Képviselőházi napló, 1901. XIV. kötet • 1903. márczius 27–április 25.

Ülésnapok - 1901-252

374 252. országos ülés 1903 április 23-án, csütörtökön. tás, majdnem üldözés jellegével biró eljárást, képviselői jogom megsértését a t. háznak bejelentsem, mert én kijelentem és talán a t. ház minden tagja tudja, érzi, hogy én majdnem nyolcz hónap huza-vonája alatt a közvélemény előtt éhben az összeférhetlenségi esetben ugy állíttattam oda, mintha szemenszedett gazember volnék. Ez az eljárás mindaddig, a mig törvényes alapon mozgott, egyáltalán semminemű felszólalásra okot és alkalmat nem szolgáltatott, de abban a pillanatban, a midőn a képviselői jog ily módon támadtatik meg, törvényes alap hiányában, akkor kötelességszerűen jelentem be a mentelmi jog megsértését és kérem a házszabályok értelmében ezt a mentelmi bizottsághoz utasítani. Elnök: A házszabályok 188. §-a értelmében, a mennyiben a ház valamely tagja nyilt ülésben mentelmi jog megsértését bejelenti, az ilyen mentelmi eset vita nélkül a mentelmi bizottsághoz utasittatik. E szerint az a bejelentés, a melyet G-yőrffy Gyula képviselő ur tett, a mentelmi bizottsághoz utasítandó, hogy jelentést tegyen a háznak. A kérdés most csak az, hogy a mentelmi bizottság záros határidő alatt tegye-e meg jelentését, vagy nem ? Heincz Hugó: T. ház! . . . Elnök: Milyen czimen kér szót a t. képviselő ur? Heincz Hugó: Az összeférhetlenségi bizottság megtámadtatása czimén. (Mozgás. Halljuk! Halljuk!) Elnök: Engedelmet kérek, (Halljuk! Halljuk ! a hal- és a szélsőhaloldalon.) a házszabályok értelmében ily czimen nem lehet szólani. (Felkiáltások a hal- és a szélsubaloldalon: Joga van! Mozgás a johh- és baloldalon.) Szüllő Géza: Részrehajlással vádolták a bizottságot, joga van szólani! Elnök: Méltóztassék előbb engem meghallgatni. (Halljuk! Halljuk!) A mentelmi bejelentés vita tárgyát nem képezheti. (Helyeslés. Felkiáltások: Nem is akarjuk.') Csak arra nézve történhetik indítvány, hogy záros határidő tűzessék-e ki a mentelmi bizottság számára, vagy nem. (Ellenmondás a hah és a szélsőbaloldalon. Felkiáltások: Nem ezen a czimen akar szólani!) Azért kérdem a t. képviselő urat, hogy mily czimen kér szót? (Felkiáltások a hal- és a szélsőhaloldalon: Személyes kérdésben!) A háznak elfogadott gyakorlata szerint, a mely valamennyi elődöm alatt érvényben volt, személyes kérdés czimén nem lehet felszólalni egy párt vagy egy bizottság megtámadása miatt azért, hogy valaki akár azon pártnak, akár azon bizottságnak a tagja és ily esetben csak akkor szólhat valaki, ha a báz megengedi a felszólalást. (Felkiáltások a hal- és a szäsobaloldalon. Igen! Felkiáltások a jobboldalon: Nem!) Kubik Béla: A megsértett bizottságnak tagja! Elnök: Kérem, egy bizottság nevében személyes kérdésben felszólalni nem lehet. Kubik Béla: Azt mondta Győrffy, hogy üldözik ! Elnök: Csak, ha személy szerint támadtatik meg valaki, beszélhet személyes kérdésben. (Helyeslés a johh- és a baloldalon.) Heincz Hugó: Igen t. elnök ur, kérem a t. ház szíves engedelmét, hogy ebben a kérdésben felszólalhassak. (Helyeslés a hal- és a szélsőbaloldalon. Ellenmondás a jobboldalon.) Elnök: Ha a ház megengedi. (Igen! Nem!) Münnich Aurél: Mindig megsértjük a házszabályokat ! Elnök: A ház engedelmével szólhat a képviselő ur. Heincz Hugó: T. ház! Győrffy Gyula képviselő ur az összeférhetlenségi állandó bizottság eljárását meglehetősen elitélő kritika tárgyává tette. Ily körülmények közt, azt hiszem, szMes lesz a t. képviselőbáz nekem megengedni azt, hogy az összeférhetlenségi állandó bizottság védelmére egypár szóval reflektálhassak Győrffy képviselő ur előadására. Mindenekelőtt szükségesnek tartom azt, hogy előterjesztésének némely téves állításait rektifikáljam. Azt állítja jelesül Győrffy Gyula képviselőtársam, hogy ellene két összeférhetlenségi bejelentés tétetett folyamatba. Ez igaz, de azon állítás, hogy mind a két bejelentés kapcsolatos és egy és ugyanazon eljárás tárgyát képezte volna, már nem felel meg a valóságnak. A két bejelentés különböző felek által és különböző tárgyak tekintetében adatott be. Az egyik bejelentés tárgya volt a Leszámítoló és Pénzváltó Banknál elfoglalt jogtanácsosi állásából eredő kázus, a második, még pedig egész más bejelentő által tett bejelentés tárgya pedig a fonógépek ügyében történt közbenjárása volt. A két tárgy tehát semmiféle kapcsolatban egymással nem áll. A képviselő ur azt a tételt állítja fel iménti felszólalásában, hogy egy ujabb mandátum idejében lehetetlen kitérni a korábbi mandátum idején fennállott inkompatibilitásokra. Hát, t. ház, én nem tartom helyesnek és megengedhetőnek azt, hogy egy konkrét összeférhetlenségi ügyből kifolyólag ily kérdések itt nyilvánosan pertraktáltassanak, (Igaz! Ugy van! balfelöl.) mert ily nyilvános pertrak tálas igenis könnyen befolyásolhatja a törvény által alkotott testületnek, az összeférhetlenségi bizottságnak felfogását, Ítéletét. Én kötelességemnek tartom már most nem a bizottság nevében, de egyéni véleményem gyanánt is kifejezést adni annak, hogy az a tétel, az az axióma, a melyet ő felállított, hogy t. i. az összeférhetlenségi bizottság nem foglalkozhatik oly inkompatibilitásokkal, melyek a korábbi mandátum ideje alatt követtettek el, nélkülözi a törvényes alapot. (Helyeslés balfelöl. Felkiáltások jobbfelöl: Nem áll!) De nem is lehet ilyen tételt elfogadni, mert ez igen veszedelmes