Képviselőházi napló, 1901. XIV. kötet • 1903. márczius 27–április 25.

Ülésnapok - 1901-238

32 238. országos ülés 1903 T. ház! Mily csekélység — egy pohár borban egy buborék — ez a tüntetés azzal a két eseménynyel szemben ? Amaz két nagy világra szóló esemény volt. Az egyik a nép alkotmányát védte, a másik a dinasztia ellen követett el merényletet. S ezek az óriási mozgalmak egyetlenegy csepp vért sem követeltek, egyetlenegy kihúzott és villogó kardot sem adtak a nap sugarának. Nálunk pedig elégséges, hogy egypár diák összeálljon és rendezzen tüntetést, és a rendőrség ugy viseli magát, hogyha megnézi a miniszterelnök ur a sajtóiroda utján a külföldi lapokat, — a melyeket rendelkezésére bocsát hatok a miniszterelnök urnak, mert 131 példányom már van belőle — majd meg méltóztatik látni, hogy azt mondják felőlünk, hogy mi a dinasztiát ütöttük agyon; hogy a németeket akartuk kifosztogatni; hogy rablóhadak keletkeztek az utczán stb., és ezzel indokolják meg azt, hogy a rendőrség kMont karddal agyontiporni volt kénytelen a közönséget ; mert semmiféle czMilizált államban nem értik meg a rendőrségnek ilyen fellépését egy tüntetés miatt, a mely egy politikai pártkör ablakai előtt történt, (Ugy van! Ugy van! a szélsőbaloldalon. Tetszés és éljenzés a bal- és a széls'óbalóldalon.) Végül engedjék meg, t. ház, hogy egész röviden arra a vizsgálatra is kiterjeszkedjem. (Halljuk! Halljuk! a szélsöbaloldalon.) Elnök: Talán szabad a t. képviselő urat arra kérnem, hogy egy kissé közelebb térjen tárgyához. (Nagy zaj és felkiáltások a szélsőbaloldalon : Miért ? Interpelláczióját indokolja!) Kubik Béla: Ez már mégis csak hallatlan! Ez a szólásszabadság! Nem indokolhatja meg az interpelláczióját! (Nagy zaj a szélsöbaloldalon.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak. Én csak arra kértem a képviselő urat, hogy méltóztassék rövidebbre fogni a beszédét. Leszkay Gyula: Nincsen rá oka, se joga! (Nagy zaj a szélsöbaloldalon) Kubik Béla: Azt mondhatja, a mit akar! (Nagy zaj a szélsöbaloldalon.) Elnök: Tökéletesen igaza van a képviselő urnak, de bocsánatot kérek, a házszabályok értelmében kötelessége az elnöknek, ha valamely szónok a házszabályokban megállapított időn túl beszél, őt figyelmeztetni. Leszkay Gyula: Tessék előbbre kitűzni az interpelláczió idejét! (Nagy zaj a szélsöbaloldalon.) Elnök: Figyelmeztetem a képviselő urakat, hogy az interpelláczióra valószínűleg válasz is fog következni, már pedig a képviselő urak nem igen fognak belenyugodni abba, hogy 4 órakor végezzük be az ülést, (Zaj a szélsöbaloldalon.) Leszkay Gyula: Miért nem tűzték ki előbbre az interpelláczió idejét? Későbbre tűzik ki, és aztán nekik van kifogásuk! Pichler Győző: A miniszterelnök ur négy márczius 27-én, pénteken. évi miniszterelnökségének legszebb babérai közé tartozik az a dicséret, a melyet jóformán pártkülömbség nélkül kapott azért, hogy a vármegyékben űzött visszaéléseket szanálni iparkodott, és nem egy vármegyét a régi, ósdi rendszer visszaéléseiből kiragadva uj rendszer alapjait vetette meg. Endrey Gyula: Temes megyében most is várják! Pichler Győző: Hát én azt kérdem a miniszterelnök úrtól, hogyha Kaffka kormánybiztos helyett egy ottani vármegyei jegyzőt vagy aljegyzőt bizott volna meg a vizsgálattal, vájjon összegyűjtötte volna-e

r azon dicséreteket, a me' lyekben részesült? (Elénk helyeslés a bal- és a [ szélsöbaloldalon.) Azt kérdem a miniszterelnök úrtól, hogy elképzelheti-e azt, hogy az a rendőrség, a melynek feje a főkapitány, teljes diszkreczionális hatalommal; a melynek visszaéléseiről, a melynek brutalitásairól, ha bármiféle legcsekélyebb bizonyság nyuj tátik, azokért épen a rendőrkapitány a felelős, a kinek az ő alantas közege épen a rendőrségnél életre-halálra köteles engedelmeskedni: hogy, mondom, az az alantas rendőrség, a ki a főkapitánynak tesz jelentést eljárásáról, és eljárására nézve utasítást kap, a valóságnak megfelelő vallomást fog tenni ? (Felkiáltások a bal- és a szélsöbaloldalon : Szemfényvesztés! Komédia az egész!) Nohát ez garasos komédia; ez legfeljebb el tusolásra vezet, nem pedig igazságra! (Ugy van! Ugy van! a bal- és a szélsöbaloldalon.) T. képviselőház! Az urak itt nem ismerik az életet. Nem ismerik Budapest közönségét. (Mozgás és zaj a bal- és a szélsöbaloldalon.) Azt méltóztatik hinni, hogy az a közönség, hogy az a munkás ember, vagy az a kereskedősegéd, a ki verekszik, a ki tüntet, majd elmegy a rendőrfőkapitányi épületbe is? Hiszen az tudja, hogy a dolog vége az, hogy őt csukják be! (Ugy van! Ugy van! a szélsöbaloldalon.) Kubik Béla: Nagyon jól ismerik azt a társaságot ! (Zaj. Mozgás a jobboldalon.) Pichler Győző: A miniszterelnök ur figyelmét csak egy dologra akarom felhívni. Minden szombaton megtörténik, hogy lerészegedett munkások az utczán énekelve, garázdálkodva érnek haza, kihágást követnek el. De a mint a rendőr beléjök köt, sohasem lesz az többé már kihágás, harmadnajjra az ügyészség már hatósági erőszak miatt indítja meg az eljárást, (Ugy van! Ugy van! balfelöl.) és méltóztassék a kormánypárton ülő ügyvéd urakat, a kik bejárnak a törvényszéki épületbe, megkérdezni, hogy naponkint nem áll-e 30—40 rendőr ott és a szegény munkások ellen eskü alatt hMatalos személyként vallja, hogy mikor megfogta az illetőt, az megütötte. Tetszik tudni, mi lett ennek a vége ? Az utóbbi két évben a budapesti törvényszéknél a rendőröket már nem is hiteltetik meg, mert, mint a karikacsapás, ugy vallanak, (Felkiáltások a szélsöbaloldalon: Jellemző dolog!) és hatóság elleni