Képviselőházi napló, 1901. XIV. kötet • 1903. márczius 27–április 25.
Ülésnapok - 1901-252
55?. országos ülés 1903 április 23-án, csütörtökön. 373 összeférhetlenséget bejelenteni. Ezen összeférhetlenségi bejelentéseken kMül 1902 november 18-án a fonógépek ügye miatt ellenem ugyancsak kétrendbeli összeférbetlenségi eset lett a t. háznak bejelentve. Az első Összeférbetlenségi ügyben, vagyis a magyar leszámítoló- és pénzváltó-banknál viselt jogtanácsosi állásomat érdeklő bejelentés ügyében az állandó összeférhetlenségi bizottság előzetes vizsgálata után a ház ítélkező bizottsága 1903 február 3-án Ítélkezett és állásomat összeférbetlennek mondotta ki és ennek alapján bozzám azon felhívást intézte a törvény szerint, hogy vagy állásomról vagy képviselői mandátumomról nyolcz napon belül mondjak le. Én ezen törvényszerű felhívásnak megfeleltem nyolcz napnál hamarább és a ház t. elnökének képviselői megbízatásomról történt lemondásomat, gondolom 1903 február 10-én, bejelentettem. E közben az állandó összeférhetlenségi bizottság a maga részéről szintén a még folyamatban lévő másik összeférhetlenségi ügyben, mert a két bejelentésnek tárgya egy és ugyanaz volt, tehát együttesen tárgyaltatott, a maga részéről az eljárást szintén megszüntette, erről a t. háznak 1903 márczius 2-án jelentést tett és ezen megszüntetést a t. képviselőház ugyanazon ülésen tudomásul is vette. Megjegyzem, lemondásom után különböző felhívások folytán én a kerületben a jelöltséget újra elfogadtam és konstatálni kívánom azt, hogy az állandó összeférhetlenségi bizottság erről nemcsak tudomással birt, mert hiszen köztudomású volt, hanem megszüntető határozatát aznap hozta meg, midőn az én kerületemben a választás megtörtént, vagyis márczius 2-án és a t. képviselőház ezen megszüntetést aznap tudomásul is vette. Mindezeknél fogva bármiként állott légyen igénytelen felfogásom szerint az ellenem bejelentett összeférhetlenség esete, a melynek tisztázását annak idején magam fogom szorgalmazni a megfelelő utón és módon: annyi kétségtelen, hogy az én lemondásommal, az állandó összeférhetlenségi bizottság határozatával és a ház tudomásulvételével ezen eset, mely ama mandátummal kapcsolatos volt, megszűnt. Megválasztatáson! és a házban történt igazolásom után ugyanazon alapon ellenem a bejelentés megismételtetett. Pozsgay Miklós: Nagyon helyesen! Győrffy Gyula: Kérem, t. ház, sietek kijelenteni, hogy e pillanatban semmi közöm nincs ahhoz, hogy az én személyemet és az én ügyemet illetőleg kinek mi felfogása van, azzal nem jöhetek a t. ház elé; azonban közjogi része ide tartozik. Az ujabb megbízatás idején történt ama bejelentés kapcsán az állandó összeférhetlenségi bizottságban; megjelentem pedig azért, mert czitálva voltam és tudomásul kellett vennem, hogy miről szól a bejelentés. Ekkor közöltetett velem, mint konstatálva lett, hogy a bejelentett eset ugyanaz, mely már megszüntettetett, mely a régi mandátumhoz volt kapcsolva és hogy ujabbi megválasztatáson! óta ellenem más összeférhetlenségi eset bejelentve nincsen. Azért én azt az előterjesztést tettem az állandó összeférhetlenségi bizottságnak, hogy tekintettel arra, hogy a törvény egyáltalában semminemű intézkedést nem tartalmaz arra nézve, hogy egy megszűnt mandátum idején bejelentett összeférhetlenségi eset egy uj mandátum idején képezheti-e bejelentésnek tárgyát, és hogy egy, már a legkorrektebb módon és törvények szerint megszüntetett eset képezheti-e egyáltalán eljárás tárgyát, mert erre nézve törvény nem létezik; minthogy pedig törvény nem létezik, a képviselőház pedig azt a jogát, hogy törvény hiányában annak egy bizottsága statuáljon ily esetekre törvényt, nem ruházta át, és így ahhoz joga nem volt, ismétlem, ennélfogva én azon alázatos előterjesztést intéztem az állandó összeférhetlenségi bizottsághoz, hogy törvény hiányában ő ellenem ezen az alapon el nem járhat, kérem tehát a t. házhoz beterjeszteni az ügyemet és megkérdezni e tekintetben a házat, hogy miként akarja a törvénynek ezen hiányát pótolni. Az állandó összeférhetlenségi bizottság ezen törvényes és törvényeken alapuló kérelemmel elutasított és ezen esetben az összeférhetlenségi eljárás megindítását és folytatását határozta el. T. ház ! Én képviselői megbízatásomat a választóimtól nyertem, ugy, mint mindegyik tagja a háznak. Azon választókerületből és akkor nyertem ezt, a mikor azok az összeférhetlenségi esetek a választóknak kellő tudomására is jutottak, és abban a biztos tudatban és meggyőződésben választottak meg, hogy a velem szemben hangoztatott összeférhetlenségek nem forognak fenn. És választóimat támogatta ebben a felfogásukban és meggyőződésükben az a tény, hogy nincs törvény, mely hasonló esetet eljárás tárgyává engedne tenni. Már most a képviselői immunitást nemcsak a rendes bíróság sértheti meg, hanem megsértheti a háznak olyan bizottsága is, mely a bírói hatalomnak ürügye alatt törvény nélkül, törvény hiányában egy képviselőt egyszerűen, formaliter kMégezhet. Mert ha ő ezt az ítélkező bizottság elé terjeszti, egy ily törvényes alap hiányában való összeférbetlen esetet, az összeférhetlenségi ítélkező bizottság nincs abban a helyzetben, hogy törvényes alapon ítélhessen, nincs is kötelezve, lelkiismerete szerint mondhat ítéletet az illető képviselők ellen. Itt, t. képviselőház, nem az én jogomról, hanem a választóim jogáról és a képviselői jogról van szó, a mely e ház minden tagjának egyenlő érdeke. Az a kérdés, vájjon megengedhető-e az, hogy egy-bizottság ily módon a ház bármely tagját tetszése szerint a képviselői jogától megfoszthassa, igen vagy nem ? Erre nézve ismétlem, nem létezik törvény, tehát kötelességem önmagam, választőim iránt, hogy e zakla-