Képviselőházi napló, 1901. XIV. kötet • 1903. márczius 27–április 25.

Ülésnapok - 1901-249

304 2'i9. országos ülés 1903 április 2(J-án, héttőn. téren akarjuk megbuktatni, nem szabad nyúl­nunk oly eszköz után, a mely kormánybukta­tásra talán alkalmas, de egyben nyilt erőszakot és a törvénytelenségek egész légióját involválja. (Helyeslés a néppárton.) Kubik Béia: Rakovszky máskép gondol­kozik ! Rakovszky István : Ebben nem ! Kubik Béla: Előttem más nézetet fejtett ki! Rakovszky István: A katonai javaslatoknál, de nem az indemnitynél! (Halljuk ! Halljuk! a néppárton.) Abaffy Ödön: T. ház! A kormány helyzete tarthatatlan, mert tarthatatlan a politikája és nélkülözi nézetem szerint a komolyságot az egész politikai helyzet, értem a túloldalét, mert hiszen ez idő szerint a politikai dolgoknak tartalmat, színt és formát a túloldalon levő pártbeliek ad­nak. (Zaj a szélsöbaloldalon. Halljuk! Halljuk/ a néppéirton.) T. ház! Tétova odaát a többség abban az alapvető és főkérdésben, helyes-e a kormány po­litikája, egységes-e a párt? (Igaz! Ugy van! a néppárton.) Ha erre a két kérdésre valamennyi odaát ülő t. képviselő társam — kezét szMére téve — igent mond, .akkor én leszerelek. De, sajnos, nem ugy van. Öntudatosan mondom, hogy sajnos, mert hiszen az államnak érdekében volna, hogy az uralmon levő mindenkori többség kom pakt és homogén legyen, mint az aczél: egyet­értsen vezérével és miniszterelnökével, mint a fegyelmezett hajósnép az ő kapitányával. r De, sajnos, ezt nem mondhatni. És már maga az a körülmény, hogy a kormány sem a dMergens elemeket összehasonitani nem tudja, sem a renitenseket a párt kötelékéből kMetni nem meri, oly fokú gyöngeségnek és határozat­lanságnak a jele, (Ugy van! TJgy van! a nép­párton.) hogy már maga ez a körülmény is le­hetetlenné teszi a bizalmat, eltekintve egyébként attól, helyes-e az az irány, a melyet a kormány követ, helyesek-e és korrektek-e az eszközök és módok, a melyekkel uralmát fentartja? (Igaz! TJgy van! a néppárton.) T. ház! A kormány tétovázást tanúsított ebben a kérdésben is. Nagy hebe-hurgyán elő­állott egy javaslattal, a melylyel menten meg­hátrálni volt kénytelen, A kormány nem kérdezte meg a nemzetet az iránt, hogy tud-e, akar-e a haderő ujabb fejlesztésére áldozatokat hozni: igen vagy nem? (Ugy van! Ugy van! a baloldalon.) A kormány­nak a választások előtt kellett tudnia, hogy a hadi létszám felemelését czélozza. Ezt a körül­ményt a kormány a választások alkalmával el­hallgatta, (Ugy van! a baloldalon.) és most, post festa, a nemzet háta mögött akar megcsinálni olyasvalamit, a mit a nemzet háta mögött meg­csinálni alkotmányellenes és talán imIvorális még abban az esetben is, hogy ha az egyes kép­viselő ugy gondolkodik is, hogy a létszám-fel­emelés helyes és szükséges dolog, (Egy hang balfelóí: Most iszsza meg a levét!) Elvégre nem a magunk zsebéből adjuk a pénzt, Rakovszky István: Ugy van! Ugy van! Abaffy Ödön: Nem a magunk háznépéből adjuk az ujonezot. Alkotmányos fogalmak sze­rint tehát idejében kell, hogy tájékozást nyújt­sunk az ilyen kérdésekről annak, a kinek a zsebébe nyulunk, a kinek gyermekét a munka mellől fegyver alá szólitjuk. (Ugy van ! a bal- és a szélsöbaloldalon.) A kormány ellenkezően csele­kedett és a midőn ezt látjuk — mert ezt nem látni lehetetlen, — akkor tisztán áll előttünk az is, hogy mennyire valótlan, mennyire hipokrizis az egész úgynevezett »jog, törvény és igazság« jelszónak (Ugy van! a bal- és a szélsöbaloldalon.) most már szoIvorúan tréfás nevezetességre ver­gődött szólama. (Ugy van! a bal- és a szélsö­baloldalon.) És ugy tapasztaljuk, hogy odaát sem valami nagy a lelkesedés a kormány politikája iránt. A többség bandukolva követi az ő vezérét, a vezér nem tudja, hogy a vele szemben nyiltan küzdő ellenzéki pártokon van-e a nagyobb veszedelem, avagy abban a nagy táborban, (Elénk tetszés és derültség a bal- és a szélsö­baloldalon.) a melyben most talán a legkedvel­tebb beszédtárgy az uj kialakulás, talán a »Los von Széll!« (Derültség bal felöl. Mozgás jobbról.) Mindezek nem épületes és épen nem biza­lomgerjesztő dolgok. És ha tagadhatatlan is, hogy ez a kormány, hogy ugy mondjam, jelen­tékenyen több egyéni feddhetetlenséget tanúsí­tott, mint elődje, másrészt kétségtelen, hogy a politikai életre vonatkozó fogalmak világában ma nagyobb a konfúzió, mint valaha. (Ugy van! a bal- és a szélsöbaloldalon.) Születési hibája, anyajegye ennek a kormánynak, hogy, bár szó­val és cselekedeteiben számtalanszor elitélte a régi rendszert, azzal teljesen és gyökeresen sza­kítani sohasem mert. (Ugy van! a bal- és a szélsöbaloldalon.) Az ilyen kormány számára nem terem bizalom. (Élénk helyeslés a bal- és a szélsö­baloldalon.) Az ilyen kormány számára nem te­rem indemnrty. A törvényjavaslatot nem szava­zom meg. (Élénk helyeslés a bal- és a szélsö­baloldalon. Mozgás és zaj.) Kubik Béla: A régi rendszer, az erőszakos­kodás rendszere uralkodik ma is! (Zaj.) Elnök: Csendet kérek, t. ház! Trubinyi János jegyző: Holló Lajos! (Halljuk!) Holló Lajos: T. képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) Előttem szólott t. képviselőtársamnak a most fplyó küzdelem jellegére és az obstruk­czióra nézve tett megjegyzéseire beszédem fo­lyamán behatóan fogok válaszolni. Itt előzete­sen csupán egy dolgot jegyzek meg, azt t, i., hogy ő és talán barátai közül is többen, ebből a vitából mindig kifelejtik azt a körülményt, hogy tulajdonképen nem kizárólag a katonai javaslatok sorsáról van most szó, hanem arról, hogy a nemzet a ránehezedő idegen uralmat

Next

/
Thumbnails
Contents