Képviselőházi napló, 1901. XIV. kötet • 1903. márczius 27–április 25.

Ülésnapok - 1901-252

388 252. országos ülés 1903 április 23-án, csütörtökön. És, t. képviselőház, ha figyelembe veszem, hogy a mi alkotmányunk szerint az ősi jog alap­ján szavazók a halálozás természetes törvényei szerint fogyva fogynak, ugy a választók száma, — ha csak törvényhozási utón a választói jogo­sultságot ki nem terjesztjük •— évről-évre nem szaporodni, hanem fogyni fog. Azonkívül, t. kép­viselőház, a választókerületek beosztásának sze­rencsétlen rendszere, a hol t. i. 140 választóval biró kerületek állanak szemközt 12.000 választó­val biró kerületekkel, csökkenti a többségnek azon tekintélyi kvalifikáczióját, a melyre más országokban különben joggal támaszkodhatik. (Ugy van! Ugy van! a szélsöbaloldalon.) T. képviselőház! Ott is, a hol a nemzetnek széles és nagy rétegeiből sorozza a többség az ő képviselőit, ott is, a hol parlamenti utón a többség megnyilatkozik szavazás által, a több­ségi szavazatnak és a szavazás által érvényesí­tett akaratnak egyik fő és alkotó eleme, hogy az a többség maga homogén legyen és a kon­krét kérdésre a nemzettől határozott megbízást nyert legyen. {Ugy van! Ugy van! a szélsöbal­oldalon.) Már most, ha én a katonai javaslatok révén tárgyalom a kérdést, nyomban rá kell jönnöm arra, hogy a katonai létszám felemelése kérdésében a t. túloldalon levő képviselőtársaink közül — tudtommal — egyetlenegy sem nyert meghatalmazást, az ellenkező nyilatkozatok pedig bőségesen állanak rendelkezésünkre. (Ugy van! Ugy van! a szélsöbaloldalon.) Ha pedig a több­ség homogenitásának kérdését a politikai elvek szempontjából teszem mérlegre, akkor rájutok arra az eredményre, hogy szemközt ül velünk egy magát többségnek nevező frakczió, a mely egyénenként nevezett vezérei körül csoportosul. Ugyanis csoportosul gróf Apponyi Albertnek vezérlete alatt a régi nemzeti párt tagjaiból, csoportosul a parlamenten kMül álló volt mi­niszterelnöknek : báró Bánffy Dezsőnek még mindig hűséges és elég nagy számban levő kö­vetőiből . . . (Ugy van! Ugy van! a baloldalon.) azután csoportosul, t. képviselőház, báró Fejér­várynak külön levő követőiből — csak azokat nem tudnám enumerálni, a kik Széll Kálmán miniszterelnöknek hű követői. (Derültség aszélsö­báloldalon.) Beőthy Ákos: Mind azok! Polónyi Géza: Ha pedig az elvek szempont­jából osztályozom, akkor találok, t. képviselő­ház, egy többséget, a mely magát igy nevezi és a mely áll radikális egyházpolitikusokból és aulikus közjogászokból, és megfordítva, találok egy többséget, a melynek táborában nem ritka­ság a kriptoliberálizmus; találunk egy többsé­get, a mely merkantilis és agrárius táborokban vasvilla-harczra elszántan néz egymás szemébe; szóval, t. képviselőház, találunk egy többséget, a melyről Kossuth Ferencz igen t. képviselstár­sam és pártvezérem azt mondja, hogy : »mit ér egy háromszáz főből álló, összekapaszkodott többség ?« a mire Issekutz t. barátom azt jegyzi meg, hogy erről a többségről nem lehet azt mondani, hogy összekapaszkodott. (Elénk derült­ség a szélsöbaloldalon.) Én pedig azt állítom, hogy összekapaszkodott, csakhogy nem karon fogva, hanem üstökön fogva. (ÉlénJc derültség a szélsöbaloldalon. Derültség jobbfelöl.) Gajáry Géza: Nincs is üstökünk! (Derültség jobbfelöl.) Polónyi Géza: A paktum alkalmával azt hittük, hogy érvényesülni fog a »contraria se trahunt« elmélete; bebizonyítva pedig azt látjuk, hogy érvényesült a »contraria juxta posita magis elucescunt«, tudniillik, a mint összekerültek a képviselő urak, a különbségek annál nyilván­valóbakká váltak. (Igaz! Ugy van! a szélsö­baloldalon.) Enyhültek-e ezek a különbségek csak vala­miben is ? Méltóztassék a t. képviselő uraknak csak egyet ilyet mondani! Nem látunk-e cso­portokat tanácskozni? Nem látjuk-e a kinevezett titkos tanácsosoknak légióját, a kik a bába­asszonyok szerepét játszszák ma a hatalomra jutás reményében ? Ilyen többség ne álljon elő azzal a követe­léssel, hogy akaratát tiszteletben tartsuk, (Ugy van ! a szélsöbaloldalon.) és szentirásként respek­táljuk. (Ugy van! Ugy van! a szélsöbal­oldalon.) A parlamenti ellenállásnak — nevezzük akár obstrukcziónak — egyik főjellemvonása ez : biztosító szelep a forradalmi kitörések ellen. Ez a biztosító szelepet más nagy államok nemzetei törvényhozási utón is megoldják. Ismerjük a minősített többségek elméletét. Hogy a minő­sített többség mihez köttetik, ez az államok szerint különbözik. Illinois államban például minősített többség követeltetik az elevátor in­tézményének a megváltoztatásához. A minősített többségek elméletét a mi nemzetünk nem ismeri, de ismeri azt az alkotmányjogot, hogy a mennyi­ben a nemzet ellenállási erővel biró ellenzéket küld be a képviselőházba, ez az ellenzék jogo­sítva van, ha bír erővel, a saját erejével, a saját meggyőződése alapján az ellenállás jogos fegyvereMel élni. (Élénk helyeslés a szélsöbal­oldalon.) Nem szólok az amerikai szövetségi alkot­mányokról; de ki ne ismerné a svájczi referen­dum rendszerét . . . Vészi József: Igen ám, suffrage unMersel mellett! Polónyi Géza: . .. a mely mellett maga a törvényhozás határozata is népszavazás által felülbiráltatik ? Igenis, t. képviselőház, széles e nagy világon a nemzetek mindenütt igyekeznek az abszolút hatalommal szemben és a nemzet jogaMal szemben érvényesülő postulatumokkal ugy elbánni, hogy a nemzetnek az ellenállási erőt biztosítsák. Vészi József: A referendum Svájczban a parlament ellen nyilváníthat bizalmatlanságot!

Next

/
Thumbnails
Contents