Képviselőházi napló, 1901. XIV. kötet • 1903. márczius 27–április 25.

Ülésnapok - 1901-252

prilis 23-án, csütörtökön. 252. országos ülés 1903 á

1 volna. (Mozgás jobb felől. Egy hang jobb felöl: Ez a veszedelmes tétel!) Ennek a felfogásnak nemcsak nincs törvényes alapja, de a törvény 25. §-a épen az ellenkezőre mutat. HMatkozott a t. képviselő ur arra, hogy az összeférhetlenségi állandó bizottság megszüntette a korábbi bejelentés tárgyát képezett összeférhetlenséget. A bizottság igenis megszüntette volt az eljárást, megszüntette pedig azért, mert Győrffy képviselő ur időközben lemondott a mandátumról, tehát nem lehetett ezt az előkészítő munkát folytatni, mert nem volt képviselő, a kMel a további tárgyalások megejthetők lettek volna. (Mozgás és ellenmondás jobbfelöl.) Ezeket akartam röviden válaszolni Győrffy képviselő urnak. A mentelmi jog sérelmének czimén teljes lehetetlen megengednünk, hogy valaki az összeférhetlenségi bizottság bíráskodását befolyásolni akarja. (Helyeslés balfelöl.) A házszabályok szerint az összeférhetlenségi bíráskodást gyakorolja az összeférhetlenségi állandó bizottság és az összeférhetlenségi itélőbizottság. Ezen bizottságok tagjait befolyásolni senki sincs jogosítva (Élénk helyeslés a baloldalon.) és nem is szabad. A bizottság tagjai leteszik az esküt arra, hogy a törvényt és a házszabályokat megtartják, és lelkiismeretük és az igazság szerint fognak eljárni. Addig, mig a törvény és a házszabály fennáll, addig az összeférhetlenségi bizottság semmiféle utasítást el nem fogadhat, és senki r által magát befolyásoltatni nem engedheti. (Elénk helyeslés a baloldalon.) A fenforgó esetben nagy kár volt Győrffy Gyula urnak felszólalni, . . . (Zaj a jobboldalon.) Gajáry Géza: Mentelmi esetet mindig bejelenthet ! HeilíCZ Hugó: . . . mert, ha tényleg hibázott, nagyon helyesen van, hogy magát az összeférhetlenségi biráskodásnak alávesse, s nem lehet megengedni, hogy az alól menekülni akarjon. Ha pedig nem hibás, akkor épen ő rá nézye jó alkalom ez, hogy az igazság kiderittessék. (Elénk helyeslés a baloldalon és a középen. Mozgás a jobboldalon.) Elnök: T. ház! Kénytelen vagyok a most felszólalt képviselő ur felszólalásának utolsó részére megjegyezni, hogy az túlment azon a határon, (Ellenmondás balfelöl. Igaz! JJgy van! a jobboldalon.) a mely czimen a felszólalás jogát neki a ház megadta. A ház, abból kiindulva, hogy csakugyan preczedens nélküli eset, hogy valaki egy bizottság eljárásával szemben jelent be mentelmi eset: ép azért, mert a képviselő ur, a ki ezt a mentelmi esetet bejelentette, azt a bizottságot meg is támadta, megengedte a képviselő urnak a felszólalást. Azonban a képviselő ur beszédének utolsó mondata csakugyan már mintegy a mentelmi esetnek és a mentelmi bejelentésnek birálata volt, ez pedig a házszabályok szerint nincs megengedve. Ezt konstatálnom kell. (Helyeslés a jobboldalon.) Győrffy Gyula képviselő ur személyes kérdésben kMan szólani. Előre is megmondom, hogy lehetetlen, hogy bárki, ha csak személye szerint megnevezetten támadva nem volt, a mely esetben természetesen joga van felszólalni, ily czimen felszólaljon, és lehetetlen, hogy bárkinek, a mentelmi bejelentés megvitatása czéljából szót adjak, mert ez egyenesen ellenkezik a házszabályokkal. (Helyeslés a jobboldalon. Mozgás és zaj a bal- és a szélsöbaloldalon.) Győrffy Gyula: Személyes kérdésben és félreértett szavaim helyreigazítása czimén kérek szót. Rakovszky István: A törvény kijátszásáról van szó! Győrffy Gyula: T. ház! Konstatálni kívánom a magam részéről, hogy én az állandó összeférhetlenségi bizottságot sérteni nem akartam, és nem sértettem. (Ellenmondás a baloldalon.) Egyszerűen azt mondtam itt a ház színe előtt, hogy megtörténhetik, ha törvény nélkül jár el valamely bizottság, hogy akkor üldözéssé fajulhat az eljárás; már pedig konstatáltam, hogy ebben a fenforgó esetben törvény nincs, tehát ez eljárásban magamra zaklatást látok. Már pedig minden képviselő első sorban maga itéli meg, . . . Ballagi Géza: Ugy van, ez természetes! Győrffy Gyula: ... hol van az ő mentelmi joga megsértve, sőt közjogi kötelessége, mihelyt ezt tudomásul vette, hogy a mentelmi jog megsértését be is jelentse. Heincz Hugó, az összeférhetlenségi bizottság előadója, helyreigazítani kMánt engem, hogy ellenem két különböző bejelentés történt. A t. ház emlékezetére hMatkozom, hogy magam szabatosan elkülönítve mind a két esetet, külön hangsúlyozva adtam elő, és a t. előttem szóló képviselő urnak felszólalása alkalmas arra, hogy előadásom hitelessége iránt kétely támasztassák. Ezért ezt rektifikálnom kellett. Végezetül pedig Heincz Hugó t. kéj>viselő ur engem leczkéztet, hogy mit volt kár tennem és mit nem volt kár tennem. . . Elnök: Erre nézve egy elnöki észrevételt tettem, hogy a képviselő ur felszólalásának ez a része a házszabályokkal ellenkezik. Ezzel ez talán el van intézve. Győrffy Gyula: Tisztelettel meghajlom az elnök ur ezen figyelmeztetése előtt. ISTem is volt szándékom erre megjegyzést tenni, de ebben volt egy személyes megjegyzés, a melyet a t. elnök ur nem intézhetett el, s ez a személyes tartalom az, hogy énnekem, ha nem érzem magam hibásnak, keresnem kell itt az eljárást és a tisztázást, ha pedig hibásnak érzem magamat, nem szabad kibújnom az alól. Elfogadom, t. képviselő ur. Tegnap az összeférhetlenségi bizottság ülésén ugyanez a felhívás intéztetett hozzám Rakovszky István t. bizottsági tag ur részéről. A mit ott mondtam, ismételem itt is, hogy mindaddig, a mig ellenségem a birám, azt a bízott-