Képviselőházi napló, 1901. XIV. kötet • 1903. márczius 27–április 25.

Ülésnapok - 1901-252

252. országos ülés 1903 április 23-án, csütörtökön. 381 mérleget megvonni, a mely négyévi kormányzás történeteként áll a nemzet előtt. Azon kell, hogy kezdjem, hogy a törvényhozás termében alkotott törvények igy sorakoznak előttünk. (Halljuk! Halljuk!) Megkezdte a Széll Kálmán-kabinet a kormányzást a quóta-emeléssel és folytatta a quótaemelés rendszerének azt az alkotmányellenes voltát, a mely rendszert csinált a Felség döntéséből, (Igaz! Ugy van! a szélsöbáloldalon.) a mely az 1867-iki alkotásnak nyilt és világos megszegése, (Igaz! Ugy van! a szélsöbáloldalon.) mert eljátszsza, hogy ne mondjam, kijátszsza a két nemzet törvényhozásának azt a jogát, hogy a quóta kérdésében, mielőtt a Felség döntene, a két ország alkotmányos testületeinek kell egymással tárgyalnia és csakis a két ország alkotmányos törvényhozó-testületei által előterjesztett adatok alapiján lehet olyan helyzetben a, király, hogy a quóta kérdésében döntsön. (Elénk helyeslés a szélsöbáloldalon.) Rendszert csinált a t. miniszterelnök ur abból, (Igaz! Ugy van! a szélsöbáloldalon.) a mit 1867-ben Deák Ferencz csak mint rendkívüli arkánumot, mint rendkívüli kisegítő-eszközt azzal vett fel a törvénybe, hogy óvakodva nyúljon hozzá a nemzet, mert könnyen a király szeretetének rovására és a király j)resztizsének rovására vezetne, ha olyan rendszer követtetik, hogy mindig a magyarság rovására következik be az a törvényellenes döntés. (Igaz! Ugy van! a szélsöbáloldalon.) Következett egy közjogunkra lényeges és rendkívüli befolyást gyakorló második törvény: a trónörökös házasságának kérdésével kapcsolatos örökösödési jog kérdése. Csak röviden érintem, hogy itt a magyar törvényen kMül álló, u. n. Hauzgesetznek legitimácziójával, a magyar törvényekbe lefektetett trónöröklési rendnek megváltoztatásával és a magyar házassági jogról szóló törvénynek teljes hatályon kMül helyezésével ... (Igaz! Ugy van! a szélsöbáloldalon.) Rakovszky István; Ez tökéletesen igy van! Polónyi Géza: . . . nemcsak a törvényes házasságban élő trónörökös hitvese pellengéreztetett meg, a kinek a királynői jogok nem adatnak, de a magyar törvény szellemével homlokegyenest ellenkező u. n. nem egyenjogú házassági, a Ivorganatikus házassági elmélet nyert itt szankeziót, (Igaz! Ugy van ! a szélsöbáloldalon.) holott ennek a magyar nemzetnek egész története a törvényes házasságokban a rangbéli és egyéb különbségeket nem ismeri, hanem abban az apának és anyának jogai egyaránt érvényesülnek. Benedek János: Nem is respektáljuk azt a törvényt, ha kenyértörésre kerül a dolog. (Mozgás jobbfelöl.) Polónyi Géza: Valami kimagasló alkotásokra mély sajnálatomra, ezeken kMül ráutalni nem tudok. Törvény alkottatott a közigazgatás egyszerűsítéséről, (Felkiáltások a szélsöbáloldalon: Szép egyszerűsítés!) a mely szakértők véleménye szerint annyMal komplikálja a közigazgatást, a mennyMel egyszerűsíteni akarja, mert az jogfosztó, munkaszaporitó és az önkormányzati jogokat sértó'^ törvény. (Igaz! Ugy van ! a szélsöbáloldalon.) Általában véve a közigazgatás nagy területén azt a rendszert látjuk érvényesülni, hogy nem mint férfiakhoz és államférfiakhoz illik, bátor kézzel hozzáfogni ahhoz, a mit jónak, helyesnek és üdvösnek tartunk, nem, t. ház, hanem sporadikus törvényekkel, ma a közigazgatás egyszerűsítésével, holnap pénztári rendeletekkel, holnapután fővárosi törvénynyel megbolygatják azt a rendszert, a mely a nemzeti önkormányzat örök dicsőségű elvei alapján ezredéven át fentartotta a nemzetet. (Helyeslés a szélsöbáloldalon.) Nincs bátorság hozzányúlni, megmarkolni a kérdést a maga egészében, hanem szálankint szedni ki a nemzetnek alkotmányjogi szakállából a hajakat, hogy azután igy könnyebben férkőzhessünk a nemzet testéhez, midőn alkotmányjogi ereje megcsorbult. (Igaz! Ugy van! a szélsöbáloldalon.) Beszéljek talán, mint a kormány dicsőségéről, a horvát útlevél-ügyről? A jegjobb akarattal sem találok két törvényen kMül olyan intézkedést, a mely legalább valamelyes tekintetben a nemzet közgazdasági előnyére szolgálná. És itt nagyító szemüveget kell feltenni és azt az elvet kell applikálni, hogy utóvégre még nem született kormány, mely négy esztendő alatt csupán rosszat akarjon alkotni. E nagyító szemüveg révén jutok el oda, hogy mindössze két törvény van, mindig a kormányelnök úrról, mint belügyminiszterről szólva, az egyik a gyermekvédelem kérdéséről, a másik a kMándorlásról szól, mely talán hasznos nyomokat fog hagyni a nemzet történetében. Dicsekedni szokás, hogy tiszta választás volt és pártatlan a közigazgatás. Én ma nem szándékozom ezen a területen adatokkal szolgálni arra vonatkozólag, mily nagy tévedés azt hinni, hogy tiszta választások voltak. De annyit szívesen konczedálok, hogy a t. miniszterelnök ur alatt foganatosított választásoknál a hatalmi erőszak kisebb mértékben érvényesült, mint máskor. Azt is elismerem, mert az objektMitáshoz tartozik, hogy a t. miniszterelnök úrban megvolt a jó szándék arra, hogy a tiszta választások nagyobb méretekben érvényesüljenek. Ha ezek intencziója ellenére nem ugy érvényesültek, ennek oka inkább az, hogy egy korrupt rendszernek annyi maradványa várt elsöprésre, (Igaz ! Ugy van! a bal- és a szélsőbaloldalon.) hogy a jóakarat nem volt elég ahhoz, hogy a purifikáczió bekövetkezzék, (Élénk helyeslés a bal- és a szélsöbáloldalon.) hanem erély is kellett volna hozzá, az_ pedig nem volt meg a miniszterelnök úrban. (Élénk helyeslés a bal- és a szélsöbáloldalon.) Rakovszky István: Kramolin et consortes. Széll Kálmán miniszterelnök: Azt mondják, néppárti. Rakovszky István: Köszönjük szépen.