) A többség nem kívánja. Következik Madarász József képviselő ur második törvényjavaslatának, a nemzetőrség felállításáról szólónak (írom. 377) idokolása. Madarász József: T. képviselőház! Az önálló nemzetőrség felállítását vagyis szervezését azért óhajtom és azért indítványozom, mert én nem voltam, nem vagyok a közös védelemnek barátja, soha nem is leszek. (Helyeslés a szélsöbaloldalon.) És őseink példájára segélykép szívesen megvédem azon országokat Magyarországon kMül, a régibb törvények szerint, ha körülményeink engedik, midőn az ellenség megtámadja a magyar királynak mint osztrák császárnak többi birodalmát; de fenntartom magamnak és fenntartom nemzetemnek, hogy természetesen neki