Képviselőházi napló, 1901. XIV. kötet • 1903. márczius 27–április 25.

Ülésnapok - 1901-253

25,3. országos ülés 1903 április M-én, pénteken. 423 volna lennie? Azonban keresztülvitt egyet, de a törvény ellenére: a quóta felemelést. A törvény világosan előírja, hogy mielőtt a Felség döntése alá bocsáttatik a kérdés, a két országgyűlésnek kell egyezkednie a quóta-bizottságok utján. És tárgyalta-e ezt a magyar országgyűlés képviselőháza oly módon, hogy itt véleményt nyilvánítson: igen, vagy nem ? S önök eltűrték a túloldalon, hogy ez a törvénysértés, a törvénynek ezen világos kijátszása bekövetkezzék. S akkor önök arra hMatkoznak, hogy mi ne támadjuk meg azon alapot, a melyen állanak és uralkodnak; hogy legyünk csendben, békén mert önök prófétai ihlettel meg tudják jósolni, hogy az egyedül üdvözítő ut csak az lehet, a mely az 1867: XII. t.-czikkből indul ki. Nohát nem ülünk fel ennek, t. képviselőház, mi megyünk a magunk utján, a melyet nekünk megbízóink, a haza sorsa, érdeke és hazafiúi kötelességérzetünk diktál és parancsol. (TJgy van! TJgy van! a szélsőbaloldalon.) De van itt egy nagyon fontos kérdés, a melylyel foglalkozni kötelességemnek tartom, mert hiszen tegnap felszólalásában Vancsó t. képviselő ur mireánk dobta az erkölcsi felelőség egész súlyát az u. n. ex-lex bekövetkezése esetén. (Halljuk! Halljuk! a szélsőbaloldalon.) Hát én nyugodtan teszem fel a kérdést s nyugodtan vetem alá a mi küzdelmünket a nemzet ítéletének, hogy vájjon az önök makacskodása, az önök magatartása, avagy a mi küzdelmünk találkozik-e a nemzet rokonszenvével és helyeslésével? Azonban én az ex-lex esetleges bekövetkezésére vonatkozólag önöknek szíves figyelmébe ajánlom a Bánffy idejében elhangzott beszédeket. Polónyi Géza: Ex-lex — ex-miniszterelnök; ez az egész. (Derültség a szélsöbaloldalon.) Babó Mihály: Méltóztassék csak akár Andrássynak, akár Csákynak beszédeit elolvasni, akár a többieknek, a kik ott felszólaltak, a kik akkor a nemzeti párt tagjai voltak, vájjon indokoltnak, jogosnak, törvényesnek fogadták-e el akkor az önök mostani álláspontját és vájjon akkor, midőn egy férfiúnak a megbuktatására belemennek az ex-lexbe, akkor a nemzet jogainak megvédésére irányuló akcziónkért szabad-e önöknek minket elitélni, hogyha küzdelmeink következtében a mi akaratunk és czélzatunk ellenére önök az ex-lexet megteremtik. (Ugy van ! TJgy van! a szélsöbaloldalon.) Mit mondott Vancsó Gyula t. képviselőtársam tegnap? Azt mondta: hát talán azért ellenezzük mi, az ellenzék, a javaslatokat, mert a kormány a törvény alapján akar kormányozni? Kérdem: melyik törvény alapján akar kormányozni, tessék engem felvilágosítani arról, t. képviselő ur, melyik az a törvény? (Egy hang a jobboldalon: A többség bizalmából! Zaj a szélsöbaloldalon.) Kossuth Ferencz: A többség még nem törvény! Babó Mihály: A törvény egyenesen megmondja, hogy megalkotandó a költségvetési törvény minden esztendőben deczember 31-dikéig. (ügy van! a szélsöbaloldalon.) Később, miután Magyarországon megtörtént az, hogy az önök 37 esztendős uralkodása alatt hétszer tudták csak ezt a törvényt végrehajtani és megvalósítani, mert mindössze hét esztendőben alkottatott meg a költségvetés a törvény által megszabott időben, miután kifejlődött a rendszertelenségnek az a rendszere, hogy itt külön felhatalmazásokkal igazgassanak: 1897-ben a törvény igenis mintegy szanálni akarta a tényeket azért, hogy ne mondhassák, hogy a kormány ezekbe mindig a maga akaratából megy bele, de abban a törvényben, t. képviselőtársam, egyetlenegy szó sincs arról, hogy meg lehet ismételni a felhatalmazási törvénynek megadását. (TJgy van! TJgy van! a szélsöbaloldalon.) És vájjon akkor, midőn az első felhatalmazást a kormány az akkori törvényjavaslat indokolása szerint azért kérte, mert a költségvetés letárgyalására és elfogadtatására nem lát elegendő időt az év végéig, nem az lett volna-e a politikai Ivorál szempontjából is a kötelesség, hogy első sorban jöjjön azzal a törvényjavaslattal, (Elénk helyeslés a szélsöbaloldalon.) és ha nem jött, ki az oka, ki felelős azért, hogy a törvény kijátszatott és megszegetett? Mi, az ellenzék, vagy önök és a kormány? T. képviselőház ! Azt nem mondhatja senki, hogy mi olyan kormánynyal állunk szemben, a mely törvénynyel akar kormányozni, hanem olyan kormánynyal, a mely a törvény ellen akar kormányozni. (Ugy van ! TJay van! a szélsöbaloldalon.) Éhhez mi, t. képviselőház, nem fogunk segédkezet nyújtani. (Elénk helyeslés a szélsöbaloldalon.) Igenis mi igazságunk és a nemzet igazságának érzetében küzdeni fogunk az ellen, hogy itt egy törvényen kívüli állapot teremtessék a kormánynak szándékossága és hajthatatlansága következtében. (Helyeslés a szélsöbaloldalon.) A t. képviselő ur azonban még egy más dolgot is mondott, hogy logikai összefüggés van-e a két dolog között, oda fektetvén a súlyt, hogy a katonai javaslatok érdekében ostromoljuk mi meg a fölhatalmazási törvényjavaslatot. Hát helyezkedjünk t. képviselőtársunk álláspontjára, hogy nincs, a mint van e két ügy közt logikai összefüggés? Legyen szMes nekem megmondani a t. képviselőtársam azt, hogy vájjon megtalálja-e a felhatalmazási törvényjavaslat és az ujonczlétszám felemelését czélző törvényjavaslat között az okozati összefüggést. Remélem azt nem fogja megtagadni, hogy megtalálja. Hát, t. képviselőház, hogy ez az okozati összefüggés megvan, mint a hogy megvan, azt elvitatni nem lehet, mert az ellenzék jóhiszeműségét kijátszotta a kormány akkor, a midőn azt a törvényjavaslatot tárgyaltatta, a mely se időhöz kötve nincsen, a melynek egyetlenegy elfogadható indoka fel nem hangzott sem a kor-