Képviselőházi napló, 1901. XIV. kötet • 1903. márczius 27–április 25.
Ülésnapok - 1901-251
251. országos ülés 1903 április 22-én, szerdán. 347 ellenkezik a logikával sem; egyáltalában nem ellenkezik. Ép az, mert mi ebben a mai helyzetben kénytelenek vagyunk az önök doktrínáMal szemben rámutatni arra, a mit kijelentettem, hogy a tények mindig eró'sebbek voltak minden elméletnél, épen ez vezet arra bennünket, hogy mi az elméletet, önöknek egy igen jeles publiczistája által elvinek nevezett jogokat végrevalahára tényékké akarjuk változtatni. (Ugy van! Ugy van! a szélsobaloldalon.) És ép azért az a tény, hogy a nemzet nem akarja az uj katonai terheket elviselni, erősebb a többségi elvnek minden túlzott doktrínájánál. {Ugy van! Ugy van! a szélsobaloldalon.) Igazat kell adnom annak a publiczisztikai működésben szintén egyik legkMálóbb nagyságunknak is, a kit a nemzet nem régen siratott el: Tóth Lőrincznek, a ki azt mondja Lavelay-nek általa fordított munkája bevezetésében, hogy a többség a legrútabb zsarnok lehet. Pártomnak igen t. vezére, Kossuth Ferencz, (Élénk éljenzés a szélsobaloldalon.) a vitát bevezető beszédében kifejtette, hogy igenis a kisebbség harcza abban az esetben, hogyha a többség, az önök pártja, uralmát ad abszurdum akarná vinni, jogosult, mert a többség nem arra való, hogy zsarnoka legyen a jelen esetben a kisebbség által képviselt nemzeti akaratnak. (Ugy van! Ugy van! a szélsobaloldalon.) Kossuth Ferencz: Minden túlhajtott jog zsarnokság! Bakonyi Samu: Önök azonban, t. többség, ezen indokunk ellen a leghevesebben tiltakoztak. Tiltakoztak a zsarnokság imputácziója ellen. Igazat adok én önöknek, méltán tiltakozhattak, mert önök a nemzeti akarattal szemben ugyan túlhajtják a többség jogát, s ebben az esetben a zsarnokság bűnébe esnek, de fölfelé, a törvényhozás másik tényezőjével szemben, elismerem, csakugyan nem illeti meg önöket a zsarnokság vádja. (Ugy van! Ugy van! a szélsobaloldalon.) Hogy mi illeti meg önöket, én, t. képviselőház, a pártoknak egymás iránt tartozó tiszteleténél, a törvényhozás egy nagy része, a többség irányában viseltetett tiszteletemnél fogva nem akarom most szóval kifejezni, de mégis megmondom azt, hogy megilleti önöket a zsarnokság fogalmának teljes ellentéte. (Igaz! Ugy van! a bal- és a szélsőbal-oldalon.) Beőthy Ákos: Udvaroncz politika! Gabányi Miklós: Keserves labanezok ! Bakonyi Samu: A többségi elvnek tartalmát az adná meg, hogy józan felfogás szerint a többség a nemzet többségének akaratát juttatja kifejezésre. Igaz, de ha én el is ösmerem, hogy a törvények alkotásánál a józan észszerüséget kell szem előtt tartani elsősorban, mégis állítanom kell, hogy az az uralkodó elmélet, amely a többségnek ily minden más tényező fölé való emelését írja zászlajára, nem jogosult, azért, mert a törvények alkotásánál igenis a józan okosságot nem lehet szem elől téveszteni soha sem, de ezzel lépést kell tartani a nemzet életében meggyökerezett történelmi hagyományoknak és aspiráczióknak egyaránt. (Igaz! Ugy van! a bal- és a szélsobaloldalon.) De, t. képviselőház, bátor vagyok e hangos és követelő megnyilvánitásával szemben a többségi elv uralmának, bátorkodom az önök valódi érzésére hMatkozni, mert jól ismerem azt, és mert annak ellenkezőjét nem tételezhetem fel egyetlenegy, a nemzeti követelések, a nemzet múltja iránt érzékkel és jövője iránt szeretettel viseltető magyar emberről. Állítom azt fenhangon, hogy az, a mit most önök tőlünk követelnek, tulajdonképen a többségnek sem akarata. (Igaz! Ugy van! a bal- és a szélsobaloldalon.) Csak mondják önök a többség akaratának. Hiszen, t. ház, önök azt akarják, a mit mi akarunk. Ezt számtalanszor halljuk, és csak a t. honvédelmi miniszter ur az, a ki a leghatározottabban exjionálja magát, meggyőződése gyanánt hangoztatván a mostani katonai követelményeket. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: És Münnich!) Hiszen természetes, hogy nem lehet nagy hézag kettejük felfogása közt. Tehát csak a honvédelmi miniszter ur és Münnich Aurél t. képviselőtársam azok, a kiknek ez a meggyőződésük. (Igaz! Ugy van ! a bal- és a szélsobaloldalon. Ellenmondás a jobb- és a baloldalon.) B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter: Sokan vannak! Münnich Aurél: Nagyon sokan! Bakonyi Samu : Ők kívánják e követelések teljesítését a nélkül, hogy deferálnának a mi meggyőződésünknek, a mely pedig az egész nemzet osztatlan meggyőződése. B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter: Mindig a nemzet nevében beszélnek! (Zaj a szélsobaloldalon.) Kossuth Ferencz: A nemzet nevében a nemzeti vívmányokat visszautasítani okos dolog? B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter: Még nagy kérdés! Bakonyi Samu: A többségi akarat uralma mellett szokásos dolog nálunk Anglia példájára hMatkozni. Legyen szabad nekem is egy angol példára hMatkoznom. (Kálijuk! Halljuk! a balés a szélsobaloldalon.) A mikor Észak-Amerikában a gyarmatok már kezdtek ellenállást kifejteni az anyaország követeléseMel szemben, az idősebb Pitt egyszer egy hozzá intézett interpelláczióra ezt felelte: (Halljuk! Halljuk! a bal- és a szélsobaloldalon.) »A t. gentleman azt mondja, hogy Amerika daezol, majdnem nyilt lázadásban van. Én örvendek, hogy Amerika ellenszegül, mert három millió embert, a kinek kebelében a szabadság iránt való érzelem ugy kihalt, hogy önként rabszolgaságba hagyná magát tétetni, legalkalmasabb eszköz arra, hogy mi is leigáztassunk.« (Tetszés a bal- és a szélsobaloldalon.) íme a többség vezére volt az, ki az elíentállásnak a szabadság oltalma érdekében való jogosultságát vette védelmébe ezen nyilatkozatában. (Igaz! Ugy van ! a szélsobaloldalon.) Lehet, 44*