Képviselőházi napló, 1901. XIV. kötet • 1903. márczius 27–április 25.

Ülésnapok - 1901-253

253. országos ülés 1903 április 2h-én, pénteken. 413 tanítók fizetését fölemeli, a protestáns tanítókét pedig nem, hanem figyelmen kívül hagyja a régiben. Ezt a nagy méltatlanságot vájjon mMel tudja indokolni a magyar kormány? Talán a protestáns tanítók nem jól tanítanak? vagy azok talán könnyebb munkát végeznek a népnevelés terén, mint az állami tanitók? Vagy az államnak talán semmi köze sincs hozzájuk? Ezt én hinni nem akarom, mert hiszen az 1848 : XX, t.-czikk szerint nagyon is köze van. De hát ha egyszer nem hajtják végre ezt a törvényt! Mindössze is a függetlenségi párt, s a protestantizmusnak erélyes sürgetésére 1092-ben vett fel a kormány némi összeget a költségvetésbe az 1848: XX. törvényczikk végrehajtásának a kezdete gyanánt. Ezen kívül magára vállalt bizonyos gondosságot a kormány a protestáns tanitók fölött már az 1893: XXVI. törvényczikkben is, a melyben a népoktatás tárgyában hozott 1868: XXXVIII. törvényczikk 142. §-ának a népiskolai tanitók és segédtanítók fizetését szabályozó rendelkezéseit a hitfelekezetek, tehát köztük a protestánsok részéről fentartott népiskolák rendes és segédtanítóira is kiterjesztette. E szerint a népiskoláknál tisztes lakáson, s legalább egynegyed holdnyi kerten kívül a rendes tanitó fizetése 300 írtnál: 600 koronánál, a segédtanítóé pedig 220 írtnál: 440 koronánál kevesebb nem lehet. Ezenkívül 250 frtig: 500 koronáig emelkedhető 50 frt, 100 korona ötödéves korpótlék is jár nekik, épen ugy, mint a többi elemi iskolai néptanitóknak. Ha az egyház ezt az összeget fizetni nem hirja, akkor a hiányt az állam pótolja. Nem régen történt az is, hogy az állam a felekezeti, tehát a protestáns lelkészi fizetéseket is rendezte, 1600 koronáig egészítve ki a legkisebb fizetését a lelkészeknek. Első pillanatra minden okos ember azt gondolja, hogy ez nyilván azért történt, hogy a lelkészek fizetése hasonló arányú legyen az állami köztisztviselők fizetéséhez. S mi történik mégis az uj fizetési rendszer szerint? E szerint a legkisebb XI. fizetési osztály fizetési fokozatai ezek: 1. 1800 korona, 2. 1600 kor., 3. 1400 kor. Ehhez képest az állami néptanítók legkisebb fizetése is 1400 korona lesz. Ha tehát a felekezeti néptanítók fizetését ezután is csak az 1893: XXVI. törvényczikk szerint egészíti ki az állam, akkor az arány ez lesz: állami naptanitó legkisebb fizetése 1400 korona, protestáns néptanító legkisebb fizetése 600 korona, különbség tehát 800 korona. Mit gondol a t. kormány, hogy igazságos és méltányos dolog-e ez? Még az állami tanitók 1400 koronányi legkisebb fizetése sem valami nagy diadala a magyar népnevelési ügynek, hátha még azt veszszük tekintetbe, hogy még ez is kétszer ós egyharmadszor nagyobb a protestáns tanítókénál! A protestáns lelkészek képzettségéhez megkívántatik érettségi vizsgálat és 4 évi theologia, a mi teljesen egyenrangú minden okos ember szerint az egyetemi képzettséggel. Az állami tisztviselőknél az a fizetési fokozat, a melyben egyetemi képzettség kell, a IX. fizetési osztálynál kezdődik. Ebben az osztályban a fizetésrendezési tervezet a következőleg állapítja meg a fizetéseket: 1. 3200 kor., 2. 2900 kor., 3. 2600 korona. Ezzel szemben a protestáns lelkészek államilag kiegészitendő fizetése 1600 korona. Tehát a hasonló képzettséggel egybekötött IX. fizetési osztály legkisebb fokozata s a protestáns lelkészi átlagos és állandó fizetés között épen 1000 korona a különbség, holott pedig a tisztviselők előtt a ranglétra nyitva van egész a miniszterségig. Nem irigylem én, s nem irigyli a protestáns lelkészi kar sem a IX. fizetési osztályban megállapított fogalmazói fizetéseket, de az már csak tiszta világos, hogy ha a fogalmazók reászolgáltak a tervbevett fizetésre, akkor a protestáns lelkészi kar is, a mely a protestáns néptanító testülettel együtt a haza iránti szent szerelmet éleszti és fejleszti a haza polgárainak kebelében, szintén megérdemli azt a fizetést, mely lesz a IX. fizetési osztályban az állam tisztviselőinek. (Ugy van! Ugy van! a szélsöbaloldahn.) Mi következik ebből! Az, hogy mikor a kormány a fizetésrondezésről szóló javaslattal javítani akar saját tisztviselőinek, tanárainak és tanítóinak sorsán: akkor egyidejűleg a protestáns lelkészi és tanítói testület anyagi helyzetét is javitani kell. (Ugy van! Ugy van! a szélsöbaloldahn.) S ha a kormány, különösen a kultuszminiszter ur szíves Ígérete folytán közeledni óhajt az 1848: XX. törvényczikk megvalósításához, akkor tisztelettel kérem a kormányt, hogy az 1898 : XM. törvényczikk szerint megállapított lelkészi fizetési minimumnak teljes összegét haladéktalanul folyósítsa; az egyházi közigazgatási költségeket, melyekről a folyó évi állami költségelőirányzatban a felekezeti segélyek felemelése által csak némi részben van gondoskodva, az állampénztárból fedezze; az egyházak hMei elviselhetetlen adóterhének csökkentésére szolgáló, — továbbá a lelkészi nyugdíjintézet létesítéséhez szükséges — s ugyancsak a lelkészek részére legalább 5 évenkint 200 korona korpótlék rendszeresítéséhez szükséges, és végül a lelkészi fizetések minimumának 1600 koronáról 2200 — 2600 koronára felemelésére szolgáló államsegélyeket már a jövő évi költségvetésébe elodázhatatlanul vegye fel. felekezeti tanáraink és tanítóink fizetésének lehetőleg az állami tanárok és tanitók fizetésével egyenlővé tételére szükséges államsegélyt mielőbb adja meg, mert ha az állam a saját intézeteiben működő tanári és tanítói személyzet fizetésének minimumát felemelte, akkor a felekezeti tanárok és tanitók fizetésének ugyanolyan összegre való kiegészítése a törvénynek logikai következménye. (Ugy van! Ugy van! a, szélsőbaloldalon.) És ezek a segélyadások mind igen könnyen meglehetnek, csak kevesebb ágyút, kevesebb pus-