Képviselőházi napló, 1901. XIV. kötet • 1903. márczius 27–április 25.

Ülésnapok - 1901-248

Xk$. országos ülés 1903 április 18-án, szombaton. 293 ság elé kerül, a bíróságnak okvetlenül ki kell mondania, hogy minden áru szállítandó és át is veendő'. Már most, t. ház, van még egy harmadik szempont is, a mely a tőzsde törvényes reformját indokolja. És ez az, hogy a tőzsdén, mMel ez a legfontosabb gazdasági terményeinknek a piacza, mMel ez az áralakulásra határozottan befolyást gyakorló tényező, szükséges, hogy a kereskedelmi osztályon kívül minden más érdekelt tényező is annak vezetésében megfelelő képviseletet nyerjen. Erre vonatkozólag ugyan azt vetik ellen, hogy lépjenek be a gazdák is, épugy, mint a kereskedők, a tőzsdébe. Hát ez szépen van mondva, de a gyakorlatban, a mint ismerjük az életet, megvalósíthatatlan. A kereskedő és az iparos a központokban lakik, a gazdák pedig, szétszórtan az ország legkülönbözőbb részeiben élvén, képtelenek azon funkcziókat teljesíteni és a tőzsdét minden nap figyelemmel kisérni, mint a hogy figyelemmel kiséri annak egész működését maga a kereskedelem és különösen az a kereskedelem, a mely magából a tőzsdéből él. Ennek a nehézségét belátták már a külföldön és azért gondoskodtak arról, hogy oly gazdasági tényezők részére, a melyek nem képesek maguknak autonóm utón képviseletet biztosítani, hMatalos képviselet biztosittassék. Magam is csak ilyetén módon tartom lehetőnek a kérdés megoldását; mert másként a gazdák befolyását biztosítani a tőzsde vezetésére nem lehet, mint hogyha az arra illetékes faktorok felhatalmaztatnak a törvényhozás utján, hogy a tőzsdetanácsban a mezőgazdaság fontosságának megfelelő arányban képviseltessék magukat. A negyedik szempont, a mely a törvény alkotásánál figyelembe veendő, a kormányfelügyelet. Én a kormányfelügyeletet az eddiginél nagyobb mértékben tartom kiterjesztendőnek, a minek részletezésébe bocsátkozni most nem tartom időszerűnek. De a kereskedelemügyi minisztériumon kMül még föltétlenül szükségesnek tartom a föld mMel ésügyi minisztériumnak a képviseletét is, és különösen a gabona- és terményüzletet kizárólag a földmMelésügyi minisztérium felügyelete alá helyezném. Hasonló beszámítás alá esnék az értéktőzsde, a hol ismét a pénzügyminisztériumnak a képviseletét kívánom. Már most mindezek, a miket fölhoztam, megvalósíthatók önreform utján és megvalósíthatók a törvényhozás utján. Én nem kételkedem abban és illetőleg készséggel elismerem azt, hogy a tőzsdetanács a tőzsde-ellenes és a fedezetlen határidőüzlet-ellenes mozgalmak behatása alatt sok üdvös módosítást tett a tőzsde-szabályokon, és határozottan a bírósági ítéletekben is egészen más szellem az uralkodó, mint a múltban volt. Sándor Pál: Az ítéletekről szóltam. Épen oly igazságosak most, mint a múltban. Rubinek Gyula: Bocsánatot kérek, épen Sándor Pál t. képviselőtársam argumentált adatokkal arra nézve, hogy mennyire igyekszik manap a tőzsdebiróság, illetve a tőzsdetanács a hívatlan elemeket távoltartani a tőzsdétől, a mi a múltban nem történt. (Igaz! Ugy van! a baloldalon.) Már most, t. képviselőház, a mint emiitettem, készséggel elismerem, hogy e törekvések megvannak, intézkedések tétettek, azonban egyrészt ezek az intézkedések engem ki nem elégítenek, másrészt, ha ki is elégítenének, nincs meg az a megnyugvásom, hogy ezek az intézkedések állandóak is maradnak. Mert jöhet ujabb áramlata a tőzsdének, a mely a jelenlegi vezetőséget kibuktatja, uj emberek, uj eszmék, uj irányzat, és a i-égi, helyes irány helyébe lép ismét olyan, mely az ország gazdasági érdekeinek meg nem felel. (Ugy van! a baloldalon.) Nekem intézményes biztosítékokra van szükségem, és azért ragaszkodom a magam részéről a tőzsde törvényes reformjához. És miután e részben a t. miniszterelnök ur nyilatkozatot tett, hogy a tőzsde reformjáról törvényjavaslatot fog benyújtani, és a t. kereskedelemügyi miniszter ur is a kérdést tanulmányoztatja: nem fogadhatom el a benyújtott határozatok egyikét sem, hanem megnyugszom a kérvényi bizottság javaslatában. (Helyeslés a jobb- és a baloldalon.) Elnök: T. ház! Többen vannak még szólásra feljegyezve, és minthogy Mandel Pál képviselő ur hosszasan kMan szólani, és négy interpelláczió is van bejegyezve, azt hiszem, a t. ház belenyugszik abba, hogy a vita folytatása a jövő szombatra tűzessék ki. (Helyeslés.) Mielőtt az interpellácziókra áttérnénk, van szerencsém javaslatot tenni a napirendre nézve. (Halljuk! Halljak!) A következő ülés hétfőn d. e. 10 órakor tar tátik, és annak napirendjén lenne: az 1903. év első négy hónapjában viselendő közterhekről és fedezendő állami kiadásokról szóló 1902: XXM. t-cz. hatályának az 1903. évi augusztus hó végéig való kiterjesztéséről szóló törvényjavaslat általános tárgyalásának folytatása. Méltóztatnak ezt elfogadni ? (Igen!) A ház ezt elfogadja, határozatilag kimondom. Következnek az interpellácziók, még pedig első sorban Olay Lajos képviselő ur interpellácziója a belügyminiszterhez: a fővárosi közigazgatás tárgyában. Olay Lajos: T. képviselőház! (Halljuk! Halljuk! a szélsőbaloldalon.) Budapest fővárosának az alkotmányos élet megindulta, 1867 óta egy valóságos veszedelme van, az u. n. klikkrendszer uralma. Mindenki tudja itt a fővárosban, mindenki tudja az országban. A belügyminiszter maga, ugy tudom, a múlt évi költségvetés megerősítése alkalmával intézett leiratában világosan kimondotta, hogy nem tűri tovább Budapest fővárosában a fővárosra, annak a közönségére valóságos veszélylyel járó ezt a klikkuralmat. Sajnos, ez a klikk-uralom ma is fenn-