Képviselőházi napló, 1901. XIV. kötet • 1903. márczius 27–április 25.

Ülésnapok - 1901-251

251. országos ülés 1903 április 22-én, szerdán. 347 ellenkezik a logikával sem; egyáltalában nem ellenkezik. Ép az, mert mi ebben a mai hely­zetben kénytelenek vagyunk az önök doktrínáMal szemben rámutatni arra, a mit kijelentettem, hogy a tények mindig eró'sebbek voltak minden elméletnél, épen ez vezet arra bennünket, hogy mi az elméletet, önöknek egy igen jeles publi­czistája által elvinek nevezett jogokat végre­valahára tényékké akarjuk változtatni. (Ugy van! Ugy van! a szélsobaloldalon.) És ép azért az a tény, hogy a nemzet nem akarja az uj katonai terheket elviselni, erősebb a többségi elvnek minden túlzott doktrínájánál. {Ugy van! Ugy van! a szélsobaloldalon.) Igazat kell adnom annak a publiczisztikai működésben szintén egyik legkMálóbb nagyságunknak is, a kit a nemzet nem régen siratott el: Tóth Lőrincznek, a ki azt mondja Lavelay-nek általa fordított munkája bevezetésében, hogy a többség a legrútabb zsar­nok lehet. Pártomnak igen t. vezére, Kossuth Ferencz, (Élénk éljenzés a szélsobaloldalon.) a vitát bevezető beszédében kifejtette, hogy igenis a kisebbség harcza abban az esetben, hogyha a többség, az önök pártja, uralmát ad abszurdum akarná vinni, jogosult, mert a többség nem arra való, hogy zsarnoka legyen a jelen esetben a kisebbség által képviselt nemzeti akaratnak. (Ugy van! Ugy van! a szélsobaloldalon.) Kossuth Ferencz: Minden túlhajtott jog zsarnokság! Bakonyi Samu: Önök azonban, t. többség, ezen indokunk ellen a leghevesebben tiltakoz­tak. Tiltakoztak a zsarnokság imputácziója el­len. Igazat adok én önöknek, méltán tiltakoz­hattak, mert önök a nemzeti akarattal szemben ugyan túlhajtják a többség jogát, s ebben az esetben a zsarnokság bűnébe esnek, de fölfelé, a törvényhozás másik tényezőjével szemben, elis­merem, csakugyan nem illeti meg önöket a zsarnokság vádja. (Ugy van! Ugy van! a szélso­baloldalon.) Hogy mi illeti meg önöket, én, t. képviselőház, a pártoknak egymás iránt tartozó tiszteleténél, a törvényhozás egy nagy része, a többség irányában viseltetett tiszteletemnél fogva nem akarom most szóval kifejezni, de mégis megmondom azt, hogy megilleti önöket a zsar­nokság fogalmának teljes ellentéte. (Igaz! Ugy van! a bal- és a szélsőbal-oldalon.) Beőthy Ákos: Udvaroncz politika! Gabányi Miklós: Keserves labanezok ! Bakonyi Samu: A többségi elvnek tartalmát az adná meg, hogy józan felfogás szerint a többség a nemzet többségének akaratát juttatja kifejezésre. Igaz, de ha én el is ösmerem, hogy a törvények alkotásánál a józan észszerüséget kell szem előtt tartani elsősorban, mégis állí­tanom kell, hogy az az uralkodó elmélet, amely a többségnek ily minden más tényező fölé való emelését írja zászlajára, nem jogosult, azért, mert a törvények alkotásánál igenis a józan okosságot nem lehet szem elől téveszteni soha sem, de ezzel lépést kell tartani a nemzet éle­tében meggyökerezett történelmi hagyományok­nak és aspiráczióknak egyaránt. (Igaz! Ugy van! a bal- és a szélsobaloldalon.) De, t. képviselőház, bátor vagyok e hangos és követelő megnyilvánitásával szemben a több­ségi elv uralmának, bátorkodom az önök valódi érzésére hMatkozni, mert jól ismerem azt, és mert annak ellenkezőjét nem tételezhetem fel egyetlenegy, a nemzeti követelések, a nemzet múltja iránt érzékkel és jövője iránt szeretettel viseltető magyar emberről. Állítom azt fenhan­gon, hogy az, a mit most önök tőlünk követel­nek, tulajdonképen a többségnek sem akarata. (Igaz! Ugy van! a bal- és a szélsobaloldalon.) Csak mondják önök a többség akaratának. Hiszen, t. ház, önök azt akarják, a mit mi akarunk. Ezt számtalanszor halljuk, és csak a t. honvédelmi miniszter ur az, a ki a leghatá­rozottabban exjionálja magát, meggyőződése gya­nánt hangoztatván a mostani katonai követel­ményeket. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: És Münnich!) Hiszen természetes, hogy nem lehet nagy hézag kettejük felfogása közt. Tehát csak a honvédelmi miniszter ur és Münnich Aurél t. képviselőtársam azok, a kiknek ez a meggyő­ződésük. (Igaz! Ugy van ! a bal- és a szélso­baloldalon. Ellenmondás a jobb- és a baloldalon.) B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter: Sokan vannak! Münnich Aurél: Nagyon sokan! Bakonyi Samu : Ők kívánják e követelések teljesítését a nélkül, hogy deferálnának a mi meggyőződésünknek, a mely pedig az egész nemzet osztatlan meggyőződése. B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter: Mindig a nemzet nevében beszélnek! (Zaj a szélsobaloldalon.) Kossuth Ferencz: A nemzet nevében a nemzeti vívmányokat visszautasítani okos dolog? B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter: Még nagy kérdés! Bakonyi Samu: A többségi akarat uralma mellett szokásos dolog nálunk Anglia példájára hMatkozni. Legyen szabad nekem is egy angol példára hMatkoznom. (Kálijuk! Halljuk! a bal­és a szélsobaloldalon.) A mikor Észak-Amerikában a gyarmatok már kezdtek ellenállást kifejteni az anyaország követeléseMel szemben, az idősebb Pitt egyszer egy hozzá intézett interpelláczióra ezt felelte: (Halljuk! Halljuk! a bal- és a szélso­baloldalon.) »A t. gentleman azt mondja, hogy Amerika daezol, majdnem nyilt lázadásban van. Én örvendek, hogy Amerika ellenszegül, mert három millió embert, a kinek kebelében a sza­badság iránt való érzelem ugy kihalt, hogy ön­ként rabszolgaságba hagyná magát tétetni, leg­alkalmasabb eszköz arra, hogy mi is leigáztas­sunk.« (Tetszés a bal- és a szélsobaloldalon.) íme a többség vezére volt az, ki az elíent­állásnak a szabadság oltalma érdekében való jogosultságát vette védelmébe ezen nyilatkozatá­ban. (Igaz! Ugy van ! a szélsobaloldalon.) Lehet, 44*

Next

/
Thumbnails
Contents