Képviselőházi napló, 1901. XIV. kötet • 1903. márczius 27–április 25.

Ülésnapok - 1901-252

374 252. országos ülés 1903 április 23-án, csütörtökön. tás, majdnem üldözés jellegével biró eljárást, képviselői jogom megsértését a t. háznak beje­lentsem, mert én kijelentem és talán a t. ház minden tagja tudja, érzi, hogy én majdnem nyolcz hónap huza-vonája alatt a közvélemény előtt éhben az összeférhetlenségi esetben ugy állíttattam oda, mintha szemenszedett gazem­ber volnék. Ez az eljárás mindaddig, a mig tör­vényes alapon mozgott, egyáltalán semminemű fel­szólalásra okot és alkalmat nem szolgáltatott, de abban a pillanatban, a midőn a képviselői jog ily módon támadtatik meg, törvényes alap hiányában, akkor kötelességszerűen jelentem be a mentelmi jog megsértését és kérem a házsza­bályok értelmében ezt a mentelmi bizottsághoz utasítani. Elnök: A házszabályok 188. §-a értelmében, a mennyiben a ház valamely tagja nyilt ülés­ben mentelmi jog megsértését bejelenti, az ilyen mentelmi eset vita nélkül a mentelmi bizottság­hoz utasittatik. E szerint az a bejelentés, a melyet G-yőrffy Gyula képviselő ur tett, a men­telmi bizottsághoz utasítandó, hogy jelentést te­gyen a háznak. A kérdés most csak az, hogy a mentelmi bizottság záros határidő alatt tegye-e meg jelentését, vagy nem ? Heincz Hugó: T. ház! . . . Elnök: Milyen czimen kér szót a t. képvi­selő ur? Heincz Hugó: Az összeférhetlenségi bizott­ság megtámadtatása czimén. (Mozgás. Halljuk! Halljuk!) Elnök: Engedelmet kérek, (Halljuk! Hall­juk ! a hal- és a szélsőhaloldalon.) a házszabá­lyok értelmében ily czimen nem lehet szólani. (Felkiáltások a hal- és a szélsubaloldalon: Joga van! Mozgás a johh- és baloldalon.) Szüllő Géza: Részrehajlással vádolták a bizottságot, joga van szólani! Elnök: Méltóztassék előbb engem meghall­gatni. (Halljuk! Halljuk!) A mentelmi beje­lentés vita tárgyát nem képezheti. (Helyeslés. Felkiáltások: Nem is akarjuk.') Csak arra nézve történhetik indítvány, hogy záros határidő tűzessék-e ki a mentelmi bizottság számára, vagy nem. (Ellenmondás a hah és a szélsőbal­oldalon. Felkiáltások: Nem ezen a czimen akar szólani!) Azért kérdem a t. képviselő urat, hogy mily czimen kér szót? (Felkiáltások a hal- és a szélsőhaloldalon: Személyes kérdésben!) A háznak elfogadott gyakorlata szerint, a mely valamennyi elődöm alatt érvényben volt, szemé­lyes kérdés czimén nem lehet felszólalni egy párt vagy egy bizottság megtámadása miatt azért, hogy valaki akár azon pártnak, akár azon bizottságnak a tagja és ily esetben csak akkor szólhat valaki, ha a báz megengedi a felszóla­lást. (Felkiáltások a hal- és a szäsobaloldalon. Igen! Felkiáltások a jobboldalon: Nem!) Kubik Béla: A megsértett bizottságnak tagja! Elnök: Kérem, egy bizottság nevében sze­mélyes kérdésben felszólalni nem lehet. Kubik Béla: Azt mondta Győrffy, hogy ül­dözik ! Elnök: Csak, ha személy szerint támadtatik meg valaki, beszélhet személyes kérdésben. (He­lyeslés a johh- és a baloldalon.) Heincz Hugó: Igen t. elnök ur, kérem a t. ház szíves engedelmét, hogy ebben a kérdésben felszólalhassak. (Helyeslés a hal- és a szélsőbal­oldalon. Ellenmondás a jobboldalon.) Elnök: Ha a ház megengedi. (Igen! Nem!) Münnich Aurél: Mindig megsértjük a ház­szabályokat ! Elnök: A ház engedelmével szólhat a kép­viselő ur. Heincz Hugó: T. ház! Győrffy Gyula kép­viselő ur az összeférhetlenségi állandó bizottság eljárását meglehetősen elitélő kritika tárgyává tette. Ily körülmények közt, azt hiszem, szMes lesz a t. képviselőbáz nekem megengedni azt, hogy az összeférhetlenségi állandó bizottság vé­delmére egypár szóval reflektálhassak Győrffy képviselő ur előadására. Mindenekelőtt szüksé­gesnek tartom azt, hogy előterjesztésének némely téves állításait rektifikáljam. Azt állítja jelesül Győrffy Gyula képviselőtár­sam, hogy ellene két összeférhetlenségi bejelentés tétetett folyamatba. Ez igaz, de azon állítás, hogy mind a két bejelentés kapcsolatos és egy és ugyanazon eljárás tárgyát képezte volna, már nem felel meg a valóságnak. A két bejelentés különböző felek által és különböző tárgyak te­kintetében adatott be. Az egyik bejelentés tár­gya volt a Leszámítoló és Pénzváltó Banknál elfoglalt jogtanácsosi állásából eredő kázus, a második, még pedig egész más bejelentő által tett bejelentés tárgya pedig a fonógépek ügyé­ben történt közbenjárása volt. A két tárgy tehát semmiféle kapcsolatban egymással nem áll. A képviselő ur azt a tételt állítja fel iménti felszólalásában, hogy egy ujabb mandátum ide­jében lehetetlen kitérni a korábbi mandátum idején fennállott inkompatibilitásokra. Hát, t. ház, én nem tartom helyesnek és megengedhető­nek azt, hogy egy konkrét összeférhetlenségi ügyből kifolyólag ily kérdések itt nyilvánosan pertraktáltassanak, (Igaz! Ugy van! balfelöl.) mert ily nyilvános pertrak tálas igenis könnyen befolyásolhatja a törvény által alkotott testület­nek, az összeférhetlenségi bizottságnak felfogá­sát, Ítéletét. Én kötelességemnek tartom már most nem a bizottság nevében, de egyéni véleményem gya­nánt is kifejezést adni annak, hogy az a tétel, az az axióma, a melyet ő felállított, hogy t. i. az összeférhetlenségi bizottság nem foglalkoz­hatik oly inkompatibilitásokkal, melyek a korábbi mandátum ideje alatt követtettek el, nélkülözi a törvényes alapot. (Helyeslés balfelöl. Felkiál­tások jobbfelöl: Nem áll!) De nem is lehet ilyen tételt elfogadni, mert ez igen veszedelmes

Next

/
Thumbnails
Contents