Képviselőházi napló, 1901. XIV. kötet • 1903. márczius 27–április 25.

Ülésnapok - 1901-252

252. országos ülés 1903 április 23-án, csütörtökön. 377 den mentelmi eset, midőn bejelentetik, vita nél­kül utasíttassák a mentelmi bizottsághoz, és kérni fogom a t. házat, hogy jövőre egészen szigorúan tartsuk magunkat a házszabályokhoz, (Élénk helyeslés.) Lengyel Zoltán: Indítványozom a házszabá­lyok értelmében, hogy határozza el a ház, hogy ezen mentelmi esetről a bizottság nyolez nap alatt tartozik jelentést tenni a háznak. Elnök: Az az indítvány tétetett, hogy nyolez napi záros határidő tűzessék ki a mentelmi bi­zottságnak a jelentés megtételére. Kérem azokat a képviselő urakat, a kik ezt az indítványt el­fogadják, szíveskedjenek felállani. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Napirend előtt nem lehet határozni!) Nem a napirend előtti felszólalásról, hanem a mentelmi eset bejelentése folytán lehet, sőt kell határozni. Kérem tehát azokat, a kik elfogadják az indítványt, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik. Zaj.) Széll Kálmán miniszterelnök: Én azt hiszem, t. képviselőház, méltóztassék . . . (Zaj.) Elnök: Szavazás közben nem lehet beszélni. Kérem az ellenpróbát. A kik nem fogadják el, azok szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) A ház többsége elfogadja azt az indítványt, hogy nyolcznapi zárói határidő alatt tartozik a men­telmi bizottság a Győrffy Gyula által bejelen­tett mentelmi esetről jelentést tenni. Átmegyünk a napirendre, t. képviselőház, és pedig az 1903. év első négy hónapjában vi­selendő közterhekről és fedezendő állami kiadá­sokról szóló 1902. évi XXM. törvényczikk ha­tályának az 1903. évi augusztus hó végéig való kiterjesztéséről szóló törvényjavaslat (írom. 368, 372) általános tárgyalásának folytatására. Gr. Teleki Sándor jegyző: Vancsó Gyula! Vancsó Gyula: T. képviselőház! Nem tar­tozom a t. képviselőház azon tagjai közé, a kik felszólalásukkal nagy tudásuk és tekintélyük alapján hMatva vannak irányt adni a közvéle­mény alakulásának. Sajnálattal látom is azt, hogy felkorbácsolt szenvedélyeket .... (Zaj a szélsőbaloldalon.) Elnök : Csendet kérek! VanCSÓ Gyula: . . . egy komoly, figyelmez­tető szó is alig lesz képes már lecsillapítani és igy érzem és tudom azt, hogy az én felszólalá­som is a t. ellenzéknek ugy gondolkodását, mint cselekvését hidegen hagyandja és nem lesz befolyással a parlament nyugodt politikai életé­nek folyására. De ha mégis felszólalok, teszem ezt képviselői kötelességemből kifolyólag, hazafias aggodalommal telt lelkem megnyugtatására, hogy talán egy szemernyMel hozzá tudok járulni a nézetek tisztázásához és talán hozzájárulok egy nyugodtabb vitának megteremtéséhez is, (Sáli­juk ! Halljuk!) Azt az erős támadást, a melyet önök onnan a túloldalról a véderővita folyamán kifejtettek, én meg tudom érteni; meg tudom érteni és meg KÍi'Vli. NAPLÓ. 1901 1906. XM. KÖTET. tudom magyarázni magamnak azon elvi állás­pontjukból kifolyólag, a melyet önök és elődjeik elfoglalnak a múltban és a melyet önök ma is elfoglaltak és a nemzet követelményeiként állí­tanak fel. Én az önök politiiai véleményének magasztosságában, tisztaságában,önzetlenségében és hazafiságában egy perczig nem kételkedtem, sőt törekvéseiknek jogosultságát is tiszteletben tartottam mindaddig, a mig az eszközök, a me­lyeket önök ezen politikai véleményük érvénye­sítésére felhasználtak, nem ütköztek össze az or­szág alkotmányával, annak nyugalmával, annak békéjével és az ország törvényes rendjével össz­hangban voltak, tisztelettel voltam az önök tö­rekvése iránt mindaddig, a mig nem jutottak azon lejtős térre, ahol fellépésükkel nem csak a törvényes rendet akarják megsemmisíteni, nem­csak a törvényes kormányzás működését akarják megakasztani, de ezzel együtt csapást mérnek az ország közgazdasági fejlődésére . . . (Felkiál­tások a szélsőbaloldalon: Bégen rámérték önök már ezt a csapást! Zaj a szélsőbaloldalon.) Elnök (csenget): Csendet kérek, t. képviselő urak, méltóztassanak a szónokot meghallgatni. (Halljuk! Halljuk!) VanCSÓ Gyula: . . . csapást mérnek az ország politikai és pénzügyi hitelére, szükölködést és gondot visznek be a család körébe, aggodalomba ejtik ezen ország népességót a haza jövője és sorsa felett és fellépésükkel oda helyezik ezt az orszá­got azon éretlen népek sorába, a kik sem alkot­mányukkal, sem szabadságukkal élni nem tudnak (Igaz! Ugy van! a jobboldalon.) és a kik meg­érdemlik azt a mesebeli dolgot, hogy gólya legyen közöttük a parancsoló, a mely először majd az ellenkezőket, később pedig az egész társaságot felfalja és elemészti. (Igaz! Ugy van! a jobboldalon.) Mert tegyünk különbséget, t. képiselőház, a napirenden lévő javaslatok között. Önök a túloldalon ellenezték a katonai javaslatokat kez­detben parlamenti formák között, most pedig már nyíltan hirdetve a késhegyig menő ellen­állást . . . Kubik Béla: Nyiltan! Őszintén! Vancsó Gyula: ...azt hMén, hogy czéljai­kat ekként fogják elérni. T. képviselőház! Nem fogok én ma sem a katonai javaslatokkal, sem az obstrukczió kérdé­sével, annak helyeslésével, vagy helytelenítésével foglalkozni, csak egyet jegyzek meg, t. képviselő­ház, (Halljuk! Halljuk! a jobboldalon.) s ez az, hogy minden erőszak, a mely a törvényes ren­det megbontja és nem respektálja (Elénk ellen­mondások a szélsöbaloldalon. Halljuk! Halljuk! jobbról.) már nem is a forradalom, de a lázadás jellegével bír, (Helyeslés jobbról. Zaj a szélső­baloldalon. Halljuk! Halljuk! jobbról.) és az állam politikai életében csak azon alkotások maradandók és üdvösek, a melyek a béke jegyé­ben születtek. 4S

Next

/
Thumbnails
Contents